Az egészségügyben sikolt a nyomor
Az ágazatban sikoltó a nyomor – állítja Cserháti Péter, aki szerint az egészségügy minden szegmenséből milliárdok hiányoznak. A tárca nem csak a többletforrásokért versenyez, az idővel is harcot vív.
A megyei kormányhivatalok felállítása, lényegében a hazai közigazgatási rendszer újragombolása a jelek szerint nem csak a közvéleményt, hanem a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának apparátusát is meglepte. Legalábbis ami a váltás tempóját illeti. Ennek tudható be, hogy miközben az egészségügyi ágazatnak önmagában is épp elég baja van, az egészségpénztár és az ÁNTSZ kormányhivatali beolvasztása összesen 217 jogszabály módosítására kényszeríti a szaktárcát, derült ki az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) hétvégi rendezvényén. Ezzel a munkával – az ágazati és egészségpénztári 2011-es költségvetés megtervezése, a betegellátásban jelentkező azonnali kárelhárítást igénylő beavatkozások, s a szolgáltatói struktúra újjáépítésének megkezdése mellett – december 31-ig kell végezni.
Plusz-feladat egy tornacipő áráért
Ami a kárelhárítást illeti, erre lényegében az ellátórendszer minden egyes szegmense igényt tart. A háziorvosoknál immár olyan nagy baj, hogy akár egy tornacipő áráért is jelentkeznek többletfeladatokért. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkár-helyettese, Cserháti Péter szerint sikoltó a nyomor. Máshol sem jobb a helyzet. A krónikus fekvőbeteg ellátásban 11 milliárdos a hiány, s miközben nem sikerült bevezeti a járóbeteg típusú finanszírozást, ezért felére csökkentették a gondozóintézetek fix díjait. Kiürült kasszájukat negyedévente pótolják egy-egy milliárddal. A mentőszolgálat kasszájából 2 milliárd hiányzik, új mentőautóra legfeljebb 2011 végén, 2012 elején számíthatnak, addig viszont 250 dől majd ki a szolgálatból annak ellenére, hogy futóidejüket két évvel már korábban meghosszabbították. A gyógyfürdő árakat 2006 óta nem igazították ki, s bár 2008-ban lezajlottak az ártárgyalások, eredményét azóta sem hirdették ki.
Közben lejárt az oltóanyag-beszerzés öt éves tendere, ám a sajátosan megkötött, 400 napos fizetési határidőt rögzítő rendszer „eredményeként” nem csak az újabb beszerzési etapban esedékes részletet, hanem a 400 nappal korábbi szállítások árát is most kell majd kiegyenlíteni. Idén ez 3,5, jövőre további 1,3 milliárdos többet kiadást jelent. A 2007-ben államilag finanszírozottá tett pneumococcus elleni védőoltás 2,6 milliárdos költsége viszont a közigazgatási egyeztetésen verte ki a biztosítékot – legalábbis a gazdasági miniszternél, aki azzal volt kénytelen szembesülni, hogy ennek a tételnek is helyet kell szorítania a költségvetésben. (Eddig elkülönített tartalékkeretből finanszírozták.)
Új struktúra 2011-től
A becsült adatok szerint 13-15 milliárddal adósodtak el a közforgalmú gyógyszertárak, s újra kell építeni a magyar oltási rendbe vetett hitet. Jó hír viszont, hogy a kezdő orvosokat kilenc évre egy munkahelyre kötő rendelet felfüggesztésének hatására 250 helyett csak 150 rezidens szerződött külföldre.
Az új struktúra kialakítása 2011-ben kezdődik, ez Cserháti Péter szerint átmeneti év lesz. Első lépésként meghatározzák azokat a szakmai centrumokat, amelyek interregionális vagy országos szinten látnak el egy-egy feladatot. Ami jó helyen van, az ott is marad, mondta az államtitkár-helyettes, példaként a HIV ellátásnak helyet adó Szent László Kórházat valamint a gyermek égésplasztikát legjobban ellátó Bethesdát említve. Ezt követően definiálnák az ellátási régiókat, amely valószínűleg nem esik majd egybe az uniós régióhatárokkal.
Az adott térség kapacitásigényének felmérést követi a területi ellátási kötelezettség megállapítása, a minimumfeltételek megfogalmazása, a működési engedélyek egységesítése a szakmakódokkal, s végül 2012 január elsején az új OEP-szerződések aláírása. Mindehhez első lépésként törlik a súlyponti kórház fogalmát, megszüntetnék a regionális egészségügyi tanácsokat, helyettük az ÁNTSZ-t hozva helyzetbe.
