Uborkajárvány: minden gyanús, ami zöld
Mikrobiológiai laboratórium által igazoltan eddig hárman haltak meg Németországban a bakteriális eredetű hasmenés miatt. A megbetegedettekkel és halottakkal kapcsolatban keringő sokféle szám azzal magyarázható, hogy Magyarországgal ellentétben Németországban nem egyetlen, egységes, országos járvány jelentő rendszer működik, hanem tartományonként különböző. Az Európai Bizottság ma telefonkonferenciát tart a témában. Ugyanakkor jó hír, hogy már hivatalosan sincs influenzajárvány Magyarországon, viszont még mindig maradt 1,1 millió FluvalP vakcina a 2009-2010-es készletből.
A hasmenésjárvány betegeinek többsége a nők közül kerül ki, meglepően kevés a fertőzött gyermekek illetve idősek száma. Ez vélhetően azzal magyarázható, hogy az éppen aktuális nyár eleji fogyókúra miatt inkább a fiatal, illetve középkorú nők fogyasztanak nyers zöldséget és gyümölcsöt, miközben a piciknek adott zöldféléket például gondosabban kezelik, illetve sok esetben megfőzik. A fertőzött zöldfélékből ráadásul nem szükséges sokat fogyasztani, mivel a szalmonellával ellentétben, ahol sok kórokozó kell a megbetegedéshez, a jelenlegi járványban ehhez alig száz is elegendő. A lappangási idő nagyjából nyolc nap, derült ki az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ma koradélutáni tájékoztatóján, a tünetek hasmenés, láz (de fordítva is jelentkezhetnek), leggyakoribb szövődménye a veseelégtelenség, ami akár már egy héttel a megbetegedés után felléphet.
Bár a járvány kirobbantásával „vádolt” zöldségek toplistáját változatlanul a spanyol uborka vezeti, Németországban már minden gyanús ami zöld, több mint százféle zöldséget, gyümölcsöt vizsgálnak. A fertőzöttek, s a járványban ténylegesen elhaltak számának pontos meghatározását nehezíti, hogy Németországban tartományonként eltérő a járvány jelentési rendszer. Ahhoz pedig, hogy bebizonyosodjon: a halál oka az EHEC bélbaktérium – amelynek rovására írható egyébként az 1982-es egyesült államokbeli hamburgerjárvány – „nem hétköznapi” laboratóriumban elvégzett mikrobiológiai vizsgálatra van szükség. Ez utóbbi eddig Németországban három esetben igazolta, hogy a halál oka a hasmenésjárvány volt.
Az ÁNTSZ körlevélére – amelyben arra szólította fel az egészségügyi intézményeket, hogy jelentsenek minden olyan hasmenéses beteget, aki a közelmúltban Németországban járt, vagy fertőzöttel kerül(hete)t kapcsolatban – reagálva eddig nyolc eset jutott a tisztiorvosi szolgálat tudomására. Az érintettek egyike sem áll kórházi kezelés alatt, ötüknél a mikrobiológiai vizsgálat negatív eredményt hozott, három eseten még dolgoznak a laboratóriumok.
Alaposan megmosni zöldséget, gyümölcsöt – az elengedhetetlen kézmosásról már nem is szólva! -, esetleg meghámozni a zöldséget: ezek a védekező eszközök, hangzott a tisztiorvosi tanács. A baktérium egyébként sütés, főzés folyamán elpusztul.
Az „uborkajárvány” egyébként az unió határain belül szabadon áramló áruk, s ezen belül mindenekelőtt az élelmiszerek ellenőrzésére irányítja a figyelmet. Tételes vizsgálatot ugyanis csak azoknál az áruknál végeznek, amelyek az unió határán kívülről érkeznek, tudtuk meg Paller Judit országos tisztifőorvostól, a határokon belül, egyik tagállamból a másikba kerülő termékek esetében csak úgynevezett mélységi ellenőrzésre kerül sor, piacokon vett minták alapján.
Az influenzajárványnak vége
Jó hír viszont, hogy nem csak véget ért az influenzajárvány, hanem megkezdődött az idei tapasztalatok számbavétele, az adatok összesítése. Az előrejelzésnek megfelelően a H1N1 vírus okozta a legtöbb megbetegedést, ám az influenzaszezon vége felé egyre több olyan eset fordult elő, amelyért már a B vírus felelt. Az ÁNTSZ jelentős felkészültséggel várta a szezont, 1400 háziorvos küldött jelentést hétről hétre, mellettük pedig további 168 doktor – az „őrszemek” –mintákat is gyűjtöttek a laboratóriumok számára. Lényegében a hazai körzeti orvosok 20 százaléka vett részt az adatgyűjtésben, akik a lakosság egyötödét figyelték, sorolta az adatokat az Országos Epidemiológiai Központ főigazgató főorvosa. Idén a kórházakra is vonatkozott a jelentési kötelezettség, tette hozzá Melles Márta. Ebből tudható, hogy fekvőbeteg intézményekben közel 2500 influenzást ápoltak, közülük 500-at intenzív osztályon, s ez utóbbiak közül 350-en kerültek lélegeztető gépre. Influenzában ebben a szezonban összesen 89-en haltak meg.
A járvány 30 százaléka a 15 éven aluliakat, 40 százaléka a 15-34 év közöttieket, további 24 százaléka pedig a 60 évnél fiatalabbakat érintette. Melles Márta sajnálatosnak nevezte, hogy a kórházi kezelésre szoruló 133 várandós közül mindössze négyen oltatták be magukat a védőoltással. Az viszont az eredmények közé tartozik, hogy a 0,5-3 év közöttiek védelmére beszerzett 5000 adag védőoltás több mint 90 százaléka elfogyott.
Nem így az ingyen felajánlott, a 2009-2010-es évről megmaradt 1,2 millió adag Fluval P, amelyből mindössze alig 70 ezret használtak fel. A MedicalOnline kérdésére – mi lesz a maradékkal? – azt a választ kaptuk, hogy a begyűjtés után vagy megsemmisítik, illetve az Országos Gyógyszerészeti Intézet döntésének függvényében, akár további „megmaradási” engedélyt is kaphat. Ezt azonban alapos vizsgálat előzi meg.
Mint kiderült, bőven van még mit tenni az influenza elleni védekezés területén is. Mert bár a több mint egy millió, három komponensű védőoltás döntő többsége elfogyott, ám a 65 év felettieknek mindössze 30 százaléka oltatta be magát. Ezt az arányt 75 százalékra kellene emelni. S ez az egészségügyi dolgozókra is vonatkozik, akik közül tavaly 130 ezren, idén viszont csak 57 ezren oltatták be magukat.
