Fogyasztó kúrán az ÁNTSZ
Szofisztikált közigazgatás-elméleti szempontból biztos megmagyarázható, miért kell az ÁNTSZ kistérségi és megyei szervezeteit a kormányhivatalokhoz rendelni, a külső szemlélő magyarázata azonban mellőz mindenféle szakfilozófiai aspektust. Legfeljebb arra gondolhat, hogy a Magyarországon évtizedek óta ciklikusan ismétlődő decentralizálás-centralizálás utóbbi – vélhetően hosszú távon ez alkalommal is időleges – fázisát éli éppen át, nem beszélve a működési költségek milliárdjainak egyetlen, jól ellenőrzött kézbe történő koncentrálásáról. Mindezt szigorúan a hatékonyság növelésének jegyében.
Megyeiből regionális, regionálisból megyei
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei alapokon nyugvó szervezetét alig néhány éve kistérségi-regionális egységek váltották fel, illeszkedve az akkor éppen kialakuló regionális közigazgatási egységekhez. Magyarázatot a váltáshoz – a hatékonyság várható növekedése mellett - többek között az uniótól elnyerhető pályázati pénzek szolgáltatták, mondván: az EU nem megyékben, hanem régiókban "gondolkodik" pályázati-pénzosztási rendszerének ez adja földrajzi alapját. Az új kormány más igazodási pontot választott, amelynek kézzel fogható megvalósításaként először vissza "megyésítette" az ÁNTSZ regionális szervezeteit, majd ugyanezzel mozdulattal kistérségi és megyei szervezeteit az épp megalakuló kormányhivatalokhoz integrálta.
Az átszervezés eredményeként helyén marad mind a 84 kerületi-kistérségi népegészségügyi intézet, mint ahogy a megyei szakigazgatási szervezetek is, változatlanul ellátva első illetve másod fokú döntéshozó hatósági funkciójukat. A szervezés során probléma a megyei szinteken jelentkezett, mivel a korábbi régiós átalakítás során jó néhány, egykori megyei vezető "elveszett" az ÁNTSZ számára, így a megyei rendszer visszaállításánál jelentős szakember hiánnyal voltak kénytelenek szembesülni. Ennek tudható be, hogy néhány megyei intézet speciális illetékességgel, több megyére kiterjedően végzi munkáját. Ezek egyike például a Veszprém Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szervezet (MNSzSz), amely ellátja Fejér, illetve Komárom-Esztergom megyét is.
Országos Tisztifőorvosi Hivatal, kormánymegbízott, Államigazgatási Központ
Bár az új struktúrában a kistérségi és megyei népegészségügyi intézetek szakmai irányítása változatlanul az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnál marad – miközben a szakigazgatási szervek vezetőinek munkáltatói jogait a kormánymegbízott gyakorolja! -, működési feltételeik biztosítása, valamint az éves gazdálkodásukhoz szükséges összeg meghatározása és leosztása a megyei kormányhivatalok feladata. Ez utóbbiak között viszont a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közvetlen irányítása alatt álló Nemzeti Államigazgatási Központ (NÁK) osztja szét a pénzt.
A változások közé tartozik az is, hogy a korábban a regionális intézetek által ellátott gyógyszerügyi- és egészségügyi igazgatási feladatok – szakemberekkel együtt – az Országos Tisztifőorvosi Hivatalhoz kerültek. E 134 munkatárs változatlanul a területen dolgozik, közvetlen irányításukat viszont az OTH illetékes főosztályvezetői végzik.
ÁNTSZ: 2842 alkalmazott és 11 milliárd mínuszban
A fenti közigazgatási reform eredményeként 2801 egykori ÁNTSZ alkalmazott került át a kormányhivatalokhoz, további 41 alkalmazott pedig a Nemzeti Államigazgatási Központhoz, a NÁK-hoz. Velük együtt "mozdult" 11 milliárd forint, amely az ÁNTSZ kasszájából szintén a NÁK-hoz került. Az átalakítás eredményeként lényegében klasszikus duális rendszer van kialakulóban, bár a működés szervezeti struktúráját és szakmai feladatait leíró szervezeti működési szabályzat – szmsz –mindmáig nem készült el.
Ami az egyre soványodó ÁNTSZ csúcsszervét, az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt illeti, összesen 387-en maradtak, valamint a ma még változatlan felállásban működő kilenc intézetének 820 szakembere. Január elsejétől tehát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megnevezése csupán ezeket az egységeket jelenti.
