Gyógyszerpiaci helyzetkép: vihar előtti csend
Mivel nagy meglepetés a gyógyszerkiadások idei visszafogását célzó megszorító intézkedések keddi, immár hivatalos bejelentésével nem érte a piaci szereplőket, így reakciójuk is meglehetősen visszafogott. Az viszont nyílt titok, hogy az igazi erőpróba majd csak ezután következik, amikor arról kell dönteni, miként hajtható végre a medicinák ártámogatására szánt keretnek a Széll Kálmán Tervben illetve a Konvergencia Programban ígért 120 milliárdos visszavágása.
Egyelőre számolunk – mondták többen is kérdésünkre, miként érinti cégüket az az intézkedés csomag, amelyet hivatalosan kedden jelentett be Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár. Konkrét összeggel eddig egyelőre csak a Richter állt elő. A legnagyobb magyar gyógyszergyártó cégnek két tétel – az orvoslátogatók regisztrációs díjának duplára valamint a 18 százalékos adó 20-ra emelése – eleve közel 2 milliárdos többletkiadást jelent a tavalyi, 2,3 milliárd forintos befizetési kötelezettséghez képest. A további intézkedési tételek számszerűsítése azonban náluk is még csak most következik.
A Richternek – egyáltalán, elsősorban a hazai gyártóknak – idén egyébként már az is nagy érvágást jelentett, hogy nincs helye a K+F kiadások 2011-re ígért leírhatóságának. Úgy volt, hogy erre az egészségbiztosítási alapban kerül sor, innen azonban kikerült a költségvetési tárgyalások során, azzal a megjegyzéssel, hogy a büdzsé más helyén, illetve más módszerrel – forgalmi adótól az adó jóváírásig sokféle ötlet elhangzott – teszik leírhatóvá a kutatás-fejlesztési kiadásokat. Erről azonban azóta sem hallani.
Visszafogottan kommentálják a hivatalos bejelentést a globális cégek hazai képviselői is, akik például a tisztességtelen promóciót a jelenleginél sokkal keményebben bűntető tételeket – 25-től akár 500 millióig terjedhet a büntetés – kimondottan üdvözölték, mondván, hozzájárulhat a piac tisztábbá tételéhez. Elfogadják azt is, hogy a konferenciákat ezentúl be kell jelenteni, s azokat nem csak regisztrálja a GYEMSZI-be szervezett Országos Gyógyszerészeti Intézet, hanem ellenőrzi is. A komoly cégek – állították – eddig is az előírásoknak megfelelően bonyolították le ezeket a programjaikat.
Az általános kifogások közé tartozik azonban, hogy nem zajlottak érdemi tárgyalások, nem hallgatták meg a cégek érveit, kizárólag fiskális szempontokat vettek figyelembe a döntésnél.
A takaréklángon lobogó reakciók nem véletlenek. Egyrészt senkit sem ért tegnap meglepetés, hiszen az intézkedések minden egyes pontja hosszú hetek óta közismert volt. Ráadásul maguk a cégek ismerték el, hogy a jelenlegi rendszerben még mindig vannak tartalékok, bár ennek mértékét fele akkorára sem teszik, mint például az új szabályokat valójában diktáló Nemzetgazdasági Minisztérium szakértői. Szerepet játszik ebben annak tudomásul vétele is, hogy az ország valóban nehéz pénzügyi, gazdasági helyzetben van, s mint többen, többféleképpen jelezték – például az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete elnökének nyilatkozata, valamint a Richter illetve a MAGYOSZ 25 milliárdos bérrendezési felajánlása mutatta – erre tekintettel a cégek hajlandók a korábbinál némileg nagyobb terheket magukra vállalni.
Az már némileg messzebbre vezet az okok közül, hogy az ipar sem futja éppen csúcsformáját. Ebben csak részben játszik szerepet az, hogy a gazdasági válság „lefutása” még nem ért végett, s az Európai országokra bizton igaz: az elszállt költségvetési hiányok miatt mindenki megszorít, ahol tud, s ez alól a gyógyszerkasszák sem kivételek. Ennél nagyobb gond, hogy miközben pár éven belül számos innovatív készítmény szabadalmi védettsége lejár, fájóan hiányoznak a valóban jelentős terápiás – a cégeknek pedig természetesen pénzügyi - áttörést hozó új, innovatív gyógyszerek. Meglévő piacát tehát – legyen bármilyen kicsi – mindenki két kézzel fogja, s igyekszik nem összeveszni a döntéshozókkal. Legalábbis egyelőre.
Hazai területre térve, a mostani inkább vihar előtti csendnek tűnik. Az igazán nagy erőpróba ugyanis az lesz, amikor arról kell dönteni: miként vonjanak ki 120 milliárdot két év leforgása alatt a gyógyszerek ártámogatására szánt 343 milliárdos keretből. Ezt csak igen kis részben szolgálhatja a már korábban is „drágának” ítélt közgyógyellátási rendszer átfazonírozása, ami a MedicalOnline információja szerint lényegében a közgyógylistához való visszatérést jelenti.
A cégek képviselői állítják: 120 milliárdos forráskivonás elképzelhetetlen a betegterhek emelése nélkül. Kérdés, vajon a politika változatlanul ragaszkodik-e ahhoz a jelenlegi álláspontjához, miszerint az intézkedések eredményeként nem nőhetnek a térítési díjak. Minderre hamarosan választ kapunk, hiszen heteken belül el kell kezdeni az újabb tárgyalásokat annak érdekében, hogy a Széll Kálmán Tervben foglaltaknak megfelelően 2012-ben 83 milliárddal lehessen csökkenteni az egészségpénztár gyógyszerkiadásait.
