Nagykereskedők kontra patikusok
Bizalmi válság a gyógyszerpiacon
Augusztustól csökken a nagykereskedők, s emelkedik a patikák árrése. Az átcsoportosítás 3-3,2 milliárddal kurtítja meg a nagykereskedők bevételét, úgy tűnik, éket verve a hazai gyógyszer-kereskedelem két meghatározó szereplője közé.
Bizalmi válság jellemzi a kialakult helyzetet a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnöke szerint. Ez pedig – állítja Küttel Sándor – évekre éket verhet az eddig harmonikus együttműködésükről ismert gyógyszer kis- és nagykereskedők közé. A kialakult bizalmi válság oka az a napokban megjelent rendelet módosítás, amely 3-3,2 milliárd forintot gyakorlatilag kiemel a nagykereskedők „zsebéből” – ennyivel csökkentve a működésük finanszírozására szolgáló árrés-bevételüket –, s átteszi a patikusokéba. Pontosabban ennyivel növelve a gyógyszertárak – ugyancsak működésük finanszírozására szolgáló – árrés-bevételét.
A reakció nem is maradt el: a piac 93 százalékát kézben tartó három nagykereskedő – Hungaropharma, Phoenix, TEVA – a rendelet megjelenése óta zsinórban mondta-mondja fel a különféle kedvezményekről patikákkal kötött szerződéseit. Így könnyen megeshet, hogy a gyógyszerészek többet veszítenek a réven, mint amennyit nyernek a vámon: a nagykereskedők nem 3-3,2 milliárddal, hanem ennél is többel csökkenthetik a korábban patikáknak ilyen-olyan formában juttatott kedvezmények összegét.
A gyógyszerkereskedelmi piac – legyen szó akár nagy-, akár kiskereskedelemről – nincs jó állapotban, az ezzel kapcsolatos adatok önmagukért beszélnek. A patikák jelenleg 69 milliárd forinttal tartoznak a nagykereskedőknek, amelyeknek viszont össz-árrésbevétele a tavalyi 29,7 milliárdról 2012-ben 10 százalékkal, 3 milliárd forinttal csökkent. Ennek oka a forgalom mérséklődése volt, amely egyébként hasonló mértékű eret vágott a patikai bevételeken is. Ehhez jön augusztus elsejétől az éves szinten ugyancsak legalább 10 százalékos átcsoportosításból adódó veszteség – vagyis újabb közel 3 milliárd –, s ki tudja még, mit hoz a holnap, pontosabb 2013-ban a Széll Kálmán Terv 2.0-ban elősorolt közel 80 milliárdos gyógyszerkassza visszavágás – sorolja a szövetségi elnök.
Bár a nagykereskedők igyekeznek visszafogottan fogalmazni – kivéve azt, amelyik első felháborodásában azt üzente a gyógyszerészeknek, a jövőben saját autójukon mehetnek a raktárba a gyógyszerekért –, ám nem titkolják: nem hajlandók némán tudomásul venni a történteket. Utoljára egyébként az árrés-korrekcióról február elején tárgyalt a nagykereskedők szövetsége a Magyar Gyógyszerész Kamarával, a rendelet megjelenését követő megbeszélést a szövetség egyelőre lemondta.
Tévedés lenne persze azt hinni, hogy a gyógyszerpiac szereplői akkora szimbiózisban élnek, mint amilyennek ez kívülről tűnik. Az egység már réges rég töredezik. A gyógyszerészek ezt egészen messzire, 1993-ig, a degresszív árrés (minél magasabb a készítmény ára, annál alacsonyabb az árrés) bevezetéséig vezetik vissza. Az évről évre dráguló gyógyszerek ugyanis szerintük a gyártóknak egyre nagyobb, a patikusoknak viszont csökkenő bevételt jelentettek. Az egykori egészségügyi miniszter, Mikola István nevét sem a gyógyszerészi krónikák arany oldalára jegyzik fel, mivel 2001-ben 630 forintban maximálta a patikai árrést. (Ez később 850, jelenleg pedig 990 forintra emelkedett.) Arról viszont, hogy az egymásra utalt nagy- és kiskereskedők érdekházassága nem teljesen problémamentes, a patikai piac 2007-es liberalizálásakor értesülhetett a nagyközönség. Ekkor ugyanis a kiskereskedelmi piacról addig távol tartott nagykereskedők is megjelentek gyógyszertárak fenntartóiként. (Nem árt persze tudni, hogy a piac meghatározó nagykereskedőinek tulajdonosai hazai és külföldi gyógyszergyárak!)
A liberalizáció egyébként a nagykereskedőknek sem tett jót, hiszen a patikák 2006-os 35-40 milliárdos tartozása 2010-re emelkedett közel 70 milliárd forintra. Vagyis inkább vesztettek, mintsem nyertek az ügyön. Kétségtelen tény viszont, hogy az elmúlt években a nagykereskedők hátukon vitték a patikákat, hiszen ma már nem a gyógyszertárak, hanem a nagykereskedők készleteznek, s a naponkénti – nem egy helyen kétszeri – kiszállítás teszi lehetővé, hogy a gyógyszerellátás korábban példásan magas színvonala nem esett a mélybe, s a betegek záros határidőn belül ma is hozzájutnak a gyógyszereikhez. S persze az sem mellékes, hogy éves szinten 10 milliárdos kedvezménnyel járulnak hozzá a patikapiac talpon maradásához.
Az árrés átrendezés hatására most épp ez utóbbi kerül veszélybe. Arról, hogy milyen mértékben csökkentik – többek között saját bevételeik zuhanását megakadályozandó – a nagykereskedők ez utóbbi tételt, a jövő dönti el, mint ahogy azt is, hogy a gyógyszerész kamara által forszírozott további tárgyalások milyen megállapodással zárulnak majd.
