Hajléktalanszálló lesz a Szabolcs utcai kórházban

Az évek óta üresen álló komplexumról az elmúlt években nem sok szó esett, hacsak nem számítjuk azt a kormányzati ígéretet, amely szerint az egykor egészségügyi intézményeknek helyt adó üres ingatlanok értékesítéséből származó bevétel kizárólag az egészségügyben használható fel. A Szabolcs utca azonban – amely egyébként jó megközelíthetősége, nagy zöld területe, a városközponthoz való közelsége okán a legértékesebb ilyen ingatlan a főváros pesti oldalán – úgy tűnik kivétel. Sorsáról a Belügyminisztériummal karöltve a fővárosi önkormányzat döntött.

Képben az angyalföldi kórház

A főváros egyik legfontosabb feladata a hajléktalanokról való gondoskodás, amelynek egyik eleme az úgynevezett „Fűtött utca” program, amelyről számtalan szó esett az elmúlt fél évben az önkormányzat különböző fórumain. Nem volt ez másként a 2011. július 14-i rendkívüli közgyűlésén sem, ahol számos egyéb téma mellett felbukkant az az egyébként igen részletes és korrekt, a hajléktalanokért évtizedek óta munkálkodó Máltai Szeretetszolgálat és a Menhely Alapítvány vezetői által összeállított terjedelmes szakanyag, amely a hajléktalanellátás jelenét és jövőjét elemezte, illetve vázolta. Itt bukkan fel először – sok egyéb javaslat mellett – a következő kitétel:

„/…/ végül hangsúlyosan indokoltnak tartjuk, hogy a jövőben Budapesten minden egyes kórházi kapacitás-csökkentés (ágyszám-csökkentés, egészségügyi részleg bezárása) esetén készüljön rövid távú cselekvési terv az ingatlan hasznosításra – akár szociális otthoni, akár (átmenetileg) hajléktalan-ellátási, akár egyéb hasonló célból. Jelenleg bezárva, üresen áll és amortizálódik – csak példaképpen – a Csengery utcai kórházi részleg, a Szabolcs utcai kórház, a volt BM Kórház, az OPNI („Lipót”), vagy éppen a Szabadság hegyi gyermekszanatórium, melyek mind alkalmasak lennének fedél nélküli emberek, akár ápolásra szoruló betegek befogadására.”

E néhány sorra az önkormányzati képviselők közül csupán a Szent János Kórház egykori orvosigazgatója, Havas Szófia figyelt fel, aki felszólalásában kifejtette: a kórházi elhelyezés az egyik legdrágább ellátási formája a hajléktalanoknak. Az egészségügy és a hajléktalan-ellátás szoros szimbiózisa nem tartozik feltétlenül a járható utak közé, tette hozzá. Válaszában az anyagot előterjesztő főpolgármester helyettes, rögtön közölte is, hogy az előterjesztett koncepciónak nem célja az egészségügyi intézmények hasznosítása. Megvalósítani – tette hozzá Szentes Tamás –, a hajléktalanok egészségügyi ellátását kell.

Az egyébként igen gyéren csordogáló vitát végül azzal a közgyűlési határozattal zárták le, hogy a főpolgármester vizsgáltassa meg, vajon a fővárosi önkormányzat egészségügyi intézményei közül hol lenne alkalmas hely 50-50 férőhelyes, fedél nélküli, beteg emberek ellátására, hosszabb ápolására, lábadozására megfelelő pavilonok kialakítása. Ezzel úgy tűnt, a nagyértékű egészségügyi ingatlanok kikerülnek ebből a körből, hiszen ezek egyike sem kerületi, hanem állami tulajdonban van.

Kerületről kerületre

A folytatásból egy darabig úgy látszott, más irányban keresik a megoldást, s azt – mint a 2011. augusztusi közgyűlés egyik előterjesztéséből megtudható – sikerült is megtalálni. A Tarlós István főpolgármester és Bagdy Gábor főpolgármester helyettes által jegyzett előterjesztés a IV. kerületi Váci úton, az I. kerületi Feszty Árpád úton (az itt már működő hajléktalanszálló bővítésével), valamint a VIII. kerületi Salgótarjáni úton vélte megtalálni azokat az elhagyott ingatlanokat, amelyeket tulajdonosaik – a Fővárosi Vízművek illetve a MÁV – hosszú távra bérbe is adnának, hogy ott hajléktalanszállókat üzemeltessen a főváros.

Az, hogy a hajléktalanügy mennyire nehéz kérdés, már a következő, szeptemberi közgyűlésen kiderült, mivel a harmadik helyként kijelölt Salgótarjáni utat nehezményezte Józsefváros. Nyíltan kimondani nem merték, csupán egy értelmezhetetlen mondattal írták körül – „/…/ egy más típusú, Józsefvárosban működő hajléktalanellátó szolgáltatás kiváltásra kerüljön /…/” -, hogy ne a VIII. kerület adjon otthont a harmadik szállónak.

A következő, októberi rendkívüli közgyűlésen aztán kiderült: jól lobbiztak a józsefvárosiak: sikerült egy kerülettel odább „tolniuk” a hajléktalanszállót. Így az egy másik MÁV ingatlanba, a IX. kerületi Aszódi utcába kerülhet. Az új helyszín előterjesztése során ki is fakadt Tarlós István főpolgármester, mondván: a kerületek labdáznak a hajléktalan üggyel. Ezzel együtt azonban lényegében megoldódni látszott az alapvető probléma: a három szállón sikerül elhelyezni – mint az az eredeti tervekben szerepelt – 250-300 hajléktalant.

Bár sem a közgyűlési előterjesztésekben, sem a hosszas helyszíni vita során nem esett szó a Szabolcs utcáról, mégis elfogadtak egy határozatot, amelyben felhatalmazták a főpolgármestert, vizsgálja meg, vajon nettó 200 millió forintból bővíthető-e a Fűtött utca program a Szabolcs utcai Kórház 3-as számú épületének bevonásával. Tarlós István erre 180 napot, azaz fél évet kapott.

Gyors munkához idő sem kell

Ám ehhez alig egy hónap is elegendő volt. A december 14-i közgyűlésen lényegében már tényként kezelték a Szabolcs utca részvételét a programban. Olyannyira, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól a hajléktalanügy megoldására átadott 500 millió forintból az előterjesztők bruttó 81 milliót már elkülöníteni szándékoztak az átalakítási munkálatokra. Az előterjesztés mellékleteként felsorakoztatták többek között a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel köttendő bérleti szerződés tervezetét, a tulajdoni lapok másolatát, s az átalakítási programot, illetve tervdokumentációt.

Csupán ez utóbbi készítőiben merült fel: „Felvetődik a kérdés, hogy az épület előéletét és elhelyezkedését tekintve mennyire megfelelő a hajléktalan szállás kialakítására. Az esetleges kapcsolódó épületek és a területen meglévő többi hasznosítatlan épület további sorsának és azok később funkciójuknak alakulása. Valamint mérlegelendő, a 10 évvel ezelőtti, az új funkcióhoz képest jóval magasabb igényszinten átalakított épület ezen funkcióra történő (nem kis mértékű) átalakítása.”

A hajléktalanszállónak szánt 3-as számú, volt belgyógyászati pavilont ugyanis alig egy évtizede újították fel, s most épp az okoz gondot – derül ki a dokumentumokból  –,  hogy mit csináljanak a kórtermek mellé épített fürdőszobákkal. Túl sok van belőlük, s félő, hogy a gondatlan hajléktalanok nyitva felejtik a csapokat. A gondnokok pedig mégsem figyelhetnek mindenre…

Az előterjesztés, mint kés a vajban, ment át a közgyűlésen.

Nem tudja a jobb kéz?...

Időközben kiderült, hogy a 81 millió mellett további 116 millióra is szükség van az átalakítások elvégzéséhez, miközben gőz erővel zajlik az immár végleges bérleti szerződés megfogalmazása. Ennek értelmében a fővárosi önkormányzat 8 évre szóló, határozatlan idejű bérleti szerződést köt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-vel, amelyet nyolc évig nem lehet rendes felmondással felmondani.

Miközben élénk levelezés zajlik a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális államtitkársága és az önkormányzat között arról a támogatási szerződésről, amelynek keretében a tárca 500 millió forintot ad át a hajléktalanügy rendezésére, december végéig egy hangot sem hallani arról, hogy mit szól a Szabolcs utcai tervekhez az ugyancsak a NEFMI-n belül működő egészségügyért felelős államtitkárság. Mint ahogy nem neszeltek fel – az egyetlen júliusi észrevételt leszámítva – a közgyűlési tagként szereplő orvosok sem. Nem így a Belügyminisztérium, amelyhez az önkormányzatok tartoznak.

Az előterjesztésekből az derül ki, hogy a hajléktalanügyben folyamatosan konzultáltak a minisztériumiakkal, velük egyetértésben tették, amit tettek. Nem tétlenkedtek az biztos. Az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága – annak érdekében, hogy a hajléktalanszállók minél előbb elkészülhessenek, az ehhez szükséges beszerzéseket „/…/ a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX tv. 29. § (1) bekezdése a). pontjában foglaltak alapján a Magyar Köztársaság alapvető biztonsági érdekeit érintő beszerzéssé nyilvánította és ezen beszerzések tekintetében a BFVK Zrt.-t mentesítette a közbeszerzési törvény alkalmazása alól”. Igaz, ez csak az eredeti három ingatlanra – Feszty Árpád és Váci út, valamint Aszódi utca – vonatkozik, de a közgyűlésen már jelzik, hogy hasonló mentesség szükséges a Szabolcs utcának is.

Hajlóktalanszállók rég voltak ennyire fontosak…

Újabb fordulat

A nagy kapkodásban azonban nem néztek alaposan körbe az előterjesztők. Idén januárra derült ki, hogy egy kihajításnyira a Szabolcs utcától, az ugyancsak XIII. kerületi Lóportár utcában az Új Jeruzsálom Katolikus Közösség egy 150 fős éjjeli menedékhelyet és nappali melegedőt hozott létre. Az persze rejtély, vajon e tény miként kerülhette el az előterjesztők figyelmét, miközben a Lőportár utcaiak már 2011. december 1-én tiltakoztak a fővárosnál az éjjeli menedékhely ellen.

A Szabolcs utca azonban marad, csak a feladat változik. Az idei januári közgyűlés elé egy részben új tartalmú előterjesztést vitt Szentes Tamás. Eszerint a Szabolcs volt belgyógyászati (3-as számú) épületbe telepítik át a Dózsa György út 152. szám alatti 50 ágyas krónikus belgyógyászatot, a 23 ágyas ápolási osztályt, valamint a 20 ágyas lábadozót. De ugyanitt kap majd helyet az a 64 ember, akik jelenleg Kőbánya egyik hajléktalan átmeneti szállásának lakói.