hirdetés
2024. november. 04., hétfő - Károly.

Program van, pénz nincs – indulna az új országos pszichiátriai intézet

Határozottan körvonalazódik az új országos pszichiátriai intézet szakmai programja, mint ahogy hamarosan döntés születik arról is, hogy az orvosok hol fogadhatják majd betegeiket. Azt viszont nem tudni, honnan lesz pénz az intézmény kialakítására, hiszen a jövő évi költségvetésben egy fillér sem szerepel erre a célra. Abban viszont teljes az egyetértés: elodázhatatlan a hazai pszichiátriai és addiktológiai ellátórendszer fejlesztése.

Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) – ez lesz a neve annak az új szakmai centrumnak, amelynek alapítója és tulajdonosa, a többi országos intézethez hasonlóan, a szakminisztérium lesz. Az intézmény specializált, progresszív ellátást nyújt majd, közvetlen területi ellátási kötelezettsége helyett, és az ország bármely pontjáról fogadja majd betegeket. A tervek szerint a járóbeteg ellátás mellett, 250-300 ágyas fekvőbeteg illetve nappali kórházas részleg is helyet kap az OPAI-ban, ám azt, hogy hol, arról még folynak a tárgyalások. Öt helyszín jött szóba: az OPNI illetve az OPNI Nyéki úti épülete, a fővárosi Nyírő Gyula Kórház, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet illetve az utóbbival majdnem szomszédos Budai MÁV Kórház. A hírek szerint állítólag "befutónak" az utóbbi tűnik.

A szakmai struktúrát illetően részben olyan speciális ambulanciák kerülnének kialakításra, amelyek vagy hiányoznak a jelenlegi ellátórendszerből, vagy lényegesen nagyobb igény lenne rájuk, mint amekkora kapacitást az egészségügy ma még nyújtani tud, illetve nagyon speciális tudást igényelnek. Néhány ezek közül: terápiarezisztens depresszió, kényszerbetegségek, étkezési zavarok, szexuálmedicina, családterápiás és krízisambulancia, igazságügyi elmeszakértői, forenzikus pszichiátriai valamint addiktológiai szakrendelések.

Jelenleg kilenc – egyenként 20-25 ágyas – fekvőbeteg részleggel számolnak, helyet kapnának például a neurológia, a pszichotikus, a hangulati és szorongásos zavarokban, az egyszerre súlyos szomatikus és pszichotikus betegségben szenvedők ellátására szolgáló osztályok.

Az OPAI-ban működne az a magas biztonságú pszichiátriai osztály is, amely azért fontos, mivel egy törvénymódosítás eredményeként az elkövetett cselekményükért elítélt betegek kényszergyógykezelése legfeljebb büntetési tételük felső határáig tarthat. További intézeti kezelésük – amennyiben erre változatlanul szükség van – „civil” pszichiátriai intézetben folytatódhat. Ilyen részleg, ellátóhely ma nincs az országban.

Egy másik, hiány pótoló ellátás az úgynevezett forenzikus pszichiátriai osztály, ahol igazságügyi feladatokat látnak el – kis részben átfedéssel a magas biztonságú pszichiátriai részleggel –, illetve itt vizsgálnák ki a bírósági döntések meghozatala előtt azokat a betegeket, akiket gondnokság alá akarnak helyezni.

A járó- és fekvőbeteg ellátás közötti átmenetet a nappali kórházi részleg biztosítaná, 50-70 ágyat különítenének el erre a célra, és helyet kapna az intézményben a 14-18 év közötti korosztály ellátására szolgáló krízis intervenciós osztály is.

A tervek tehát egyre határozottabban körvonalazódnak, a kérdés csupán az, miből finanszírozzák az új intézmény indítását. A jövő évi költségvetésben ugyanis egy fillér sem szerepel elkülönítve az OPAI létrehozására.

Pszichiátria: a jelen zord valósága

A pszichiátriai ellátás rendbetétele a 2007 áprilisában megszüntetett Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet utódintézményének elindítását túl is jelentős feladatnak ígérkezik. Egy most elkészült minisztériumi jelentés szerint mint cseppben a tenger mutatkoznak meg e részterületen a hazai egészségügyi rendszer gondjai: elavult, s egyben jelentős belső aránytalanságokat mutató struktúra, finanszírozási problémák, szakember hiány.

Pszichiátriai szakrendelés – beleértve a fekvőbeteg intézmények szakrendeléseit is – összesen 179 működik. A 131 pszichiátriai gondozó – miközben azok területi megoszlása és kapacitása egyébként is rendkívül egyenetlen – ma még megoldatlan finanszírozási problémákkal küszködik, az addiktológiai járóbeteg-ellátás szélsőségeire pedig jellemző, hogy miközben Komárom-Esztergom megyében heti 1, Borsodban 1,4 óra rendelési idő jut 10 ezer lakosra, Baranyában ugyanez 7,8 óra. Borsodban 730, Baranyában 400 ezren laknak!

Az aktív pszichiátriai ágyak száma 25 százalékkal csökkent (2006-ban 2913, 2010-ben 2149), s bár a rehabilitációs ágyak száma 3,8 százalékkal nőtt, ezzel Magyarország a pszichiátriai fekvőkapacitásokat tekintve Európában a 23. helyre csúszott. S bár a szakma annak idején ígéretet kapott rá, az ágyak számának lefaragását nem követte a járóbeteg-ellátás kapacitásának növelése, mint ahogy nem kompenzálta a krónikus és rehabilitációs ágyak számának ígért növelése sem, mivel ezen belül nem nevesítették a pszichiátriai helyeket. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy sok esetben az aktív pszichiátriai ágyakon folyik – szakmailag és jogilag egyaránt elfogadhatatlan módon – a sürgősségi ellátásnak minősülő detoxikálás. Ezzel együtt a gyermekpszichiátriai ágyak száma 200 alá csökkent, országrészek maradtak nem csak gyermekpszichiátriai fekvőbeteg ellátás, de gyermekpszichiáter nélkül.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)

Könyveink