Hadüzenet a káposztás cvekedlinek és az aranygaluskának!
Bableves, aranygaluska és káposztás cvekedli. Menza kedvencek még évtizedek múlva is. Az unió mellett ennek üzennek hadat az egészséges táplálkozás hazai apostolai. Míg Angliában Jamie Oliver, addig nálunk testes, ám annál elszántabb egészségpolitikusok indultak harcba a gyermekek egészséges közétkeztetéséért. A különbség nem csak kulturális.
Bár Jamie végül kibekkelte az iskolások első támadását, amikor a hőn szeretet sült krumpli helyett zöldséget szervírozott, később mégis jobbnak látta a napsütötte olaszhonba tenni át székhelyét. Nálunk elsőként az iskolai büfék kerültek terítékre, amikor az évtized közepén meghirdették az egészséges iskolabüfé programot, mondván cola és chips helyett áruljanak inkább zöldséget, gyümölcsöt és rostos üdítőt. Arról, hogy a program bevezetése után két-három évvel mi a helyzet, az Országos Élelmiszer- és táplálkozástudományi Intézet felméréséből szerezhetünk információkat.
Az OÉTI 3099 iskolában végzett felmérést, amelyben a büfék vizsgálata mellett feltérképezték a menza helyzetet is. Ám még a büféknél maradva kiderült: az iskolák több mint felében van hol elkölteniük zsebpénzüket a diákoknak. A nagy médiatámogatással útjára bocsátott büféprogram a vizsgálódás idejére némileg megfáradt. Ennek tudható be, hogy az induló „csapat” mindössze 39 százaléka tartja magát az eredeti koncepcióhoz, sok helyen azonban megtörtént a visszarendeződés, vagyis újból chips és cola viszi a prímet. A helyzet azonban nem ennyire rossz, feltéve, ha megfordítjuk a vizsgálati előjeleket. Vagyis: csak a büfék 26 százalékában nincs teljes kiőrlésű gabonából készült péksütemény, csak 30 százalékukban nem árusítanak gyümölcsöt, illetve már legalább 78 százalékukban megjelent a zöldség. Igaz, ez leginkább vaskos szendvicsből kilógó kókadt salátalevelet, némi uborkát és paradicsomkarikát jelent. De ez is több a semminél!
A menzákon más a helyzet. Az iskolai közétkeztetésben közel fél millió gyermek vesz részt, közülük a legtöbben általános iskolások. A korszerű, egészséges ételek felszolgálása itt nem csak szemlélet, hanem szakmai hozzáértés és pénz kérdése is. Ebédet ugyanis átlagosan fejenként alig napi 220 forintból kell előállítaniuk a közétkeztetőknek, de van ahol ez az összeg éppen csak meghaladja a 100 forintot – igaz máshol pedig eléri a 600-at is. De ez utóbbiak vannak kevesebben. Az sem javít a helyzeten, hogy az étlapkészítésben a vizsgált iskolák mindössze 10 százalékában vett részt dietetikus, miközben a gyermekek tápanyag igényét a tanintézetek 39 százaléka vette figyelembe. Mit jelent mindez a gyakorlatban?
Az örömteli hírek közé tartozik, hogy a menzák általában kevesebb sót használnak, s ma már abból is elsősorban a jódozott fajtát. Az eredmények közé számíthatjuk azt is, hogy az iskolák 81 százaléka használ csökkentett zsírtartalmú nyersanyagot, míg 87 százalékuk a korábbi gyakorlattal szemben kevesebb zsírt használ, 18 százalékuk konyhájából hiányoznak az ételízesítők. ezzel szemben a vizsgálat 10 napja alatt hal és friss zöldség kevesebb mint három alkalommal került a diákság asztalára, s a főzelék kínálat sem ütötte át a plafont. Ez utóbbit legfeljebb három alkalommal kínálták az étlapok az iskolák 75 százalékában. A menzák közel 60 százaléka egyáltalán nem használ teljes kiőrlésű gabonát. Legsanyarúbb az ételallergiások helyzete: a felmérésben résztvevő több mint 3000 tanintézet 84 százalékában nincs kínálat a tej- vagy gluténmentes étkezésre szorulóknak.
A korszerű igények, s a rögvalósát közötti mély szakadékot mi sem bizonyítja jobban, hogy miközben szülők és szakemberek az egészséges közétkeztetésért lobbiznak az iskolák 64 százalékában csak a mellékhelység csapjánál lehet sima vizet inni. Italautomata azonban – ahol friss vízen kívül minden kapható – az iskolák 87 százalékában található.
|
Előkészített lépések A szaktárcától elköszönt Székely Tamás az Országos Élelmezési és Táplálkozási Intézet igazgatójával, Martos Évával alaposan előkészített – Magyarország Nemzeti Táplálkozáspolitikájának 2010-2013. időszakra vonatkozó – cselekvési tervet hagyott örökül az ágazat vezetőinek. Az EU, és WHO elvei alapján elkészült csomagnak 4 pontja van, mely előkészített rendelet tervezet formájában, aláírásra várnak.
1. A rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátás keretében szolgáltatott élelmiszerekre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló EüM rendelet tervezete A közétkeztetés jelen állapotában sem minőségi, sem mennyiségi szempontból nem felel meg az egészséges táplálkozás követelményeinek. Ez a betegélelmezésre is elmondható, annak ellenére, hogy a betegélelmezés a gyógyítás része. Ezért a szaktára a közétkeztetés átalakításának első lépéseként elkészítette szükséges a közétkeztetés keretében szolgáltatott élelmiszerekre, étrendekre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi jogi szabályozást. A tervezet tartalmazza az oktatási- és nevelési intézményekben, szociális ellátást nyújtó intézményekben, valamint a betegélelmezésben közétkeztetési szolgáltatást nyújtó vállalkozásra vonatkozó személyi és tárgyi minimumfeltételeken túl a területet érintő fogalmak meghatározását, a megengedett napi energia- és sóbevitel korcsoportonkénti értékét, a nyersanyag-kiszabati útmutatót, az egyes élelmiszer alapanyagok felhasználására vonatkozó előírásokat, az étrendtervezés alapelveit, a diétás étkeztetésre vonatkozó egyes előírásokat, valamint a hatósági ellenőrzésre és a közétkeztető önellenőrzésére vonatkozó főbb előírásokat. Ez azt jelenti, hogy a rendelet nem ajánlott, hanem kötelező (!) értékeket határoz meg, mely vélhetően alapos felhördülést, ellenállást okoz majd a szolgáltatók körében.
2. A vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásának egyes kérdéseiről szóló EüM rendelet tervezete A tervezet a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályozza az élelmiszer-előállítás során a tápanyagok, így például vitaminok, ásványi anyagok, és egyéb, táplálkozási vagy élettani hatással bíró anyagok, úgymint esszenciális zsírsavak, élelmi rostok, különféle növényi és gyógynövénykivonatok körét. A gyártók vitaminokat és ásványi anyagokat adnak hozzá élelmiszerekhez, például eredeti vitamin és ásványi anyag tartalmuk helyreállítása érdekében, amennyiben az a gyártási, tárolási vagy kezelési folyamatok során csökkent, vagy az azon élelmiszerekéhez hasonló tápérték biztosítása érdekében, amelyeket ezek az élelmiszerek helyettesíteni hivatottak. A hozzáadás történhet továbbá technológiai célokból is adalékanyagként, színezékként, aromaként. Az OÉTI által előkészített rendelet konkrétan rögzíti, mikor, milyen módszerrel lehet „feljavítani”.
3. Az élelmiszerekkel kapcsolatos tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások alkalmazásának egyes szabályairól szóló EüM-FVM együttes rendelet tervezete Az Európai Unióban forgalomba kerülő élelmiszerek címkéjén egyre nagyobb számban tüntetnek fel tápanyag-összetételre, illetve egészségre vonatkozó állításokat. Ennek következtében közösségi szinten szükségessé vált – a jelölési irányelv általános előírásainak alkalmazása mellett –az egészségről és a tápanyag-összetételről szóló állítások használatára vonatkozóan egyedi rendelkezések megalkotása (1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet). A közösségi rendelet tagállamonkénti végrehajtását az adott terület nemzeti szinten, jogszabályban kell meghatározza - saját gyakorlati tapasztalatainak figyelembevételével.
4. Az étrend-kiegészítőkről szóló ESzCsM rendelet módosításáról szóló EüM rendelet tervezete Az európai parlamenti és tanácsi irányelv az étrend-kiegészítők összetevőiként használt vitaminokra és ásványi anyagokra vonatkozó különleges szabályokat határozza meg. Az irányelv rendelkezik arról, hogy amint kielégítő és megfelelő tudományos adatok állnak rendelkezésre, az étrend-kiegészítőkben összetevőként felhasználható, a vitaminoktól és ásványi anyagoktól eltérő tápanyagokra, vagy táplálkozási, illetve fiziológiás hatásokkal bíró egyéb anyagokra vonatkozó különleges szabályokat is meg kell határozni. Addig azonban, amíg ezekre az egyéb anyagokra vonatkozó különleges közösségi szabályok nem kerülnek elfogadásra, az EU Szerződés rendelkezéseinek sérelme nélkül, azok tekintetében nemzeti jogszabályokat lehet alkalmazni. A tervezet tartalmazza azon növények ún. negatív listáját, melyek felhasználása étrend-kiegészítőkben összetevőként nem megengedett. |
