Új népegészségügyi programot készít a kormány

Az elmúlt évtizedekben milliárdok mentek el népegészségügyi programokra, miközben milliárdok várnak arra, hogy ugyanerre a célra lehívjuk az uniós kasszában e célra rendelkezésünkre álló pénzt.  A valódi népegészségügyet két évtizede egymást váltó – s kioltó – programok helyettesítik, s ma is szégyenkezni kényszerülünk a lakosság egészségi állapota miatt. Vélhetően ezzel vetett számot az új egészségügyi kormányzat, amely nem vállalkozik a korábbi programok átírására, új koncepció megfogalmazásába kezd. Legalábbis ez derült ki az ágazatért felelős államtitkár, Szócska Miklós szavaiból, amelyek az Országgyűlés egészségügyi bizottságának  június 23-i ülésén hangzottak el.

Az alapoknál kell kezdeni

Interszektorális megközelítés, konkrét cselekvési terv, professzionális vezetés,elkülönített költségvetés– sorolja kérdésünkre Ádány Róza professzor, azokat az feltételeket, amelyek nélkül jobb el sem kezdeni a programírást. A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának dékánja szerint a népegészségügyi tevékenység ma Magyarországon mulasztásos vétség állapotában van, ám téved, aki azt hiszi, életre lehelése kizárólag pénzkérdés. Egy valóban eredményes programnak ugyanis egyelőre a szakmai peremfeltételei is hiányoznak: nincs egészségi állapot monitoring rendszer, ahogy hiányoznak az egészséghatás vizsgálatok, s közel húsz év is kevésnek bizonyult az alapellátás struktúrájának prevenciót szolgáló átalakítására. Vagyis a munkát valóban az alapoknál kell kezdeni. A professzor mindezek ellenére úgy látja, hogy Magyarország 2011-es uniós elnöksége komoly lehetőséget jelent. Hazánk, s az elnökségben utánunk következő Lengyelország jövőre lehetőséget kap egy olyan Közép-Európai program együttes megfogalmazására, amely elindíthatja a térség országait azon az úton, amelynek eredményeként lakosságuk egészségi állapotát tekintve is felzárkózhat az unió fejlett államaihoz.

Visszatekintés: új kormányok, új programok

Túlzás lenne azt állítani, hogy az elmúlt évtizedekben a lakosság felajzott érdeklődéssel követte volna az egymást váltó népegészségügyi programokat, melyek közül az első megfogalmazását még a rendszerváltás előtt, 1987-ben kezdték el az akkori Egészségügyi Minisztériumban. Az Antall-kormány népjóléti tárcájának égisze alatt is íródott egy, amelyet a frissen létrehozott ÁNTSZ első országos tisztifőorvosa, Kertai Pál jegyzett, s amely a szakemberek utólag megfogalmazott véleménye szerint erősen medikalizált és népnevelő jellegű volt.

A Horn-kormány ideje alatt – említi kérdésünkre Kökény Mihály – összeraktak egy keretprogramot, ám ennek elfogadására már nem volt idő.

A történet folytatása azt sugallja, hogy az új kormány is erős késztetést érzett arra, hogy letegye névjegyét a népegészségügy asztalára. Ennek jegyében született meg a Mikola István miniszter nevével fémjelzett Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program, amely 2001-2010 között remélte elérni a lakosság számos egészségi mutatójának javulását. A választások azonban ismét közbeszóltak. Az új – szocialista-szabaddemokrata – kormány első ágazati tárcavezetője, Csehák Judit megtartásra érdemesnek találta elődje programját, ám az anyag átstruktúrálása annyira jól sikerült, hogy új címet is kapott, s végül Az Egészség Évtizedének Johan Béla Programjaként vált ismertté. Ez volt az első népegészségügyi dokumentum, ami meghaladta a társadalmi ingerküszöböt, de az érdeklődés ez alkalommal sem a tartalomnak , hanem a névadó Johan Béláról kirobbant politikai csetepaténak szólt. A program – amelyet 2003-ban országgyűlési határozattal szentesítettek – mindmáig érvényben van.

A pénz...

Hullámhegyek és hullámvölgyek jellemezték végrehajtását, fogalmaz visszafogottan a volt egészségügyi miniszter, aki 2004 végétől 2006 júliusáig kormánybiztosként szervezte a népegészségügy ágazatközi koordinációját.

A Kertai-féle program végrehajtásához eleve nem rendeltek forrást. Igaz, csupán a kormányzati ciklus végén sikerült elfogadtatni, akárcsak a Mikola István által jegyzettet. Erre egy-egy milliárd forint jutott volna 2002-ben illetve 2003-ban, s volt pénz 2004-től  is.  Kökény Mihály gyors számvetése szerint  2004-ben parlamenti döntés alapján közel 2, a kormánybiztosi koordináció idején 1 milliárdot különítettek el e célra, más tárcáknál viszont összességben éves szinten vagy 10 milliárddal lehetet kalkulálni. S mindehhez társult a cégek – elsőként a gyógyszergyártók – illetve különféle vállalkozások hozzájárulása. Az utóbbi négy évben azonban nem csak a források apadtak el, hanem a téma iránt korábban sem túl erős kormányzati érdeklődés is.

A valóság az egykori prognózisnál is rosszabb

Ami az egészségügyi mutatókat illeti, dicsekvésre nincs sok okunk. Még az 1980-as években készített az akkori szaktárca egy úgynevezett prognózis tanulmányt, amelynek kiindulópontja a lakosság hihetetlenül rossz egészségi állapota volt. Az, hogy emelkedik a daganatos, a szív- és érrendszeri betegek száma, akárcsak a koraszülötteké, valamint nő az életük delén – 45–55 év között – lévő férfiak halandósága. A szakértők sima extrapolálással kiszámolták, a fentiek milyen adatokat eredményeznek 2000-ben. Az eredményről annyit, hogy az elkészült tanulmányt mindössze 60 példányban tették közzé. Az ezredfordulón azonban kiderült, optimisták voltak: betegebbek vagyunk, s többen halunk, mint számították. Tényleg ideje megnyomni a reset gombot.