Nem csak az orvosok, a szakdolgozók és a gyógyszerészek is érintettek
A Transzparencia Kódex az orvosok esetében (is) óriási változást hoz
Az Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetsége (EFPIA) a gyógyszeripar és az egészségügyi szakemberek és egészségügyi szolgáltatók/szervezetek anyagi kapcsolatának átláthatóvá tételére új önszabályozó irányelvet vezet be Magyarországon is. A transzparencia kódex előírása nem csak az orvosok és a gyógyszergyártók kapcsolatára vonatkozik, a szakdolgozók is érintettek.
A gyógyszeripar nemzetközi megítélése messze nem annyira rossz, mint amit erről Magyarországon gondolnak, hangzott el a Medical Tribune és a PharmaOnline Üzlet és titkok a gyógyszeriparban című konferenciáján. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója a fentieket rögtön egy nemzetközi felmérés adatsorával bizonyította, amely szerint a gyógyszeripar reputációs indexe az erős középmezőnyben foglal helyet.
Ezt a reputációt hivatott tovább javítani az Európai Gyógyszergyártók Szövetségének (EFPIA) azon döntése, mely szerint szervezetük tagvállalatai egész Európában nyilvánosságra hozzák az orvosokkal, gyógyszerészekkel, valamint az egészségügyi intézményekkel megkötött szerződéseiket, illetve a nekik nyújtott támogatások értékét. A mindezt magában foglaló Transzparencia Kódex lényegében olyan önszabályozó irányelv, amelyet a gyógyszeripar és az egészségügyi szakemberek együttműködésének átláthatóvá tétele érdekében fogalmaztak meg, indokolta e lépést Némethi Erika.
A közzétételi kötelezettség értelemszerűen az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének valamennyi tagjára vonatkozik, de a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) jó néhány résztvevőjét is érinti, akárcsak a generikus cégek, illetve az oltóanyag gyártók jelentős részét. A közzététel vonatkozik azokra az orvosokra, gyógyszerészekre, egészségügyi szakdolgozókra, orvostársaságokra és egyesületekre, alapítványokra, szakmai szervezetekre valamint egészségügyi intézményekre, amelyek bizonyos feladatok elvégzésére, illetve bizonyos célból pénzt, illetve juttatásokat kapnak a gyógyszergyártókról.
Mi minősül a kódex szerint juttatásnak, mit kell a közvéleménnyel közölni?
Az üzleti vendéglátást, az orvosi és edukációs célokat szolgáló eszközök költségeit például nem, szögezte le az igazgató. Ugyanakkor a klinikai vizsgálatokra fordított mindenfajta díjazást részletezés nélkül, évente egyszer nyilvánosságra kell hozni. Az egészségügyi szakembereknek a különböző rendezvényeken való részvételi költségei (utazás- és szállásköltség, konferenciák regisztrációs díjai) ugyanebbe a kategóriába tartoznak, de annak az ellenértéke is, ha például szerződést kötnek egy-egy céggel tudományos együttműködésre. Nem mentesülnek a nyilvánosság alól a különféle szervezeteknek, szolgáltatóknak adott támogatások, adományok, szolgáltatói és tanácsadói díjak, illetve azok az összegek, amelyekkel egy-egy vállalat a fentiek különféle rendezvényeit támogatja.
A 2015-ös adatok alapján az első közzétételre 2016-ban kerül sor, a kódexet elfogadó vállalatok honlapjának nyilvános részén. A fenti információkat három évig láthatóvá kell tenni. (A Transzparencia Kódex-et letöltheti, ha ide kattint: magyar nyelven (kattintson!) – angol nyelven (kattintson!) )
Ugyanakkor az érintettek adatainak védelme érdekében, csak olyan tények kerülhetnek nyilvánosságra, amihez az érintettek a szerződéskötésük során hozzájárultak. Az ezzel kapcsolatos konkrét kérdésekkel – figyelmeztetett az igazgató – legyen szó akár magánszemélyről, akár intézményekről vagy szervezetekről, ahhoz a céghez kell fordulniuk, amelyikkel szerződést kívánnak kötni. Ennek az az oka, hogy nincsenek egységes szerződések, ezek vállalatonként jelentősen eltérhetnek egymástól.
Nincs mit rejtegetni, szögezte le Némethi Erika, fontos, hogy ezt a társadalom is megértse. A fenti, idővel nyilvánosságra kerülő összegeket úgy a magánszemélyek, mind a különféle intézmények és szervezetek olyan többletmunkáért kapják, amelynek ellentételezése más iparágban ugyancsak természetes. Tavaly egyébként fél év alatt a gyógyszeripari cégek több mint egy milliárd forintot fordítottak szakmai rendezvények támogatására, említette példaként az igazgató, aki szerint az új terápiák bemutatása, a folyamatos szakmai véleménycsere elengedhetetlen ahhoz, hogy az orvosok a tudomány élvonalában tudjanak maradni. S arról sem szabad megfeledkezni, tette hozzá, hogy a sor végén a betegek állnak. A hatékonyabb gyógyszerek és eljárások kifejlesztésének az a célja, hogy ők kapjanak jobb gyógyszereket – jobb életminőséget.
A jövőről...
A témával kapcsolatos kerekasztal beszélgetés során Velkey György elmondta: nagyon fontos folyamatról van szó, nem véletlen, hogy a Magyar Kórházszövetség (MK) a kezdetektől támogatta a gyógyszeripar átláthatóságra való törekvését.
(A képen dr. Illés Zsuzsanna, dr. Borbás Gyula, dr. Velkey György, prof.dr. Fülesdi Béla látható)
A kórházi világ, tette hozzá az MK elnöke, közel sem olyan korrupt, mint amit időről időre a médiában megjelenő írások sugallnak. „Nekünk az a jó, ha nincs takargatni valója a kórházi világnak és az orvosoknak”. A szakmai kollégium elnöke arra emlékeztetett, hogy a különféle klinika vizsgálatokban résztvevő, illetve a publikáló orvosoknak jelenleg is nyilatkozniuk kell arról, hogy van-e valamilyen kapcsolatuk, érdekeltségük a cégekkel. Bár Fülesdi Béla szerint a transzparencia üdvözlendő dolog, kérdés, hogy vajon a nyilvánosság előtt megjelenő adatokat ki, mire akarja majd felhasználni, s ezt milyen szándékkal teszi. Ezeket ugyanis rossz szándékú vagy „sejtető” propagandára is fel lehet használni egyes orvosok, vagy szakmák ellen.
A Semmelweis Egyetem orvosigazgatója jelezte: intézményük tavaly 180 szerződést kötött, körülbelül 500 vizsgálat van folyamatban. E tevékenység szabályozottsága – akárcsak más orvosegyetemeken – az intézményi szabályzat része, amit rendszeresen auditálnak. Valent Sándor szerint azzal viszont számolni kell, hogy az átláthatóság, az ily módon megkövetelt fegyelem esetleg némileg megnöveli a költségeket, s mivel az iparvállalatok igencsak költségérzékenyek, elképzelhető, hogy a transzparencia következtében lassan keletebbre vonulnak a régióból, máshova viszik a klinikai vizsgálatokat. Ami az orvosokat illeti, elmondta: pályakezdőként cégek támogatásával jutott el fontos nemzetközi szakmai tanácskozásokra, s ha a jövőben kiírják, hogy Valent Sándor az elmúlt évben háromszor külföldi konferencián járt, amit x.y. cég szponzorált, ebben nem talál semmi szégyellni valót, hiszen előadása, bemutatott posztere bizonyíthatja, nem nyaralni volt. Eleinte, tette hozzá, nyilván mindenki óvatosabb lesz, az orvosok és a cégek egyaránt, amíg az ügy nem lendül át egy holtponton, nyilván a negatív hatás érvényesül.
Ami a gyógyszergyári szervezeteket illeti, a Generikus Egyesület folyamatosan tárgyal arról, hogy miként tudnának a Transzparencia Kódexhez csatlakozni. Érzékeny kérdésről van szó, fejtette ki Illés Zsuzsanna, a szervezet igazgatója, amely leginkább az orvosokat érinti, s amely fontos jogi és adatvédelmi kérdéseket vet fel. Az oltóanyaggyártók egyesületének következő közgyűlésén tárgyalnak a kódexről, jelentette be Borbás Gyula a „Védettség” elnöke, amely javasolhatja tagjaiknak a csatlakozást. A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója arra emlékeztetett, hogy különféle intézkedések révén egyre több adatot kötelesek nyilvánosságra hozni tevékenységükről – többek között az általuk támogatott rendezvényekről – a gyógyszeripari cégek. A Transzparencia Kódex az orvosok esetében hoz óriási változást, mert ők eddig nem voltak részesei ezeknek a közzétételeknek. A MAGYOSZ Ilku Lívia szerint egyelőre egyeztet saját tagvállalataival.
(A képen dr. Csabai Marianna, Némethi Erika, dr. Ilku Lívia és dr. Illés Zsuzsanna látható)
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szakembere, Osztopáni Krisztián egy kérdésre válaszolva kifejtette: az adatkezelés az orvos hozzájárulásán alapul, amelynek önkéntesnek kell lennie. Vagyis semmiféle negatív következmény – például, hogy a jövőben nem támogatja konferencián való részvételét a cég, ha nem engedélyezi adatai közlését - nem befolyásolhatja döntésében. Ám, ha önkéntes a hozzájárulás, akkor azt bármikor visszavonhatja.
Ezt egyébként, mint kiderült, a magyar adatvédelmi törvény lehetővé teszi. Ebben az esetben a vállalatok az orvos személyes adatait mellőzve, aggregált adatokat tesznek közzé. Amennyiben az orvos utólag vonja vissza adatait, akkor azokat azonnal törölni kell. Más kérdés persze, hogy az internetes „lábnyom” azért megmarad.
