Mennek a doktorok, mennek a szakdolgozók

Bár ez utóbbit illetően mintha lenne némi remény. Legalábbis erre utalt a távirati irodának adott interjújában  a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Lázár János szerint a jelenlegi helyzet azt diktálja, hogy az orvosok mentesüljenek a kényszernyugdíjazás alól. Szerinte a mentesítés egyes szakmákban automatikus lesz, jelezte továbbá, hogy megoldásra vár a nyugdíj és a fizetés kérdése, mert „a nyugdíjas korú orvosok nem kereshetnek kevesebbet jelenlegi jövedelmüknél”.

Ami az elvándorlás körüli vitát illeti, az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal – mint az ágazati humánerőforrás-monitoring rendszer működtetője – évről évre közzé teszi statisztikáját az egészségügyben dolgozók létszámának alakulásáról, illetve igyekszik bemutatni azokat a tendenciákat, amelyekkel az egészségpolitikusoknak döntéseik meghozatalakor mindenképp számolniuk kell. A dolgozó orvosokat egyébként 1985-től regisztrálják számítógépes rendszerben, a nyilvántartás feladatát 2000-2007 között – a kötelező kamarai tagság okán – a Magyar Orvosi Kamara vette át, majd innen került az engedélyezési hivatalhoz.

A statisztikákból egyértelműen kiderül, hogy folyamatosan csökken az orvosok száma. A 2004-ben regisztrált 38 887-ből 2011-re – az EEKH-nak egyelőre ez a legutolsó statisztikai összefoglalója – már csak 29 462-en maradtak. Míg azonban a korcsoportos bontás szerint 2009-ben még az 50-54 év közöttiek voltak a legtöbben - 4556-an -, addig 2011-re a korcsoportos dobogó legfelső fokára az 55-59 év közöttiek kerültek, ami egyértelműen azt mutatja, drámain öregszik a hazai orvostársadalom, miközben a fiatalok-középkorúak-idősek megoszlása egyenletes a fogorvosok esetében, a gyógyszerészek között pedig épp az orvosokéval ellentétes trend játszódik le, egyre több közöttük a fiatal szakember.

Ami az ágazat legnépesebb táborát a szakdolgozókat illeti, számuk a 2009-es 88 223-ról 93 961-re emelkedett 2011 végére. Közöttük is nőtt, ugyanezen időszakban, az ápolók száma, 40 510-ről 47 219-re. A szakdolgozók döntő többségének életkora 35-50 közöttire tehető, aggodalomra adhat azonban okot, hogy nagyon alacsony körükben a fiatalok száma. Az ápolók átlagéletkora kedvezőbb, 35 év körül alakul, de az ő esetükben is megfigyelhető a stafétabotot később átvevő huszonévesek hiánya.

A statisztikák tanúsága szerint a legtöbb szakdolgozót és ápolót Borsod-Abaúj-Zemplén megyében foglalkoztatják, a fogorvosok és gyógyszerészek száma viszont Pest megyében a legmagasabb, míg a legtöbb orvosi működési engedély tulajdonos Hajdú-Bihar megyében található. A legkevesebb egészségügyi szakember hosszú évek óta Nógrádban található.

Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta folyamatosan vezetik – két esztendő, 2006 és 2007 kivételével – a migrációs statisztikát, az egészségügyi dolgozóknak kiadott hatósági bizonyítványok száma alapján.

(Forrás: EEKH)

A számokkal azonban érdemes óvatosan bánni, mivel a hatósági bizonyítványt kérők között évről évre szép számmal akadnak olyan külföldi hallgatók is, akik egyetemi tanulmányaik befejezése után kérnek igazolást a hivataltól.

(Forrás: EEKH)

A célállomást illetően 2011-ben Németország vezette a listát – legalábbis a doktorok esetében. Itt 402-en kívántak munkába állni. Nagy-Britannia a második helyre szorult (360), harmadik Svédország (101), negyedik Írország (87), ötödik a szomszédos Ausztria (56).  A szakdolgozók elsősorban Nagy-Britanniában helyezkednek el, de népszerű a szomszédos Ausztria és Németország is, miközben az egykor fontos munkavállalási célországnak számító Olaszország kezd leszorulni a listáról, feljövőben van viszont Hollandia.

Ami a szakmák szerinti bontást illeti – ilyet is készít az EEKH – a külföldi munkát tervezők-szervezők élén a belgyógyászok állnak, őket a háziorvosok  valamint aneszteziológusok követik, negyedik helyen a sebészek állnak, akik mögött az ortopéd szakorvosok, a szülész-nőgyógyászok és radiológusok sorakoznak.

Ami a távozás okait illeti, a helyzet nem sokat változott Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnökének 2005-ös tanulmányában megfogalmazottak óta, amit egyébként egy úgynevezett „Az egészségügyi humánerőforrás problémafája” címet viselő ábrában plasztikusan foglalt össze, az akkoriban ágazati miniszteri tisztséget viselő szakember.

Az egészségügyi humánerőforrás problémafája (Rácz Jenőtől) - katt a képre a nagyításért

A 2012-es esztendőt illetően egyelőre még csak az első féléves adatok állnak hivatalosan rendelkezésre. Június végéig 984-en kértek hatósági bizonyítványt, köztük 542 orvos, s a legtöbben – akárcsak tavaly – Németországban dolgoznának, de van aki az Arab Emirséget, Katart, Izlandot, Ausztráliát, Új-Zélandot vagy épp az Egyesült Államokat jelölte meg, számos európai országról már nem is szólva.