Gondozóintézetek: indul az új finanszírozási rendszer

Azt, hogy a gondozóintézetekkel valamit kezdeni kell, régóta nyílt titok az egészségügy vezetői előtt. Néhány éve még a rendszer teljes felszámolása is szóba jött, ám végül győzött a józan ész, s azok az érvek, amelyek a sokak szerint hungarikumnak számító hálózat megtartása mellett szóltak. A gondozóintézetekkel kapcsolatos kritikák oka az volt, hogy elsősorban a fix finanszírozásból eredően nem tudták mérni az intézmények teljesítményét, valójában az Országos Egészségbiztosítási Pénztár semmiféle információval nem rendelkezett az itt folyó tevékenységről. Mindebből következően megállapítani sem lehetett, hogy mekkora a valós igény a gondozóintézeti munkára – vagyis mekkora kapacitásra van szükség –, s hogy ennek működtetésére mennyi pénzt kell szánni. Tények és adatok híján az is kideríthetetlennek bizonyult, hogy vajon mindazok eljutnak-e a gondozóintézetekbe, akiknek erre valóban szükségük van.

Ezen hivatott segíteni a teljesítményfinanszírozás, amelynek bevezetésével már az előző kormány is próbálkozott, ám nem túl nagy sikerrel. A metódus lényegében alkalmatlannak bizonyult arra, amire megalkották. A váltásra hivatkozva azonban felére csökkentették a hálózat pénzügyi keretét, működőképességük fenntartása 2010 második félévében csak kétszeri pénzátcsoportosítással vált lehetségessé. Kiderült, ahhoz, hogy valóban életképes teljesítmény finanszírozási rendszert alkalmazzanak, újra kell gondolni a gondozókban folyó munkát, pontosan meghatározva annak szakmai tartalmát.

Ezt végezték el azok a szakmai csoportok, amelyek az elmúlt hónapokban kidolgozták az érintett szakmák e speciális területen alkalmazható protokolljait. Ezek a gondozási programok alkotják a finanszírozás alapját. Saját kóddal ellátva, a járóbeteg szakellátáshoz hasonló teljesítményelvű elszámolásra állva át. A szigor is hasonló, a program ok nélküli lerövidítése – vagy meghosszabbítása – épp úgy az egészségpénztár büntetését vonja maga után, mint az egészségügy bármely más területén. Az új finanszírozási rendszer bevezetésével együtt rendezni kívánják a gondozás során közvetlenül betegeknek juttatott gyógyszerek „helyzetét”, ezeket ugyanis jelenleg a fix összegű díjból fedezik az érintett intézmények – tüdő- illetve nemibeteg gondozók -, s így azt sem tudni, valójában mennyi fogy belőlük. A tervek szerint az egészségügyi intézményekben általánosan alkalmazott szabályoknak megfelelően jutnának a gyógyszerhez a betegek.

Országszerte jelenleg összesen 589 gondozó működik, legnagyobb számban – 225 – pszichiátriai betegek kezelésére szolgáló intézmények működnek, számban őket tüdőgondozók (142), a bőr- és nemibeteg gondozók (123), s az onkológiai gondozók (99) követik.