Csoda spanyol módra? (FRISSÍTVE: A gyártók üzenik...)
Döntés ugyan még nincs a részleteiről, de már erős kritikák érik a gyógyszerkiadások megfogására bevetni tervezett „spanyol modell” magyar másolatát. Fő gyengeségének tartják, hogy a kormány azzal nagyobb kárt okozna a gyártóknak, mint amekkora hasznot hajtana a magyar költségvetésnek.
Bár tavaly óta számos ötlet megvalósult annak érdekében, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár teljesíteni tudja a gyógyszerkiadásoknak a Széll Kálmán Terv 1.0-ben meghatározott 83 milliárdos csökkentését, az már most látható, hogy ha minden a korábban megszabott menetrend szerint történik, év végére 15 milliárddal mindenképp túlfut a gyógyszerkassza. Ám nem csak ezt az összeget, hanem azt a további 10 milliárdot is meg kellene még takarítani, amit idén tavasszal írt elő egy kormányrendelet. Összesen tehát további 25 milliárd forint kivonását kell elérnie év végéig az egészségpénztárnak. Ennek egyik eszközeként kínálkozik az úgynevezett spanyol modell.
Az utóbbi időben sokat emlegetett modell bevezetéséről tavaly döntött a gyártói képviseletekkel folytatott hosszas alkudozás után a spanyol kormány. Az intézkedés lényege, hogy a több mint tíz éve piacon lévő, generikus változattal nem rendelkező originális készítmények után 15 százalékos kötelező rabattot írtak elő. Lényegében ennek megfelelő összeget fizetnek be a gyártók a biztosító kasszájába. A rendszer lényegében a nálunk alkalmazott támogatás-volumen szerződésekre hajaz.
A spanyol gyakorlattal szemben nálunk némileg másként működne a rendszer: a fenti kategóriába tartozó medicinák árát ma még ismeretlen mértékben csökkenteniük kellene a gyártóknak. A szakemberek szerint ez azért rosszabb megoldás az „originális” ibériai változatnál, mert az európai gyakorlatban alkalmazott nemzetközi árösszehasonlítás miatt, máshol is az árak mérséklésére kényszerítenék az előállítókat. Vagyis nem csak Magyarországon, hanem máshol is veszteségeket szenvednének el. Ilyen esetben a gyártó kalkulál, s lehet, hogy úgy találja, akkor jár jobban, ha kivonul a magyar piacról, elkerülve így akár a nemzetközi szintű bevételkiesést. S mivel a hazai piac a nagy multinacionális cégek forgalmának hibahatárát sem érik el – bőven 1 százalék alatt van – a fenyegetőzés könnyen létező gyakorlattá válhat.
Kormányzati döntés azonban még nincs, mint ahogy arról sem, milyen módszerrel lehet jövőre további 77 milliárd forintot kivonni a gyógyszerkasszából. Az minden esetre a kormányzat elszántságát mutatja, hogy a jövő évi költségvetési tervekben 40 milliárdot készülnek elkülöníteni a szociális ágazatban gyógyszerek támogatására. Arról azonban semmit sem tudni, hogy ezt az összeget a közgyógyellátás idei 17,8 milliárdos keretének növelésére, vagy egy ettől független alap létrehozására szánják, amelyből a kérvényezők (rászorulók?) gyógyszerkiadásait támogatnák. Meglehet, a két lehetőség mindegyikének alkalmazása szerepel az elképzelések között.
FRISSÍTÉS (2011.06.07. 13:41)
Leitner György, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke egy csütörtöki, budapesti sajtóbeszélgetésen kiemelte: a spanyol modell részleges bevezetése következtében olyan innovatív, életmentő gyógyszerek kerülhetnek ki a tb által támogatott készítmények köréből, amelyek nem helyettesíthetőek: egyebek mellett daganatos betegségek, cukorbetegség vagy asztma kezelésére szolgáló gyógyszerek. Ezek akár teljesen el is tűnhetnek a piacról. Az orvosok így "kényszerűen" vagy drágább, vagy kevésbé korszerű szereket tudnak csak majd felírni betegeiknek – idézi az MTI Leitner Györgyöt.
Az egyesület elnöke szerint az idei gyógyszertámogatás reálértéken már így is az 1994-es szinten van. Ha pedig a megtakarítási tervet megvalósítják, az visszatérést jelent a 80-as évek gyógyszerbüdzséjéhez - mondta, hozzátéve: "a gyógyszerkaszát lényegében megfelezik".
