Keddi üzenetváltás a kényszernyugdíjazásról

A Magyar Orvosi Kamara kényszer nyugdíjazást érintő on-line felmérésében a gyakorló orvosok több, mint tíz százaléka vett részt, jelentős részüket már az idén, illetve az elkövetkezendő három évben érinti a decemberi kormányhatározat.

A MOK január 17-én este indította el gyors felmérését, amelyhez a kamara on-line szavazórendszerét használták fel. A voksolás 21-én estig zajlott. E közel négy napban a gyakorló orvosok valamivel több, mint tíz százaléka – közel 3.500 doktor – válaszolt a feltett kérdésekre. A felmérés így nem csak az orvosok száma, hanem ezen belül az egyes foglalkozási területek – alap-, járó-, fekvőbeteg valamint egyéb ellátás – szerint is reprezentatívnak tekinthető, akárcsak a válaszadásra vállalkozók életkorát nézve. Mint azt Éger Istvántól megtudtuk, e rapid közvélemény kutatás során csupán néhány egyszerű, eldöntendő kérdésre vártak választ.

Így elsősorban arra, hogy vajon a kényszer nyugdíjazásról szóló kormányhatározat végrehajtása rontja vagy javítja a gyógyítás helyzetét? A résztvevők 86 százaléka az első variációt – rontja – véli bekövetkezni. Megkérdezték továbbá azt is, hogy tisztában vannak-e azzal, milyen anyagi, munka-, nyugdíj- és adóügyi következményekkel jár, ha mentességet kérnek a kormányhatározatban foglaltak alól, vagyis a további munkavégzést választják, bízva abban, hogy kieső nyugdíjukat valamiképpen kompenzálják. Mint kiderült 77 százalék nincs teljesen tisztában döntésének fenti következményeivel, fele-fele arányban egyáltalán nem, vagy csak részben rendelkeznek információval a továbbiakat illetően.

Bár egyesek úgy vélik, hogy a kormány fenti intézkedése többek között a fiatalok helyzetbe hozását szolgálja, ám a megkérdezettek 47 százaléka ennek épp ellenkezőjére tippel. Úgy vélik, hogy a jogi bizonytalanság, a munkaterhek növekedése okán tovább nő a migrációs szándék.

A kamara egyébként már január 4-én levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnököt illetve az EMMI tárcavezetőjét, Balog Zoltánt, hogy az egészségügyi ágazatot – a felsőoktatáshoz hasonlóan – mentesítsék a kormányhatározat végrehajtása alól, Éger István később személyesen is tárgyalt erről a szaktárca első emberével.

A helyzet Éger szerint nem teljesen reménytelen. A kamara elnöke ezt részben a felsőoktatás felmentésére alapozza – vagyis a nyilatkozatokkal ellentétben igenis lehet kivételt tenni -, másrészt a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnek január 21-én a kórházak főigazgatóihoz küldött levelére, amelyből többek között kiderül, hogy nem feltétlenül szűnik meg az a státusz, amelynek jelenlegi betöltője nem kérvényezi a továbbfoglalkoztatást, illetve ilyen jellegű kérvényét nem támogatja a kórház. Ebben az esetben ugyanis lehet kérni a státusz fenntartását, például a minimumfeltételekre hivatkozva. A MOK elnöke szerint látni kellene a határozatra épülő részletes szabályozást ahhoz, hogy az érintettek megfelelő döntést hozzanak.

Folytatódik egyébként a számháború. A fenti levélből például az derül ki, hogy idén összesen 6481 egészségügyi dolgozót érint a kötelező nyugdíjazás, közülük 1140 orvos, s további 884 szakdolgozót a rendelet életbelépésekor, mivel ők már elérték a nyugdíjkorhatárt.

***

A MOK sajtótájékoztatóját követően Beneda Attila, az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárságának kabinetfőnöke videóüzenetben kérte együttműködésre a szakmai szervezeteket.

A kabinetfőnök ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszerben minden egyes munkavállalóra szükség van, ezért "kérjék az egyéni mentességet a munkavállalók, a munkáltatók pedig ösztönözzék őket erre". Ha pedig a kórházaknak, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezeteknek bármilyen kérdésük lenne, az államtitkárság a jövőben is mindenkinek a rendelkezésére áll, hogy segítsen a kormányhatározat végrehajtásával kapcsolatban.