Még négy háttérintézmény sorsa bizonytalan
Egyre több az ösztöndíjas, később lesz pontos kifizetés
A MedicalOnline információja szerint négy egészségügyi háttérintézmény sorsa bizonytalan még. Lezárult viszont az ösztöndíjpályázatok jelentkezési határideje, és aláírták az ágazati kollektív szerződés munka- és pihenőidőt szabályozó fejezetét.
- Sürgeti az ágazati kollektív szerződést az egészségügyi kerekasztal
- Bérfeszültséget okozhat a szakorvosi béremelés
- Ónodi-Szűcs: Jövőre folytatódhat a béremelés
- Reszasz: béremelés nélkül nem garantálható a munkabéke
- 1001 orvos: az ígéret ígéret maradt (Frissítve! Közben sztrájktárgyalás)
- Ha csökken a létszám, lesz béremelés
- Visszavesz a lendületből a rezidensszövetség új elnöke? (BŐVÍTVE közleménnyel...)
- Megtörtént az elnökcsere a Magyar Rezidens Szövetségnél (FRISSÍTVE: irány a kamara...)
- Kárelhárításra szakosodnak az egészségügyi államtitkárok
Február 24-én derül ki, mely háttérintézmények tartják meg továbbra is önállóságukat, melyek olvadnak az illetékes szaktárcába, illetve szűnnek meg. Mint azt Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a minap bejelentette, még 10 intézmény sorsa van függőben. A MedicalOnline információja szerint ebből négy tartozik az egészségügyhöz. A Fidesz kihelyezett frakcióülésén állítólag elfogadták, hogy az ágazat hármas – hatósági-finanszírozási-fenntartási feladatok végzése – tagoltságú. Ez reményt ad arra, hogy az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár – bizonyos feladataik megkurtítása mellett – a korábbi tervekkel ellentétben, megőrizhetik függetlenségüket. A kórházak fenntartói szerepét ellátó Állami Egészségügyi Ellátó Központ eleve nem szerepelt a listán, mint ahogy az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) is önálló marad, hiszen a hasonló, gyógyszerhatósági intézmények unió-szerte önállóak.
Lezárult a szakorvosjelöltek jelentkezési határideje az idei ösztöndíjakra. Pályázatot 924-en adtak be. Amennyiben minden beadványt elfogadnak – s erre nagy az esély –, közel 3500-ra emelkedik azon rezidensek száma, akik szakorvosképzésük ideje alatt havi nettó 100, illetve 200 ezer forintos ösztöndíjjal egészíthetik ki kezdő, igencsak alacsony közalkalmazotti bérüket. A támogatásnak természetesen több feltétele, így például közfinanszírozott, állami intézményben kell a képzési időt eltölteni, s következménye van. Ami az utóbbit illeti, ugyanannyi időt szükséges idehaza, ugyancsak az állami egészségügyi szektorban dolgozni, mint amennyi ideig az ösztöndíjat igénybe vette a jelölt. Mindez egy pénteki sajtótájékoztatón hangzott el, amelyet az EMMI egészségügyért felelős államtitkára, valamint a Magyar Rezidens Szövetség elnöke tartott.
Az is kiderült, az eddigi eredményeknél többet akarnak a rezidensek, akiknek szervezete többféle javaslatról tárgyal folyamatosan a szakállamtitkársággal. „Nem generálni, hanem megoldani akarjuk a problémákat” – mondta ezzel kapcsolatban Sipka Balázs, a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) elnöke. Bár az ösztöndíj-rendszert jónak, ugyanakkor átmeneti megoldásnak tartják, s úgy a rezidensek, mint a fiatal, végzett szakorvosok – akik további öt év itthoni munkavégzésért fejében ugyanennyi ideig havi nettó 151 ezer forintos juttatásban részesülhetnek – esetében szeretnék elérni, hogy a jelenlegi rendszer az alapbéresítés irányába mozduljon el. A MedicalOnline kérdése az elnök elmondta: egy kezdő szakorvosjelölt bére havi nettó 135 ezer forint – s ez az ügyelet számítási alapja is! –, s ehhez jön az ösztöndíj. S mivel ez utóbbi nem bér, így például hitelfelvétel esetén sem jöhet számításba.
Arról nincs statisztika, hogy a frissen végzett orvosok hány százaléka él az ösztöndíj nyújtotta lehetőséggel, hiszen a fenti, igen impozáns 3500-as létszám nem négy-öt, hanem sok évfolyam szakorvosjelöltjeiből tevődik össze. Meglehetősen sokan ugyanis különböző okok miatt – PhD-képzés, gyermekszülés – a diploma megszerzése után 3-4, de nem egy esetben 5-6 év múlva vágnak bele a szakorvosképzésbe, s jelentkeznek esetleg ösztöndíjért. Ma már talán egy-egy végzős évfolyam fele veszi igénybe a fenti állami kedvezményt, ami lényegében egy hosszabb távú, hazai elköteleződést is jelent. Ami a fiatal, végzett szakorvosokat illeti, ők egyelőre nem kapkodnak az idén januártól számukra is nyitott, havi 151 ezer forintos többletet jelentő ösztöndíj után. Eddig mindössze 357-en jelezték e lehetőség igénybevételének szándékát.
Eddig komoly problémát jelentett, hogy sok esetben csúszott az ösztöndíjak kifizetése. Az egy hónapot meghaladó késedelmes utalások mértéke elérte a 15, az egy hónapos csúszások aránya pedig a 35 százalékot, sorolta Ónodi-Szűcs Zoltán. Az államtitkár szerint ennek oka a meglehetősen bonyodalmas eljárásrend, amelynek egyszerűsítésével áprilistól garantálják a pontos kifizetést.
A rezidensek ösztöndíjának és bérének finanszírozására egyébként közel 7 milliárd forintot fordít az állam. Az államtitkárság és az MRSZ heti tárgyalási fordulóin a fentieken túl fontos téma a szakképzés minőségbiztosítása is, amelynek jogszabályi feltétele tavaly óta adott. A cél az, hogy szakorvosjelöltként és szakmánként naprakészen monitorozható legyen, vajon az előírtaknak megfelelően történik-e helyi szinten a képzés. A megbeszélések másik célja, elérni a bérfeszültségek oldását.
*
A szakorvosjelöltek a Markusovszky ösztöndíjra pályázhatnak, míg a kórházi-klinikai területen dolgozó szakgyógyszerész-jelöltek számára a Than Károly ösztöndíj biztosít lehetőséget. A jelöltek havonta nettó 100 ezer forint juttatásban részesülhetnek. Az üres házi gyermekorvosi körzetek betöltését szolgáló Méhes Károly ösztöndíjat elnyerő gyermekszakorvos-jelöltek, valamint a Gábor Aurél ösztöndíjas oxyológiai és sürgősségi szakorvos-jelöltek havi 200 ezer forint ösztöndíjat kaphatnak.
*
Lezárták és aláírták az egészségügyi ágazat dolgozóit érintő kollektív szerződés munka- és pihenőidőt szabályozó XI. fejezetét. A dokumentumot az ágazat reprezentatív szakszervezetei és az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága vezetői látták el kézjegyükkel pénteken, Budapesten.