Patikai szolidaritási díj: húzd meg, ereszd meg

Nincs ingyen vacsora. Két évvel a választások után nagyjából ezt a tapasztalatot vonhatják le a vállalkozásukat érintő intézkedések sorát tekintve a gyógyszerészek. Bár a kormány első intézkedései között tett eleget a szakma régi követelésének – a patikaliberalizáció eltörlésének -, mára kiderült: a továbbiakban nem számítanak a gyógyszerpiac kivételezettjeinek.

A folyamatos gyógyszerár-csökkentés jelentős rést ütött a patikák árrés-bevételen. Az első Széll Kálmán Terv közel nyolc milliárdos árréstömeg-csökkenést jósolt a gyógyszer kiskereskedelmi szektornak, s ebben a szerzők nem is tévedtek nagyot. A tavalyi év utolsó negyedében 9 százalékkal volt alacsonyabb az árréstömeg-bevétel, mint az előző esztendő hasonló időszakában, fogalmazta meg ugyanazt másként kérdésünkre a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke. Igaz, e veszteséget kompenzálni gondolta a kormány a patikusok generikus programban való részvételének premizálásával. A negyedévenként szétosztásra kerülő plusz pénzből azok a gyógyszertárak részesülnek, ahol az összes beváltott, helyettesíthető ártámogatott készítményt tartalmazó recept 35 százalékáért a legolcsóbb készítményt szolgálják ki. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy erre mindössze 2,7 milliárd forintot különítettek el, így még mindig több milliárdos lyuk maradt a bevételi oldalon. A kamarát ugyanakkor meglepetésként érte a konvergencia programban megfogalmazott cél, a szolidaritási díj eltörlése, mivel erről korábban senki sem egyeztetett velük.

A szolidaritási díjat még 2007-ben, a Gyurcsány-kormány alatt megfogalmazott gyógyszer-gazdaságossági törvénnyel vezették be. Ennek jegyében a támogatott gyógyszerek bevételként megjelenő árrés-tömegének arányában kötelezték befizetésre a nagyobb forgalmú patikákat. Az átutalás címzettje az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, amely az ily módon befolyt összeget a kisforgalmú, elsősorban vidéki patikák működésének megsegítésére fordítja. S bár a költségvetés is részt vesz az akcióban, ennek mértéke az évek során folyamatosan csökkent, idén például a patikusok várhatóan 600-700 milliós befizetéséhez a büdzsé mindössze 100 millióval társul.

A tervbe vett kormányzati intézkedés azért is meglepő, mert néhány hónapja épp fordított döntés született. Január elsejétől ugyanis emelték a nagyforgalmú  - így a legjelentősebb árrés-bevételre szert tevő – patikák által fizetendő szolidaritási díj mértékét, ráadásul módosították a díjfizetés alapját is. Ezzel együtt – ugyancsak az év elejétől - a befizetendő összeget nem az egyes gyógyszertárak, hanem az azonos adószámon működő patikai vállalkozások közfinanszírozott forgalomhoz tartozó árrésbevétele alapján állapítják meg. Változtattak ugyanakkor a kisforgalmú patikák  működésének támogatásán is. Pénzügyi segítségre azok a gyógyszertárak számíthatnak, amelyek egyedüliként működnek településükön, hetente legalább 40 órát nyitva tartanak, s a támogatott medicinák kiszolgálásából származó árrésbevételük 2011 első félévében nem haladta meg a 7,2 millió forintot. E maximált összeg alatt is differenciálnak, nagyobb támogatás jut azoknak, akiknél a fenti bevétel  még a 6 millió forintot sem éri el. Némi könnyebbség ugyanakkor, hogy a fiókpatikák után plusz 20 ezer forintot utalnak. Hankó Zoltán úgy véli, mivel a gazdálkodási, pénzügyi nehézségek fokozatosan érintik a kis, elsősorban vidéki patikákat, elengedhetetlen valamilyen formában a további támogatásuk.

A gyógyszertárak romló pénzügyi helyzetéből a lakosság elsősorban azt érzékeli, hogy mivel nincs elegendő tőke a készletezésre, egyre gyakrabban nem tudják azonnal kiadni, csak másnap a kiváltani szándékozott gyógyszert. A helyzetet jól érzékelteti, hogy folyamatosan csökken a gyógyszertárak száma, ma már az is előfordul, hogy a főváros frekventált, nagy forgalmú területén bezárni kényszerül egy-egy patika.