Az orvosok több mint háromnegyede vállalta juttatásai nyilvánosságát

Az innovatív gyógyszergyártó cégek – úgy tűnik – megunták, hogy a döntéshozók sok esetben meglehetősen kedvezőtlenül nyilatkoznak róluk – nem egyszer egyébként az iparágról általában  –, ezért úgy döntöttek: kiterítik kártyáikat. Teszik ezt annak ellenére, hogy a korábbi, sok esetben méltán kifogásolt szponzorációs gyakorlatuk például már a múlté, mivel az egyes országok törvényhozói, illetve iparági belső szabályok egyaránt igyekeztek felszámolni a káros jelenségeket.

Az idén életbe lépő, első adatsorait azonban csak jövő évben nyilvánossá tevő Transzparencia Kódex olyan rendszer, amely világosan és összehasonlíthatóan közöl információkat arról, hogy az egyes cégek az egyes európai országokban mennyit fordítanak szolgáltatási és tanácsadói díjakra, konferencia-részvételek finanszírozására, valamint a klinikai kutatásban részt vevők díjazására. A kódex hatálya nemcsak az egészségügyi szakemberekre, hanem az intézményekre is kiterjed. Az adatok gyűjtése idén kezdődik, s jövőre látnak majd napvilágot – a kódexhez csatlakozó cégek honlapjain.

Egyre több olyan betegség van, amelyek az új gyógyszerekkel sokkal hatékonyabban gyógyíthatók, mint akár 10 évvel ezelőtt. Az a cél, hogy ez a tevékenység  a jelenleginél nagyobb figyelmet kapjon, az ipar és az egészségügyi szakemberek korrekt megítélését ne akadályozzák félreértések és félinformációk – hangsúlyozta  Jakab Zoltán, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. Bár igaz, hogy már jelenleg is szolgáltatnak a cégek szponzorációs tevékenységükről adatokat a hatóságnak, ám ez a nagyközönség számára nem hozzáférhető. A Transzparencia Kódex újdonsága épp az, hogy adatai a teljes nyilvánosság számára hozzáférhetők lesznek. Minden olyan juttatást tartalmaznak majd, amit intézmények, illetve egészségügyi szakemberek kapnak. Az adatok két csoportban szerepelnek: a klinikai vizsgálatokhoz kapcsolódó juttatások – amely a szakemberek azon meglehetősen szűk csoportját érinti, akik nemzetközi vizsgálatokban vesznek részt – agregált formában. A másik csoportba az egyéneknek, illetve az intézményeknek különböző címszó alatt – tréning, képzés, konferencia stb. – adott összegek szerepelnek. Ez utóbbi esetben azonban csak azokat nevesítik, akik ehhez a jelenleg érvényes adatvédelmi szabályoknak megfelelően nyilatkozat formájában hozzájárulnak, míg azoké, akik eltekintenek ettől, az agregált adatokban, névtelenül kapnak helyet. 

Az Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetsége (EFPIA) még 2012-ben döntött a Transzparencia Kódex európai bevezetéséről. A kódex honosítására Magyarországon 2013-ban került sor, együttműködve a többi gyógyszergyártói szövetséggel. 2014-ben a szakmai közvélemény elé tárták a kódex különböző elvárásait, mivel a csatlakozó vállalatok ekkor – a 2015-ös szerződések megkötése idején – kérhették partnereik beleegyezését az adatok közzétételéhez. Mivel az európai EFPIA résztvevői idehaza nem feltétlenül az Innovativ Gyógyszergyártók Egyesületének tagjai, ezért az idei esztendő feladata volt egy olyan független platform létrehozása, amelyhez bármely magyarországi gyógyszergyártói szövetség vállalata csatlakozhat – sorolta az eddig megtett hosszú előkészítő út állomásait Némethi Erika. Az AIPM igazgatója azt is elmondta egy keddi háttérbeszélgetésen, hogy úgy tűnik, a tagvállalataikkal szerződésben álló orvosok és intézmények 75–100 százaléka hozzájárul adataik nyilvánossá tételéhez. Ez azt mutatja, hogy az orvosok úgy gondolják, a cégekkel történő együttműködésükben nincs mit takargatni. A többletfeladatokat napi munkájuk mellett végzik, ez a tevékenységük nemcsak tudásuk naprakészen tartásához járul hozzá, hanem publikációs lehetőségek révén ahhoz is, hogy bekapcsolódhassanak a nemzetközi tudományos életbe. A kedvező fogadtatáshoz azonban vélhetően az is hozzájárul, hogy a kódex hazai meghonosítói az orvosokat tömörítő valamennyi szervezettel egyeztettek, mielőtt tervükkel a nyilvánosság elé álltak.

Több nyugat-európai országban azért alacsony a juttatásokat nevükkel vállaló egészségügyi szakemberek száma, mivel mindenfajta előzetes megbeszélés, egyeztetés nélkül egyszer csak elrendelték az adatok közzétételét. Ami pedig a hazai betegeket érinti, közülük évente 16-20 ezren juthatnak olyan új, kipróbálás alatt álló új terápiákhoz, amely egy fillérjébe sem kerül az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak.

A Transzparencia Együttműködés a napokban jött létre, ettől kezdve csatlakozhatnak a vállalatok. A TE nem egyesület, hanem platform, amiben az egyes cégek önálló tagvállalatként vesznek részt. A platform feladata a Transzparencia Kódex naprakészen tartása, akkor változhat, ha magyar jogszabályok, illetve az EFPIA rendelkezései módosulnak. A csatlakozó tagvállalatok az önszabályozás betartására vállalkoznak. A TE évente egyszer összehív egy gyűlést, itt beszélik meg a tapasztalataikat, amelyek öszefoglalásaként a Transzparencia Együttműködés évente jelentést tesz közzé. A csatlakozó vállalatok megválasztják maguk közül az öt tagú transzparencia bizottságot, amely az év során folyamatosan felügyeli a kódex betartását. Ide lehet benyújtani az észrevételeket, panaszokat. Szankciókat szabhat ki, amelyek közül a legsúlyosabb a kizárás.