Flexibilis határokkal készült az egészségügy jövő évi költségvetése

Azt is tudni kell persze, hogy az egészségügy számait meglehetősen nehéz korrekt módon összegereblyézni. Az E-Alap tervezett kiadási tételei mellé ugyanis nemcsak az emberminisztérium egészségügyre vonatkozó tételeit kell rendelni, s mindezeket összehasonlítani az éppen érvényes éves költségvetéssel, hanem ez utóbbi menet közbeni módosításaira is tekintettel kell lenni. Idén pedig egyszer már részben – a kiadások vonatkozásában – átrajzolták a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK, korábbi OEP) költségvetését, s épp készülnek ennek újabb módosítására a bevételek tekintetében.

Az viszont biztos, hogy jelentős túlköltések nem érhetők tetten a tervben, vagyis nem választási költségvetéssel készül a kormány, hiszen a nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály is 102 milliárdos jövő évi többletről beszél. Mást látott viszont az egészségügyért felelős államtitkár, aki szerint akár 188 milliárdos is lehetett volna a 2018-as plusz.

Dohányadó, csipszadó hiányzik a kasszából

A NEAK jövőre tervezett bevételei közül három tétel érdemel említést: a baleseti, valamint a népegészségügyi adó, s a dohányipari vállalatok hozzájárulása. Ez utóbbiak idén állítólag 540 millió forintot fizetnek be a kasszába, jövőre azonban – bár sem a dohányzók, sem a tüdőrákban megbetegedettek száma nem változik jelentősen, mint ahogy a dohánycégek profitja sem – ez a tétel kimaradt. A népegészségügyi termékadóból kevesebb bevételre számítanak: míg idén 31,8 milliárddal kalkuláltak, jövőre már csak 30,5-tel… A baleseti adóból – amelynek újra gondolt szisztémáját a népegészségügyi termékadóval egy időben 2011-ben foglalták törvénybe, s amelyet minden, gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező autó tulajdonosától bekaszíroznak – nagyjából ugyanannyival kalkulálnak, mind az épp parlament előtt lévő, idei költségvetési módosítás szerint: 36 milliárddal.

Számos tételt mintha a 2017-es büdzséből kopíroztak volna át. Az ideivel megegyező összeggel számoltak a fogászati ellátás (27,9 milliárd), az otthoni szakápolás (5,6 milliárd), a működési előleg (2 milliárd), a művesekezelés (23,2 milliárd – gyakorlatilag 2012 óta változatlan összeg!), a gyógyfürdő (4,2 milliárd) esetében. A háziorvosi rendszer finanszírozására az ügyelettel együtt 7 milliárddal jutna több (124 milliárd), a védőnők keretét pedig épp 2 milliárddal fejelik meg (27 milliárd). Az alapellátás és a népegészségügy fejlesztésére az idei 4,5-nél többet, 7,9 milliárd forintot szánnak – jelentsen ez bármit is.

Gyógyszerek és kötszerek

Tizennyolc milliárddal nő a gyógyszerkassza (265 milliárd), de emelkednek a gyártói befizetések is. A támogatás-volumen szerződések révén 17, az egyéb gyógyszergyári adókból további 55 milliárdot remélnek. E két tétel adja e gyógyszerfinanszírozás céltartalékát. Változatlan összeggel tervezték a gyógyszertárak szolgáltatási díját (4,5 milliárd), 500 millióval többet szánnak viszont a patikai generikus program támogatására (4,1 milliárd), mint ahogy 350 millióval emelkedik a kisforgalmú gyógyszertárak vissza nem térítendő működési támogatása is (1,05 milliárd) – bár ez utóbbi tételt a minisztériumi költségvetés tartalmazza, akárcsak a patika hitelprogram kamattámogatására szánt 370 milliót. Közgyógyellátásra 15,7 milliárd jut, érintetlenül hagyva a havi 12, illetve az évi egyszeri, rendkívüli 6 ezer forintos keretet. Kismértékben – közel 3 milliárddal – nő a gyógyászati segédeszközök támogatására szánt összeg (55,5 milliárd), miközben gyakorlatilag majd ugyanannyi jutna kötszerre, mint idén (7,2 milliárd).

OMSZ és labor

Érdekes tétel az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) működési kerete, amelyre 2018-ban közel 40 milliárdot fordítanának (39,7), bár ezt az összeget idén is erősen megközelítik. A NEAK  2017-esköltségvetésének módosításával ugyanis már most 37-re emelték az eredeti költségvetésben szereplő 29,5 milliárdot. Vagyis jövőre a többlet mindössze 2,7 milliárd. Nem véletlen, hogy Balog Zoltán miniszter a Mentők Napja alkalmából rendezett eseményen a 2010-es 22,5 milliárdos működési keretet említette példaként, s nem az ideit. Lehet persze, hogy a 2017-es korrekcióra a mentősök idei béremelése miatt volt szükség, de akkor hol található a 2018-as bérkorrekcióra számolt 7,5 milliárd?...

A laborkassza szinte forintra ugyan annyi lesz, mint az idei módosított előirányzat, 25,5 milliárd. Folyamatosan emelkedik a táppénzek kifizetését szolgáló összeg, amelyet már idén is közel 10 milliárddal meg kellett toldani az E-Alap módosításakor, s ehhez jövőre újabb 10 milliárd társul (98,7 milliárd). Körülbelül ugyanennyivel, közel 10 milliárddal jut több az összevont szakellátásra, amelyre eredetileg idén csak 746 milliárdot szántak, ám ezt viharos gyorsan ki kellett egészíteni majd 56 milliárddal! Jövőre a végső (?) előirányzat e célra 811,2 milliárd.

Az ideihez képest – bár a már említett módosítás során ezt is felemelték 18 milliárddal – jövőre jelentősen nő, picivel 80 milliárd fölé kúszik a céltartalékokra szánt pénz. Meglehet, ez tartalmazza például a mentők béremelésének, illetve bármilyen egyéb bérkorrekciónak a fedezetét.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma költségvetési tervének egészségügyre vonatkozó része számos apró, pár tíz vagy százmilliós tételt tartalmaz. Igaz, ezek között is akadnak gyöngyszemek, mint például a „kollegiális vezetői rendszer működtetésére” szánt 1 milliárd (tavaly 500 millió), miközben a kollegiális szakmai vezetőről szóló végrehajtási rendelet tervezetét – mint az alapellátási törvény részét – közel másfél éve „egyeztetik”, működésről pedig szó sincs. Jelentős forráshoz jut ugyanakkor az Egészséges Budapest Program, amelynek működtetésére 3, felhalmozásra – vagyis beruházásra – 27 milliárdot különítenek el.

Nyomon követhetetlen

Bár a költségvetési tervek nyilvánossá válását mindig felfokozott figyelem kíséri, azt már rég megtanulták a szakemberek, hogy a számok nincsenek kőbe vésve. Példa erre egyébként épp az idei, s a következő esztendő. Az E-Alap 2017-es költségvetésének kiadási oldalán szerepelő számokat már az első hónapokban módosítani kellett, s most május elején, a jövő évi költségvetési tervvel szinte egyidőben újabb módosítást terjesztettek be, amiben viszont a NEAK bevételi oldalát rajzolják újra.

Egy nemrégiben megtartott konferencián nem véletlenül állapították meg az egészség-közgazdászok, hogy nyomon követhetetlenek a bevételek és a kiadások, nem tudni például, hogy a költségvetéstől az E-Alapba érkező összegek miért akkorák, amekkorák, mivel a nagyságuk jelentős amplitúdóval ugrál egyik évről a másikra. Hol több, hol kevesebb – és senki sem tudja, miért. Mint ahogy arra sincs válasz, vajon milyen módszerrel – ha egyáltalán van ilyen – számolják ki az inaktívak – nyugdíjasok, szociálisan rászorulók, hajléktalanok stb. – után, ugyancsak a központi költségből érkező, ám évek óta változatlan havi 5790 forintot.

Azt sem tudni, vajon a biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezők természetbeni ellátásukat miért pont havi 7110 forintért vásárolhatják meg idén, miért nem fizetnek kétezerrel többet vagy ötven forinttal kevesebbet. S az is kérdésként merül fel, vajon a járulékokat begyűjtő adóhatóság pontosan annyit utal át havonta az E-Alap kiadásaira, mint amennyit e címen beszed? Ki ellenőrzi ezt, s hogyan?

Előfordult már, hogy „hirtelen” – már csak az egyenleg kedvéért is – plusz háromszáz milliárdot kellet betenni a készülő költségvetési tervbe, idézte fel valaki az említett konferencián. Ötszázat! – hangzott valahonnan hátulról a pontosítás.

Egy volt vezető szájából…