Túlélésünk záloga: hónap elején kapjunk infarktust!
El sem fogadta, vissza sem dobta, csupán tudomásul vette az előző kormány népegészségügyi jelentését az Országgyűlés egészségügyi bizottsága, amely további jelentős javaslatokat fogalmazott meg a kabinetnek.
MInt azt már korábbi gyorshírünkben olvashatták a parlament egészségügyi bizottsága az orvosi-, a gyógyszerészi, és a szakdolgozói kamarák visszaállítását, a patikaalapítás liberális rendszerének felfüggesztését, lényegében moratórium elrendelését valamint az egészségbiztosítási felügyelet megszüntetésére tesz javaslatot a szaktárcának, illetve a kormánynak. A javaslatok senkit sem érhetnek villámcsapásként a felvetések mindegyike a választási kampányt megelőzően is szerepelt már a Fidesz-KDNP kommunikációjában, illetve az egészségügyi érdekképviseleteknek tett ígéreteik között. Mikola István bizottsági elnök reményei szerint javaslataik mielőbb visszhangra találnak, s a szaktárca válaszreakciója akár már a következő bizottsági ülés idejére megfogalmazódik.
Ami a tényleges napirendi pontot illeti, ezen a népegészségügyi program 2008-as végrehajtása szerepelt. A beszámolót még az előző kormány készítette, megvitatására azonban már nem jutott idő. Bár az elmúlt két évtizedben számos népegészségügyi program született, ebből Mikola István a 2001-től megfogalmazott három programot emelte ki. S bár ezek között – mint mondta – valóban fellelhető folytonosság, igazi áttörést egyik sem hozott.
Szétaprózódott a népegészségügy struktúrája, apró kis programokra bomlik, így az sem véletlen, hogy nincs szinergia a sok kis büdzsé között, vetették fel többen a vita során, mint ahogy azt is, nincs egy olyan szervezet, amely igazi gazdája lenne e területnek. Többen rámutattak: az alapellátásnak kitüntetett szerepet kellene betöltenie a népegészségügyi célok megvalósításában, mások viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy hiába szűrik ki a beteget, ha a teljesítmény korlát miatt nincs pénz a gyógyítására. Rontja a prevenciós munka hatékonyságát a szakmán belüli vita – utaltak a vastagbél-rák szűrés mikéntje kapcsán kirobbant polémiára –, mivel elbizonytalanítja az embereket. S végül, szinte mindenki szót emelt az egészségtan iskolai oktatásának fontossága mellett.
Az elmondottakat támasztotta alá a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának és Kardiológiai Tanszékének egyetemi tanár. Magyarországon 2003 óta alakult ki az akut infarktus ellátására szolgáló hálózat – tudták meg a résztvevők dr. Merkely Bélától –, bár ez nagyjából egybeesett a teljesítménykorlátozás bevezetésével, amelynek hatására az elektív beavatkozásokról az akut ellátásra helyezték a hangsúlyt. Így Európában egyedülálló módon a heveny szívizom infarktusok esetében a beavatkozások kétharmada katéteres intervenció. A szívkatéteres ellátásban a 30 napos túlélés 93,5 százalék szemben a hagyományos, vérrögoldó kezelés 82 százalékával. Európai viszonylatban igen fejlett a hazai infarktus ellátás, amely összesen 16 centrumban zajlik. Tény viszont az is, hogy a teljesítmény volumen korlát miatt hónap végére mindenhol elfogy a pénz, így ezekben a napokban nem történik katéteres beavatkozás. Mindennek ellenére a születéskor várható élettartam 4 évvel történt meghosszabbodásában – amely az elmúlt másfél évtized eredménye – kitüntetett szerepet játszott a fent vázolt infarktus ellátás, amelynek „számlájára” a négyből két év javulás írható. Ugyanakkor az is tény, hogy a 65 év alatti férfiak esetében nálunk még mindig 2,5-ször többen kapnak szívinfarktust, ráadásul sokkal fiatalabban, mint a kontinens más országában.
A fentieket támasztotta alá Józan Péter egyetemi tanár, aki elmondta: míg 1993-ban 15 ezren haltak meg akut myocardialis infarktusban – az évi összhalálozás ekkor volt a mélyponton 150 ezer halálesettel – 2008-ban ez a szám már csak 7800, miközben öregszik a népesség. Ez világraszóló eredmény, tette hozzá a professzor. Bár az elmúlt 15 évben 5 évvel nőtt a születéskor várható élettartam, s az emelkedés nagyobb volt a férfiaknál, mint a nőknél, az unió 15 „törzs” országának jelenlegi szintjét legfeljebb 15-20 év múlva érjük el.
Az MTA Megelőző Orvostudományi Bizottságának elnöke – egyben a Debreceni Tudományegyetem Népegészségügyi Karának dékánja – a jelentéssel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben 10 minisztérium számolt be népegészségügyi tevékenységről, s összesen 12,5 milliárdot költöttek e célra, a fenti összegnek csupán 10 százalékát oszthatta el az egészségügyi szaktárca. Az Ádány Róza általa vezetett akadémiai bizottság az anyaggal kapcsolatban három pontban foglalta össze kifogásait. Ezek: a korábban ígért iskolai egészségfejlesztési program elmaradása, az alapellátás keretében zajló preventív tevékenység elégtelensége, valamint a különféle – egészségügyi-állapottal illetve egészségügyi humánerőforrással kapcsolatos – monitoring-programok tetszhalálba merevítése.
Az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatban gyengült az állam ellenőrző feladata – ismerte el az országos tisztifőorvos helyettese. Kovács Attila ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy mindenképp fenn kell tartani a világszinvonalú hazai védőoltás rendszert. A kötelező védőoltásoknak tudható be – amelyekből 99 százalékos az átoltottsági arány! –, hogy a nagy árvizek ellenére nincsenek jelentős járványok. Ugyanakkor szólt arról is, hogy az ajánlott védőoltások beadatásának motiváltsága sokkal kisebb, 10-20 százalék között mozog.
Bár az eredeti terv szerint a témával kapcsolatos állásfoglalás megfogalmazásával zárult volna a bizottsági ülés, ezt a testület következő ülésére halasztotta Mikola István, mondván: a gyakorlatilag konferencia szintűvé vált tárgyalás anyagának összerendezése hosszabb időt igényel.
