Kezelésre vár a pszichiátria

Nyílt titok, hogy évek óta megoldásra várnak a hazai pszichiátriai ellátás gondjai, annál is inkább, mivel az általános európai trendeknek megfelelően a hazai felmérések adatai sem túl szívet melengetőek. Egy tavaly ősszel nyilvánosságra hozott, a kontinens 30 országára vonatkozó felmérés azt mutatja, hogy az európai lakosság több mint 38 százaléka – 164 millió ember – szenved valamilyen mentális zavarban.

Magyarországon 2009-ben az először elkészített Európai Lakossági Egészségfelmérés (ELEF) keretében végzett vizsgálatok válaszadóinak 6 százaléka krónikus depressziósnak, további 3 százalék pedig egyéb mentális betegségben szenvedőnek vallotta magát. Az Eurobarométer 2010-es felmérése szerint a „magyar válaszadók érzelmi tapasztalatai negatívabbak, mint az átlag európaiaké”, mentális állapotunk lényegében rosszabb az európai átlagnál – derült ki az Állami Számvevőszék legfrissebb jelentéséből, amelyben a pszichiátriai ellátás 2007–2011 közötti változását tette górcső alá.

A pszichiátria „vesszőfutása” azzal a 2007. évi miniszteri döntéssel vette kezdetét, amelynek eredményeként 20 százalékkal csökkentették (3881-ről 3104-re) az aktív pszichiátriai ágyak számát. Tizenegy kórházban teljesen megszüntették, máshol csökkentették e kapacitást. Ebben szerepe volt az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) megszüntetésének is. Az OPNI 849 ágyából ugyan 599-et átvett a főváros, a Semmelweis Egyetem illetve a Pest megyei Önkormányzat, 250 ágy azonban innen is végleg eltűnt az ellátórendszerből. A trend azonban nem állt le végleg, hiszen 2011 szeptemberéig további 78 aktív pszichiátriai ágy működését szüntették meg.

Bár a terv eredetileg úgy szólt, hogy a rehabilitációs illetve a járóbeteg szakellátás kapacitásának növelésével pótolják a hiányt, ám ez sem valósult meg. Tavaly ősszel mindössze 1,4 százalékkal több rehabilitációs ágy állt rendelkezésre 2006-hoz viszonyítva. Egy ideig úgy tűnt, a krónikus férőhelyek száma valóban nő, egy idő után azonban a számvevők tapasztalata szerint visszarendeződés következett be, így 2011-ben már csak 141 férőhellyel több állt a betegek rendelkezésére, mint 2006-ban. Csökkent a pszichiátriai járóbeteg szakellátás kapacitása, s ezzel párhuzamosan az itt ellátott betegek száma is, több, mint 10 százalékkal. 2007-ben felére csökkent a pszichiátriai járóbeteg gondozók fix finanszírozása, a tavaly októberben bevezetett új elszámolási rendszer a várakozásokkal ellentétben 16 százalékkal kevesebb bevételt jelentett 2011-ben 2006-hoz képest.

A számvevők a hatékonyságot hét, az eredményességet tizenegy indikátor segítségével igyekeztek feltérképezni. Ami az előbbit illeti, nem született dicsekvésre méltó eredmény. A skizofrének helyzetével kapcsolatban például megállapították, hogy az egy betegre jutó egészségpénztári kiadás ugyan csökkent – ami akár a hatékonyság javulását is jelenthette volna –, ugyanakkor romlott az ellátás minősége. Hasonló eredményre jutottak a depresszióban szenvedőkkel kapcsolatban, ahol ráadásul az ellátott betegek száma is csökkent. Megállapították továbbá, hogy a korábbinál kevesebb pszichiátriai beteget látnak el nappali kórházban, s romlott a bentlakásos szociális intézményi ellátás minősége is, miközben az utóbbiakban történő elhelyezésre akár egy évet is várni kell, de a vizsgálók tapasztalata szerint van ahol ez az idő akár három esztendő is lehet.

A betegellátás minőségének romlását mutatja, hogy egyre több panaszos ügyet volt kénytelen regisztrálni 2010-ig az Országos Tisztifőorvosi Hivatal. Ezt a feladatot 2010-től a betegjogokkal is foglalkozó Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) vette át, ahol 575 ügyet lajstromoztak alig másfél év alatt, miközben 2008-2009 között összesen 61 eset fordult elő.

Nincs dicsekedni való az eredményességgel sem. Ismét emelkedik például a százezer lakosra jutó öngyilkosságok száma, 2010-ben már elérte a 25 főt. Naponta átlagosan hét ember vett véget önkezével az életének. Nem csökkent a drogfüggők száma sem, emelkedett viszont azoknak az eseteknek a száma, amikor a pszichiátriára nem önként jut oda a beteg, miközben sokan és gyorsan kerülnek vissza az aktív pszichiátriai és addiktológiai osztályokra.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a 2006 évi 92,5 helyett 2010-ben már csak 87,9 milliárd forintot fordított a pszichiátriai betegek orvosi ellátásra illetve gyógyszereik finanszírozására. Örvendetes tény viszont, hogy a szociális ágazatban ezzel párhuzamosan 32 százalékkal (14,7-ről 19,4 milliárdra) nőtt a bentlakásos, a nappali valamint a közösségi ellátásokra fordított összeg.

Egyéb feltételek is rossz irányba változtak, csökkent többek között a gyermek- és ifjúságpszichiátriai szakorvosok száma (2006-2011 között 151-ről 127 főre), miközben e két milliós korosztály érintettsége 15,6 százalékos. Közel százzal kevesebb pszichológus áll a betegek rendelkezésére, mint 5 évvel ezelőtt, a fekvőbeteg ellátásban dolgozó szakápolók száma pedig tavaly már több, mint hatszázzal volt kevesebb, mint 2006-ben.

A Semmelweis Terv a pszichitáriai ellátás átalakítását, valamint az OPNI utódszervezetének, az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetnek (OPAI) a létrehozását tűzte ki célul, pénzügyi forrást azonban nem rendelt e tervekhez. Kifogásolták a számvevők azt is, hogy még mindig nincs elfogadott alkoholstratégia, a drogstratégiát pedig többször átdolgozták.

Hamarosan a kormány elé kerül az OPAI megvalósíthatósági tanulmánya

Hamarosan a kormány elé kerül az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) létrehozására vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány – közölte az
egészségügyi államtitkárság csütörtökön az MTI megkeresésére. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentés elkészítésében az államtitkárság is együttműködött.

Mint közölték: azonosították azokat a területeket és funkciókat, amelyek fejlesztése indokolt. A július elsejei struktúraátalakítás előtt a pszichiátriai ellátás helyzetét is felmérték. Tájékoztatásuk szerint ennek eredménye azt igazolta, hogy mindössze három helyen lett volna aktív addiktológiai kapacitás a magyar kórházakban. A szakmai tagozattal és az intézményekkel folytatott egyeztetést követően mind a nyolc térségben, összesen 9 szolgáltatónál lesz mégis ilyen osztály.

2011 nyarán az addiktológiai gondozók számára is biztosították a veszélyességi pótlékot, és a korábbi fix díj helyett az ellátást jobban követő és honoráló teljesítményfinanszírozást vezettek be. A Semmelweis Tervben kiemelt szakterületként
fogalmazódott meg a gyermek- és ifjúságpszichiátriai ellátás fejlesztése, valamint az OPAI létrehozása, a gondozói és rehabilitációs hálózat finanszírozásának javítása.

A Semmelweis Terv alapján a kormány elfogadta a meghatározott egészségügyi struktúraátalakítással járó feladatokról, a kiemelt feladatok végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározatot, amelyben a főváros és vonzáskörzete egészségügyi ellátásának átalakítására szolgáló koncepcióval összhangban elrendelte
az új OPAI megvalósíthatósági tanulmányának elkészítését, kiemelt figyelmet fordítva a magas biztonságú és elmemegfigyelő részleg kialakítására. Ezen felül a kormánydöntés is megszületett arról a pályázatról, amelynek keretében 8 milliárd forintos forrásból megkezdődött az új pszichiátriai és addiktológiai fekvő- és járóbeteg-rehabilitációs infrastruktúra kivitelezésének előkészítése.

A Norvég Alap forrásai révén lelkiegészség-központok kialakítását is tervezik.