Gyógyászati segédeszköz: áfa és darabszámcsökkentés
Hátha nem veszi észre a beteg...
Úgy tűnik, hosszú évek próbálkozásai után idén végre sikerül elérni a gyógyászati segédeszközök (gyse) általános forgalmi adójának csökkentését. E lépésből busásan profitálhat a politikai kommunikáció, s erre ugyancsak szükség is lesz, ha ezzel egy időben alaposan visszavágják a gyse kasszát.
A gyógyászati segédeszközök gyártói és forgalmazói a költségvetés készítésének elrettentő példájaként emlegetik ma is, hogy a 2012-re tervezett 47 milliárdos kasszából miként párolgott el egy gondolatnyi idő alatt bő 3,5 milliárd forint. Így idén a segédeszközök támogatására 43,3 milliárd szerepel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár költségvetésében, annak ellenére, hogy a korábbi kiadáscsökkentő beavatkozások dacára már 2011-ben is túlfutott a kassza. Tavaly közel 45 milliárdot szántak e célra, ehelyett azonban több, mint 50 milliárd forint lett a tényleges kiadás, s hogy idén sem lehet sokkal jobbra számítani, arra a 2 százalékos áfa-emelés a garancia.
Mindezzel együtt a költségvetési cél – 43,3 milliárd – betartásához legalább 8 milliárd forintnyi megtakarítás válik szükségessé.
A kérdés itt is az, miként lehet úgy milliárdokat megtakarítani, hogy abból a rászorulók semmit se vegyenek észre. E politikai kívánalomnak nehéz eleget tenni, a döntéshozók legfeljebb abban reménykedhetnek, hogy a betegek például nem tudnak számolni, így nem veszik észre, ha esetleg – mint az az egyik javaslatban szerepel – csökkentik a szükséges, 80 százalékos ártámogatásban részesülő kötszerek kiadható darabszámát. Ugyanezen elv alapján átírnák – lényegében megemelnék – azt a hallásvesztési értéket, amely után a biztosított már jogosan tarthat igényt hallásjavító készülékre, míg a korábban – korszerűtlenségük miatt – a sebellátásból kikerült mull-lapok is visszakerülnének drágább kötszereket helyettesítendő.
Jelentős megtakarítást eredményezne az is, ha közgyógyellátási listáról az önálló életvitelt folytató, ám tartós kültéri járásra képtelen mozgáskorlátozottak a jövőben nem kaphatnának mopedet illetve motorkerékpárt. Mindkettő kihordási ideje 96 hónap, árukhoz – amennyiben nem szerepelnek a közgyógyellátási listán – 80 százalékban járul hozzá az egészségpénztár. A javaslattevők vélhetően abban reménykednek, hogy a fennmaradó 20 százalékos önrészt más forrásból is beszerezhetik a rászorulók.
Mint azt a MedicalOnline már február 7-én megírta: megszüntetni tervezik a 98 százalékos kiemelt támogatási kulcsot, s összesen három új támogatási szintet vezetnének be a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásában. Eszerint 70-90 százalékos ártámogatással juthatnának szükséges eszközeikhez a fogyatékosok, 50-70 százalékos kiegészítésre tarthatnának igényt a végleges egészségkárosodással élők, s 0-50 százalék közötti támogatással számolhatnának mindazok, akik átmenetileg szorulnak valamilyen gyógyászati segédeszközre. A közgyógyellátottak esetében vénydíjat vezetnének be, s emellett az érintettek közgyógyellátási jogcímen csak a közgyógyellátás alapjául szolgáló betegséghez kapcsolódó eszközökkel lennének elláthatók. Egyes területeken kizárólag kölcsönzéssel 
lehetne hozzájutni a szükséges gyógyászati segédeszközhöz, miközben erősen visszafognák a javításra szánt keretet is.
Úgy tűnik, kézzelfogható közelségbe kerül viszont az orvostechnikai eszközök gyártóinak és forgalmazóinak régi kívánsága, az áfa csökkentése, amire egyébként az uniós szabályok is lehetőséget adnának. A javaslat szerint két támogatási kategória, a kizárólag 98 illetve 90 százalékos ártámogatásban részesülő termékeknél lenne célszerű a 27 százalékos áfát 5-re csökkenteni. Ez ugyanis a gyógyászati segédeszköz kasszának – s a betegeknek – jelentős megtakarítást eredményezne, miközben a költségvetés vesztesége sem lenne nagyobb néhány tíz millió forintnál.
Jelenleg a vércukormérő tesztcsíkok illetve a fehér bot forgalmi adója 5 százalék, ehhez társulhatnának a csonkharisnyák, a hanggenerátorok, a végtagok protézisei, s a kerekesszékek.
