Szócska Miklós: "Új stílus jön, vége a korábbi verésnek"

Új stílus jön, vége a korábbi ütésnek, verésnek, kezdte bemutatkozó „szűzbeszédét” a Világgazdaság konferenciáján az ágazat frissen kinevezett államtitkára. Szócska Miklós köszönetet mondott az előző miniszternek, Székely Tamásnak a zökkenőmentes átadás-átvételért, a beszállítóknak pedig eddig tanúsított türelmükért, s azért hogy finanszírozták az időleges hiányokat. Szólt az ágazattal szembeni hatalmas elvárásokról, majd ezzel kapcsolatban elmondta: a sohasem látott mértékű felhatalmazás lehetővé teszi, hogy hozzányúljanak korábban messze elkerülendő témákhoz, illetve olyan megoldásokat alkalmazzanak, amelyeket eddig megkísérelni sem lehetett. Bár azt még nem tudni, hogy a napokban meghirdetett gazdaságpolitikai irány milyen hatást gyakorol az ágazatra, egy biztos: az új kormány kiemelt nemzeti ügyként kezeli az egészségügyet.

Politraumatizált állapotban van az ágazat, jelentette ki Szócska részletes helyzetelemzésének kezdetén, mondván ilyen helyzetben nem a helyreállító műtét az első, hanem az életfunkciók működésének biztosítása és az állapot stabilizálása.

Ami az örökséget illeti: népegészségügyi krízishelyzet, összeomlás határán álló ellátórendszer, fogyatkozó emberi erőforrás, a korábbi váltások miatt jelentősen beszűkűlt egészségpolitikai eszköztár, miközben mindent átsző egy olyan informális érdekeltségi rendszer, amely gátat szab mindenféle beavatkozásnak. Az új helyzet azonban lehetőséget ad arra, hogy néhány egészségpolitikai eszközt újraértelmezzenek, szögezte le az államtitkár.

Szócska Miklós a fentiekkel kapcsolatban felelevenített egy 2008-ban megfogalmazott diagnózist, amely már akkor kimondta: az egészségügy alapvető céljait ennyiféle szolgáltatással, a jelenlegi struktúrában és működési mechanizmussal valamint forrásokkal, ilyen mértékű igénybevétel mellett, még a 2006 előtti szinten sem képes teljesíteni. Ebből rajzolódnak ki a lehetséges beavatkozások logikai keretei – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy nem céljuk a szolgáltatások területén megszorító csomag életbe léptetése. Ez azonban forrás kiegészítési lehetőséget rejt magába – tette hozzá -, de csak a jövőben.

Minden esetlegesen alakul – folytatta a helyzet jellemzését -, egymást kioltó kríziskezelési stratégiák, rosszul hasznosuló – átgondolatlan stratégia mentén felhasznált - uniós források, egyre kiszolgáltatottabb betegek, nem csak romló, hanem a munkaerőhiány miatt egyre kevésbé biztonságos – ellátási színvonal, az elvárhatónál alacsonyabb teljesítmények.

A népegészségügyi mellett emberi erőforrás krízishelyzet is van: nő az aktív egészségügyiek életkora, az uniós csatlakozás óta külföldre ment az orvosok 10 százaléka, aggasztó a nemek aránya akárcsak a képzési adatok. Ez utóbbival kapcsolatban Szócska Miklós megemlítette, hogy szakiskolai képzésre egyetlen gyerek jelentkezett, miközben 14-en végeznek, de közülük csak ketten maradnak a pályán. Az OKJ-ből ugyanakkor kimaradt az ápolói, asszisztensi képzés lehetősége, amit sürgősséggel korrigálnak – említette az összevont tárca egyik előnyét.

Az államtitkár szerint tragikus a fiatal orvosok és végzősök motivációja, hiszen egy felmérés szerint 96 százalékuk rossznak illetve nagyon rossznak tartja az egészségügy, s ezen belül saját jövőbeni kilátásait. A képzés szocializációs folyamata ellentétes a társadalmi szükségletekkel, a végzős orvosok 91 százaléka megyei vagy régiós központban, illetve Budapesten szeretne elhelyezkedni.

Részletes programismertetés helyett – amely a partnerségen múlik majd –stratégiai irányokat vázolt fel az államtitkár, aki mint mondta, totális egészségpolitikai paradigmaváltásban gondolkodik. Ami marad: egy biztosító lesz, egy kockázatközösséggel.

Az új stratégia elemei: új keretben és új feltételrendszerrel markáns állami felelősségvállalás, erőforrás koncentráció, a területi és funkcionális koordináció valamint integráció ösztönzése, az alapellátás stratégiai szerepének megerősítése, az egyházi ellátórendszer rehabilitálása, kórházkonszolidáció újragondolt struktúra mentén, a szociális ellátás leválasztására a Nemzeti Erőforrás Minisztérium keretei belül, új forrásteremtési politika a foglalkoztatáspolitika figyelembe vételével, teljesítményelv alapján a teljesítményfinanszírozás radikális újraszervezése, erőfeszítés a korrupció felszámolására.

A betegutak és az ellátási folyamatok stratégiai újraszervezése, gyors és erőteljes dereguláció, az egészségügy teljes vertikumában új köz- és szakigazgatás, új népegészségügyi program, egyértelmű egyeztetési keretek. Példaként ez utóbbival kapcsolatban a kórházak adósságáról tervezett megbeszélést említette, mondván ehhez először egy transzparens adósságjelentési rendszert dolgoznak ki.

Az államtitkár azonnali intézkedéseket is bejelentett. Így az Egészségbiztosítási Felügyelet szeptember elsejétől történő megszüntetését. De mint kiderült, nem számolják fel teljesen a hivatalt, annak bizonyos részei új konstrukcióban tovább működnek majd. A betegjogokat hatékonyabb rendszerben kívánják kezelni, hatályon kívül helyezik a patikaliberalizációt, ám az ezzel kapcsolatos hosszú távú megoldásról ősszel kezdenek tárgyalásokat. A praktizáló orvosok, gyógyszerek, egészségügyiek esetén ismét kötelező lesz a kamarai tagság. Intézkednek az úgynevezett korbácsrendelet megalázó passzusainak törléséről, ia szakápolói kompetenciáról, „megfontoltan intézkednek” a szakmai minimumfeltételek sorsáról, s elindítanak egy honlapot, ahol bárki szóvá tehet, illetve bejelenthet olyan esetet, ahol felesleges túlszabályozottságot tapasztal.