Az iskolaorvos kétszer szúr

A vakcina beszerzésére idén januárban kiírt tendert kiemelt érdeklődéssel figyelték az egészségügy szereplői, hiszen két gyógyszeripari gigász harcolt a beszállítói pozícióért. A tét számukra sem volt csekély, hiszen az állam nem kevesebbet, mint nettóban közel 1,7 milliárd forintot szán három évre elegendő oltóanyag ellentételezésére. A fokozott szakmai érdeklődés elsősorban annak volt köszönhető, hogy az MSD által kínált vakcina többféle indikációban alkalmazható mint a közbeszerzési versenyben ellenfeleként jelentkező GSK oltóanyaga. Az előbbi ugyanis védelmet nyújt a HPV miatt megjelenő szemölcsök ellen is, s mint kiderült – bár ez a tender kiírásakor még nem volt közismert – akár a a végbélnyílás körüli rákok ellen is védelmet nyújthat. A tender győztese a GSK lett.

Mint azt a helyettes országos tiszti főorvostól megtudtuk, alaposan elemezték és összehasonlították a piacon jelenleg fellelhető két féle oltóanyagot. A GSK vakcinája mellett szólt, hogy az állami szándék jelenleg elsődlegesen a HPV indukálta méhnyakrák kialakulásának megelőzése. A tünetként esetleg megjelenő szemölcsök bár kellemetlenek, de kezelhetőek, nem okoznak maradandó egészségkárosodást. A döntés mögött természetesen anyagi okok is meghúzódtak.

Bár üzleti titokra hivatkozva munkatársuk kérdésére – mennyivel kerül kevesebbe az angol cég oltóanyaga az amerikainál? – Kovács Attila nem válaszolt. Azt viszont elmondta, hogy a tender idején a két oltásos séma még törzskönyvezés alatt volt, emiatt az MSD csak 3 oltásból álló sorozattal tudott indulni, így az ajánlattétel tekintetében a GSK „nagyobb szabadsággal” rendelkezett. Abban viszont megegyezik a két termék, hogy a jelenlegi ismeretek szerint mindkettő 9-9,5 évre ad teljes védettséget. A kommentek azért szólnak csak ennyi időről, mert ekkora időtávra van visszatekintés. Jövőre, mondta Oroszi Beatrix az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) főosztályvezetője, már 10-10,5 évi védettségről lehet beszélni, „s így tovább, az évek előrehaladtával”. Akár az is meglehet, hogy életre szóló védettséget ad, de ez egyelőre még nem biztos.A vakcina már az országban van, 24 hónapig lehet felhasználni, s az OEK minden egyes gyártási tételt bevizsgál.

Ami a gyakorlati alkalmazás mikéntjét illeti, az októberben kezdődő iskolai oltáskampányban kiemelt feladat és szerep jut az iskolaorvosoknak és az iskolai védőnőknek. Az oltás beadásának előfeltétele – mivel önkéntesen vállalt védelemről van szó –, hogy az érintett gyermekek szülei aláírják azt a beleegyező nyilatkozatot, amelyet az iskolában osztanak majd ki. A beadásra kizárólag az iskolában kerül sor, vagyis – Kovács Attila szavait idézve – nem járkálnak majd védőnők faluszerte táskájukban a vakcinával. Arra sincs lehetőség, hogy az ingyenes vakcinát az érintett diák gyermekorvosa adja be.

Az első oltás beadására idén októberben kerül sor, amit fél év múlva követ a második. A két dózis csak együtt biztosít védelmet, derült ki a szakemberek szavaiból, mint ahogy az is, hogy 15 éven felül viszont már három dózisra van szükség a védettség eléréséhez. (Az elmúlt években a helyi önkormányzatok által iskoláiknak biztosított ingyenes HPV oltások ebbe a kategóriába tartoznak, mivel középiskolásokat céloztak meg.) A kampány független a tanintézet fenntartójától minden egyes iskolára kiterjed, függetlenül attól, hogy magán vagy például egyházi oktatási intézményről van szó.

Az őszi akció kezdetével Magyarország lesz a huszadik uniós állam, amelyben az önkéntesen felvehető védőoltások között megjelent a HPV. Elsőként egyébként még 2007 márciusában Franciaországban kezdték oltani az iskolás lányokat. Európában egyetlen országban, Ausztriában oltják a fiúkat is, igaz, ott nem ingyenes, hanem mindenkinek meg kell fizetnie az így szerezhető immunitás árát. Más országokhoz hasonlóan, nálunk is azért döntöttek a lányok védelme mellett, mivel elsősorban úgynevezett pingpong fertőzésről van szó, amit elegendőnek gondolnak az egyik félnél megszakítani.