Többet fizethetünk a segédeszközökért is

Megszüntetnék a 98 százalékos kiemelt támogatási kulcsot, s összesen három új támogatási szintet vezetnének be a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásában – derül ki a MedicalOnline birtokába jutott szakmai anyagból. Eszerint 70-90 százalékos ártámogatással juthatnának szükséges eszközeikhez a fogyatékosok, 50-70 százalékos kiegészítésre tarthatnának igényt a végleges egészségkárosodással élők, s 0-50 százalék közötti támogatással számolhatnának mindazok, akik átmenetileg szorulnak valamilyen gyógyászati segédeszközre.

Vénydíj és támogatáscsökkenés

A közgyógyellátottak esetében vénydíjat vezetnének be, s emellett az érintettek közgyógyellátási jogcímen csak a közgyógyellátás alapjául szolgáló betegséghez kapcsolódó eszközökkel lennének elláthatók.

Egyes területeken – bár ezekről egyelőre semmit sem tudni – kizárólag kölcsönzéssel lehetne hozzájutni a szükséges gyógyászati segédeszközhöz, miközben erősen visszafognák a javításra szánt keretet is. Ez utóbbival kapcsolatban döntésre vár, hogy teljesen megszüntetik a javítás támogatását, vagy csupán limitálják igénybevételének lehetőségét. Ez utóbbi akár azt is jelentheti, hogy támogatással javíttatni évente csak egyszer lehetne, de ez a lehetőség sem járna a jótállás megszünését követő esztendőben.

Ami az egyes betegségekhez kapcsolódó gyógyászati segédeszközök támogatását illeti, az inkontinenciában szenvedők által használt betétek támogatását például 80-ról 70 százalékra mérsékelnék, a nadrágpelenkákból napi három helyett kettőt lehetne rendelni, receptenként összesen egy havi mennyiséget, a jelenlegi három hónapra elegendő helyett. Ennek megfelelően csökkenne a vény érvényességi ideje is, a jelenlegi 90-ről 30 napra.

A gyermekek által használt sztómaterápiás eszközök kivételével 98-ról 90 százalékra mérsékelnék az ártámogatás mértékét, a sztómadugók esetében még többel, 98-ról 80 százalékra. 

A takarékosság kiterjedne a cukorbetegekre is. A diabétesz tesztcsíkok jelenlegi 80 százalékos ártámogatását 70 vagy 50 százalékra gondolják „kerekíteni”, s teljesen megszüntetnék az adagolópenek támogatását, mondván, ezt a cégek amúgy is ingyen biztosítják az inzulinhoz.

Közgyógyellátási jogcímen a jövőben nem lehetne mopedeket és motorkerékpárokat támogatni, e termékekre támogatás-volumen szerződést kötne az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Ugyancsak csökkenne – 70-ről 60 százalékra – a hallásjavító eszközök támogatása, a 9 év alatti betegeknél 4-ről 6 évre emelnék a kihordási időt, miközben a jelenlegi 6-ról visszaállítanák 7 évre a digitális hallókészülékek használati idejét.

Mindez egyelőre az elképzelések kategóriájába tartozik, bár sok idő az egyeztetésekre és tárgyalásokra nincs, hiszen az eredeti elképzelések szerint március 1-től már a módosított támogatási rendszer szerint kellene működni – legalábbis a gyógyászati segédeszköz piacon.

Ahol az áfa körbejár

A megszorítási tervek ötlete vélhetően még a tavalyi évben fogalmazódtak meg, amikor már látni lehetett, hogy az eredetileg tervezett 44,7 milliárd helyett több mint 51,6 milliárd forintot kell december 31-ig a gyógyászati segédeszközök támogatására fordítani. Igaz, ebben az általános forgalmi adó 27 százalékra emelése is „beletette” a maga 800 milliós többletét.

A gyógyászati segédeszközök idei költségvetése meglehetősen hektikusan alakult a tervezés folyamán. Bár a szaktárca és az egészségpénztár minimum 47 milliárd forint elkülönítését tartotta volna fontosnak a gyse támogatására – s ezzel egyetértett jelentésében az Állami Számvevőszék is – a dolgok immár megszokott rendje szerint, utolsó pillanatban, a kormányülésen 43,3 milliárdra faragták a gyógyászati segédeszközök idei támogatására szánt keretet. S bár ezt az összeget még a 25 százalékos áfával számolták, akkor sem módosították, amikor 27 százalékra emelték az általános forgalmi adót, mint ahogy akkor sem, amikor nem egy költségvetési tételt újra számoltak, immár 300 forintos euró árfolyamon.

Ez utóbbi azért is érdekes, mivel a gyógyászati segédeszközök jelentős része vagy eleve külföldről érkezik hazánkba, vagy import alkatrész illetve alapanyagok felhasználásával készülnek. Ezek hányada egy-egy termékben elérheti akár a 95 százalékot is. Áremelésre a jelenlegi szabályok még akkor sem adnak lehetőséget a forgalmazóknak, ha – mint arra volt példa az elmúlt hónapokban – a kelleténél magasabbra szárnyal a forint/euró árfolyam. Az
idevágó cikkely ugyanis úgy szól, hogy az ár nem térhet el a közfinanszírozás alapjául elfogadott ártól – legalábbis felfelé.

Csökkenteni ugyanis bátran lehet. Nem véletlen, hogy a gyártók és forgalmazók az idevágó passzusok módosításáért lobbiznak. Utoljára 2003 májusától emelhettek árat a gyse piac résztvevői, azóta egyetlen kivételként, 2010-ben tették ezt lehetővé az ortopéd cipőt készítőknek. Az érintett cégek korábban azt is javasolták, hogy bizonyos termékek illetve termékcsoportok esetében csökkentsék 5 vagy 18 százalékra az áfát, amit egyébként az uniós szabályok is lehetővé tesznek. Kedvezményes körbe tartozhatnának például az egyedi gyártású segédeszközök, vagy azok a termékek, amelyek jelenleg 98 százalékos ártámogatásban részesülnek. Ezzel ugyanis – így a többször hangoztatott érvelés – nem éri kár sem a költségvetést, sem az egészségpénztárt. Az OEP ugyanis bruttó áron fizet a forgalmazóknak illetve előállítóknak, akik ebből fizetik be a forgalmi adót az államnak – vagyis az áfa összege lényegében „körbejár”.

Több évtizednyi visszalépés

Azt egyelőre nem tudni, hogy milyen eredménnyel zárulnak a februári tárgyalások, amennyiben a vázolt lépéseket megteszik, igen rosszul járnak a rászorulók. A 98 százalékos kulcs 90 százalékra csökkentése nem kevesebbet jelent, mint a betegterhek drasztikus emelkedését. Az inkontinencia betétek, sztómazacskók számának csökkentése pedig több évtizednyi visszalépést jelent a jelenlegi ellátási szintről.