hirdetés
2024. március. 19., kedd - József, Bánk.

Stratégiát váltottak az egészségpénztárak

Más társaihoz hasonlóan az ország legnagyobbikaként számon tartott OTP egészségpénztár is az üzleti biztosítókkal fűzné szorosra a kapcsolatot.

A korábbi adóváltozás eredményeként tavaly addig soha nem látott mértékű, 43,6 százaléknyi adót kellett a munkáltatóknak befizetniük a dolgozóiknak utalt önkéntes pénztári befizetések után. Ez alaposan visszavágta a korábban egyenletes fejlődést mutató egészségpénztári piacot, s ez alól nem volt kivétel az OTP Országos Egészség- és Önsegélyező Pénztára sem, derült ki a szervezet ügyvezető igazgatójának szavaiból. Az adóintézkedések hatására ugyanis alaposan visszaestek a munkáltatói befizetések. E kihívásra új stratégiával válaszolt a pénztár, online rendszerük fejlesztésével ma már sokkal gyorsabb és kényelmesebb kiszolgálást képesek biztosítani tagságuknak, akikkel a korábbinál szorosabbra fűzték a szervezet kapcsolatát.

Az eredmény – Studniczky Ferenc szerint – nem is maradt el. Az idei esztendő első öt hónapjában 28 százalékkal nőttek az egyéni befizetések, így egy átlagos pénztártag havi számlája 10 százalékkal mutat többet – 7093 forint –, mint korábban. Ráadásul megállt a munkáltatói lejtmenet is, bár a tavalyihoz képest 1-2 százaléknyi többlet észrevételéhez vagy nagyító vagy szakember szükségeltetik. Mindent összevetve idén májusig a munkáltatóktól 1,5, míg a munkavállalóktól 2,25 milliárd forint érkezett a pénztári számlákra, s az új stratégia helyességét bizonyítandó ez utóbbi összeg egy jelentősebb részének befizetése már elektronikus úton történik. Mindeközben 15 százalékkal nőtt  az átlagosan 38 év körüli új belépők száma, amelynek eredményeként az OTP egészségpénztár létszáma átlépte a negyedmilliót, a hozzátartozókkal együtt pedig az 500–700 ezret.

Copyright: <a href='https://hu.123rf.com/profile_orcearo'>orcearo / 123RF Stock fotó</a>

A magánegészségügyi piac előretörése visszaköszön a pénztártagok kifizetéseiben is. Miközben 18 százalékkal nőtt a magánegészségügyben felhasznált összeg nagysága – 1,1 milliárd –, csökkenőben a gyógyszerek kiváltására, vásárlására fordított összeg, amely azonban a maga 2 milliárdjával még mindig a kiadási oldal legizmosabb tétele. Az OTP egészségpénztár által végzett reprezentatív felmérés azt mutatja, hogy a megkérdezettek 29 százaléka vett igénybe az elmúlt három hónapban magánegészségügyi szolgáltatást. Az állami ellátás legfőbb problémáját az érintettek a várakozási időben (34,5 százalék) vagy például abban látják, hogy egyesek soron kívül juthatnak be rendelésre, illetve az orvos elé (60 százalék).

A magánegészségügy igénybevétele nem csak a fővárosban nő dinamikusan, egyre többen fordulnak vidéken is privát szolgáltatókhoz, jelezte a trendforduló másik jellegzetességét az Affidea vezérigazgatója, Leitner György, aki egyben a legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltatók egyesülete, a Primus ügyvezetői tisztségét is ellátja. Ennek ellenére van még hova fejlődni, mert bár egészségre vágyik a magyar, de megelégszik ennek illúziójával is. A felmérések tanúsága szerint ugyanis az elmúlt két évben a nők mindössze 67 százaléka jelent meg nőgyógyászati, a 40 évnél idősebbeknek pedig csak a fele mellrákszűrésen (mammográfia). Ennél is rosszabb eredményt mutat a kardiovaszkuláris (24 százalék), illetve a vastagbél rákszűrés (14 százalék). Mindezt igazolja az OTP egészségpénztár kiadási oldala is, amelynek tanúsága szerint a tagok – illetve hozzátartozóik – mindössze 14 millió forint értékben vettek igénybe szűrővizsgálatokat.

A talpon maradás mellett persze nem véletlen, hogy az egészségpénztárak mindegyike lázasan keresi a továbbfejlődés lehetőségét, s ezt az elmúlt időszakban legtöbben az üzleti egészségbiztosítókkal való együttműködésben vélik megtalálni. Azt már 2012-ben látni lehetett, hogy a kormány a pénztárak helyett inkább a biztosítási piacot favorizálja, hiszen 2010-től megszüntette a pénztárak adómentességét, 2012-től viszont adómentessé tette – idővel némi szolgáltatási megszorítással – a munkáltatók által munkavállalóiknak vásárolt egészségbiztosítást, miközben a pénztári befizetéseiket még idén is 40,7 százalékos adó sújtja.

A két szervezet közötti együttműködés egyik lehetséges útja Studniczky Ferenc szerint, ha a magánember által vásárolt üzleti egészségbiztosítás díját egészségpénztári befizetéséből egyenlíti ki. A pénztári befizetés ugyanis 20 százalékos adókedvezményre – ez éves szinten legfeljebb 150 ezer forint lehet – jogosít, s ennek lejátszásához még jogszabály-módosításra sincs szükség. Húzósabb az OTP egészségpénztár másik ötlete, amely a két rendszer összeillesztéséről szólna, például valami módon közösen finanszírozva egy-egy drága orvosi beavatkozás költségét. Ennek lehetséges módja és mikéntje azonban még alaposabb kutatásra, elemzésre szorul az ügyvezető szerint. Mindenesetre az OTP egészségpénztár 250 ezer tagja akkora kockázatközösséget alkot, amely bármely biztosítótársaság fantáziáját megmozgathatja, hiszen mérete miatt olcsóbban számolhatja a különböző ellátási csomagokat.  

Az üzleti egészségbiztosítás kormányzati felkarolása a várakozások ellenére mindmáig nem hozta a kívánt hatást. A kedvezmény 2012-es bevezetésekor legalább 50 milliárdos piacról vízionáltak az érintettek, ehelyett 11–13 milliárdnál tartanak, a terepet – az adókedvezmény révén – a munkaadók uralják, még mindig kevés a magánszerződések száma. Leitner György szerint megoldásként kínálkozhat az is, ha a munkaadók direkt módon szerveznének ingyenes egészségprogramokat a dolgozóiknak. Jelenleg ugyanis ezt csak egy biztosító, illetve ellátásszervező közbeiktatásával tehetik meg, ami legalább 20 százalékkal megdrágítja a szolgáltatás árát. Akad egyébként olyan szervezet ma Magyarországon, amelyik mindhárom szerepet – ellátásszervező, biztosító, foglalkozás-egészségügy – képes ellátni.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Könyveink