Fizetség ellenében megkerülhető legyen a várólista?
A képviselőknek láthatóan nem okozott különösebb idegi izgalmat, hogy egyetlen csomóba gyűjtve, 109 paragrafus segítségével alapvető törvényeket módosítanak. Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szerdai ülésén, mint kés a vajban, ment át az ágazat jövőjét jelentősen befolyásoló salátatörvény, holott a meglehetősen mérsékelt vita során az is kiderült: társadalmi vitára bocsátják, hogy fizetség ellenében megkerülhető legyen a várólista vagy sem.
Igaz, egyelőre csak a T. Ház általános vitájára találták alkalmasnak a törvénycsomagot – a nemmel szavazó szocialista képviselők kivételével –, amelyet azonban sürgősséggel tárgyalnak majd továbbra is, ennek minden konzekvenciájával. Igazán lényegi kérdések nem is hangzottak el az ülésen, Szócska Miklós és Cserháti Péter szóbeli kiegészítése révén azonban egyre árnyaltabb kép bontakozott ki a szaktárca rövid és hosszú távú terveit illetően.
A kormányra kerülés első féléve az egészségügy túléléséről szólt, míg 2011 a fenntartható átrendeződés éve lesz, közölte az ágazatért felelős államtitkár, aki nem árult zsákbamacskát: hosszú, nehéz, egyeztetésekkel teli munka következik. Olyan nincs – tette hozzá Szócska –, hogy valaki rózsaszínűre festi az omladozó falakat. Ezzel részben azoknak is válaszolt, akik szerint lassú az átalakítás tempója, hozzátéve, hogy ennek módszeréről viszont soha nem esik szó.
Ami a részleteket illeti, a lekötött kapacitásokat 2011 december 31-ig rögzítik, köztük azokat is, amelyek jelenleg épp nem működnek. Az ellátási területek átfedését bizonyos esetekben engedik, így például akkor, ha egyházi intézményben kíván valaki egy egészségügyi szolgáltatást igénybe venni. Cserháti Pétertől azt is megtudhatták a résztvevők, hogy a következő egy esztendőben a járóbeteg szakrendelők esetében is engedik az ellátási területek átfedését, tekintettel a szolgáltatási palettán megjelenő, 23 új kistérségi járóbeteg szakellátó központra, amelyek sorsát a jövőben kívánják rendezni.
Tisztázódott néhány apróság is, így például kiderült, hogy a pro familia receptre az orvosok maguknak és családtagjaiknak CT és MR vizsgálatra nem írhatnak beutalót. Az alapellátást érinti, az az előírás, amelynek értelmében az ÁNTSZ-nek naprakész nyilvántartást kell vezetnie a háziorvosi praxisokról, annál is inkább, mert az átalakítás után ezek képezik majd az egészségügyi régiók alapjait. Az, hogy ezzel nem mindenki ért egyet a kormánypárton belül sem, Nagy Kálmán (KDNP) szavaiból derült ki, aki szerint megyei keretek között sokkal racionálisabb kapacitásátrendezésre nyílik lehetőség, mint régiós szinten. Még mindig az alapellátást érintve: a kormány nem csak a praxisjog megőrzésében, hanem megerősítésében gondolkodik, ezzel is biztosítva a fiatalok belépését a háziorvosi rendszerbe, illetve az idős doktorok rendezett kilépését belőle.
Átnézik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár teljes ellenőrzési rendszerét. Ez azzal a kérdéssel kapcsolatban hangzott el, hogy bár az új szabályozás sokkal árnyaltabban fogalmazza meg a büntetési tételeket – amelyek mértéke a finanszírozási összeg 150-től 20 százalékáig terjed –, ám mi biztosítja, hogy ne felfelé kerekítsék a befizetendő összeget?
A gyógyszerészek mindennapjait könnyíti meg az a rendelkezés, amelynek értelmében 21 napra anélkül zárhatják be patikájukat, hogy ezért ki kelljen fizetniük a több mint 14 ezer forintos igazgatásszolgáltatási díjat.
Meglehetősen dodonai válasz érkezett viszont azzal a módosítással kapcsolatban, amely többek értelmezésében azt jelenti, hogy fizetség ellenében megkerülhető lesz a várólista. Ezt a kérdést a Semmelweis tervben társadalmi vitára bocsátja a szaktárca, eldöntendő, vajon egy ilyen megoldás belefér-e az egészségügy rendszerébe, abból a logikából kiindulva, hogy aki képes fizetni, esélyt ad egy másik polgártárásának az adott orvosi beavatkozás igénybe vételével. A kérdés – tette hozzá Szócska Miklós – döntésre vár, ezzel kapcsolatban számos aspektust, társadalmi értéket kell mérlegre tenni.
