hirdetés
2024. március. 29., péntek - Auguszta.

Szegény-gazdag ellátás nem, fizetős ellátás igen?

Pontos adatok híján senki sem tudja, hogy Magyarországon mennyien dolgoznak magánorvosként, mint ahogy azt sem sikerült mindmáig tisztázni ki, hogy ki nevezhető magánorvosnak.

Az egészségügyben ma mindenki változást vár a betegektől kezdve az ellátókon át a finanszírozóig, ismerte el az egészségügyért felelős államtitkár a Napi Gazdaság szerdai, az egészségügyet napirendre tűző konferenciáján. Kérdés formájában – tette hozzá Zombor Gábor - ez leginkább úgy hangzik, hogy mennyi többlet pénzt érkezik holnapután, s azt miként osztják majd el, miközben azt sem tudni pontosan, hogy a meglévő összeget milyen hatékonysággal használja fel az ágazat. A visszajelzések – érkezzenek azok akár a betegektől, akár szakmabeliektől – azt mutatják, hogy a szereplők tisztában vannak azzal, a rendelkezésre álló erőforrások hasznosítása közel sem optimális. A többletpénz feltétele, hogy a rendelkezésre álló keret felhasználását hitelesen, valid adatokkal legyen képes bemutatni az ágazat a legfőbb döntéshozóknak. Pontosan ábrázolva, hogy mennyi többletre van szükség társadalombiztosítási keretek között - az esélyegyenlőséget és a területi kiegyenlítést is figyelembe véve - annak a széles ellátási csomagnak a fenntartására, amelyet jelenleg törvény garantál. S hogy ezen felül mennyire van szükség az orvosok itthon tartásához vagy például az elmúlt években, főként vidéken végrehajtott fejlesztések fenntartásához, de akár az innovációs felzárkózáshoz.

Mindig felmerül az a kérdés, hogy fizetős legyen-e az egészségügy, s hogy milyen technikákat lehetne alkalmazni ezzel kapcsolatban. Minden olyan kezdeményezés támogatandó és támogatható – folytatta e gondolatsort az államtitkár -, ami nem sérti a társadalombiztosítási alapon ellátott betegek érdekeit, s nem vezet szegény-gazdag egészségügyi ellátás kialakításához a közfinanszírozott intézményekben. Ami pedig a hálapénzt illeti – tette hozzá -, nem létezik hitelesség és transzparencia, ha e szürke gazdaság mellett próbálunk akár korszerű üzleti, vállalati eszközökkel irányítani.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elmúlt években kialakított korszerűbb, karcsúbb struktúrájáról, alapfeladatairól tájékoztatta a résztvevőket a hivatal főigazgatója. Az E-alappal kapcsolatban Sélleiné Márki Mária kiemelte, hogy miközben a gyógyszerkiadások csökkentek, s nagyjából szinten maradt a gyógyászati segédeszköz keret, jelentősen emelkedett – 719-ről 932 millióra – a gyógyító-megelőző ellátásokra fordított összeg. Hasonló tendencia figyelhető meg a természetbeni ellátások összességénél is, amelynek kerete idén már eléri az 1 271 milliárd forintot. Ez utóbbit részletezve az egészségpénztár vezetője elmondta, e tétel 85 százalékát a biztosítottak 20 százalékának finanszírozására fordítja az OEP. Egy biztosítottra átlagosan, éves szinten 147 ezer forint jut, amelynek két szélső értéke: 4,5 millióan alig évi 20 ezer forint értékben vesznek igénybe egészségügyi szolgáltatást, míg a legsúlyosabb betegekre akár 250 millió forintot is fordít a pénztár. Az sem meglepő természetesen, hogy a kiadások zöme – 52,1 százalékaa 60 éven felüliekre jut.

A jövő feladatait illetően a főigazgató kiemelte az új, innovatív technológiák ellátórendszerbe illesztésének fontosságát, s a protokoll alapú egészségügyi ellátások megteremtését, valamint az e-egészségügy lehetőségeinek kihasználását.

VIP osztályként indult, ma már a szerényebb, ám kimondhatatlanul bonyolult „önként vállalt magánfinanszírozású ellátás” névre hallgat az Uzsoki utcai kórháznak az a részlege, ahol pénzért is megvásárolhatják hazai és külföldi betegek az egészségügyi ellátás meglehetősen széles spektrumát. Az ortopédiai műtét, amiről a hírek leginkább szóltak, mellett történik szülés, végeznek sebészeti beavatkozást és belgyógyászati ellátást is, sorolta az intézmény főigazgatója. Ficzere Andrea szerint e kapacitások értékesítése nemcsak a kórházi bevételt növeli – azt egyébként a legkevésbé, mert mint kiderült, a bevétel döntő része a szolgáltatást ténylegesen nyújtókat illeti -, de hozzájárul a munkaerő megtartásához, a hivatalos várólista csökkentéséhez is. S mivel a kórháznak is csurran-csöppen a bevételből, így ezt visszaforgatva az intézmény fejlesztésére, ez egyben az OEP finanszírozta betegeket is szolgálja. A  legfontosabb előny azonban az, hogy szakmailag ellenőrzött körülmények között történnek az említett ellátások. Nehéz tehát olyan pontot találni, amely az Uzsoki utcai kezdeményezés ellen szólna.

Ami, emlékeztetett Ficzere Andrea, nem is jelentős újdonság, hiszen felmérésük szerint a kérdéseikre válaszoló 109 kórházból 40-ben működik úgynevezett VIP osztály, bár azt nem lehet pontosan tudni, hogy ezekben milyen konkrét egészségügyi szolgáltatásokat nyújtanak a fizetős betegeknek. Az árak egyébként meglehetősen szórtak, 3100-tól 30 ezer forintig terjednek. 

A főigazgató azonban arra az általuk kifejlesztett informatikai rendszerre a legbüszkébb, amelyből bármilyen adat pillanatok alatt kinyerhető. Így kórház illetve osztály szintjén látszik az éppen felhasznált tvk, az ápolási nap és ágykihasználás, gyógyszerfelhasználás, továbbá az, hogy az egyes osztályok illetve orvosok milyen, s mennyi diagnosztikát „rendelnek”, de elemzik azt is, hogy egy-egy beteg kezelése mennyibe kerül.  A további fejlesztések során az orvosok értékelésére is alkalmas lesz a rendszer, hiszen megtudható majd belőle, hogy mennyi szövődménnyel illetve ápolási idővel gyógyít egy-egy doktor, s ez – amennyiben tényleg lesz majd fizetős szabad orvosválasztás – az egészségügyi piacon is konkrét forintra váltható információ válik.

Az egészségügyi privát világ összevisszaságára mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a magyar orvosok döntő része kizárólag egzisztenciális okokból kényszerül munkát vállalni a magánellátásban. Bár az ÁNTSZ által kiadott működési engedélyek illetve az OEP-pel kötött vényírási szerződések adnak némi eligazítást azt illetően, hogy mennyi magánorvos működik Magyarországon, ám pontos adattal még a Magánorvosok Országos Szövetsége sem rendelkezik, derült ki a szervezet elnökének szavaiból.  Mindmáig ráadásul azt sem sikerült tisztázni – említette Kovács János –, hogy ki nevezhető magánorvosnak. Az, aki csak magánpraxisban rendel, vagy az is, aki hetente néhány órában, kereset kiegészítésként vállal ily módon többletmunkát.

Horváth Judit
a szerző cikkei

hirdetés

Könyveink