Ötből egy forintot remélnek megfogni

A kórházak nagykereskedelmi áron számolva 57 milliárd forintot költenek évente gyógyszerre, a tényleges kifizetés azonban – a jelentős kedvezmények miatt – körülbelül 35 milliárd forint, hangzott el a Medical Tribune immár második alkalommal megrendezett központi közbeszerzési konferenciáján. Az rendszer elsőrendű célja nem is a már jelenleg is tekintélyes kedvezmények további növelése – egyébként a kiírási érték 20 százalékát vélik megtakaríthatónak –, hanem ezek intézmények között megoszlásának optimalizálása, fejtette ki Hankó Balázs, aki úgy véli az eljárás igazi nyertesei inkább a kis- és közepes egészségügyi intézmények lesznek. Az Országos Gyógyszerterápiás Tanács (OGYTT) titkárától azt is megtudták a résztvevők, hogy elkészült azoknak a hatóanyagoknak – összesen hatvannak – a listája, amelyekből központi közbeszerzést írnak ki, s amelyek a kórházi gyógyszerfelhasználás közel 35 százalékát fedik le. A lajstrom Szócska Miklós államtitkár jóváhagyására vár. Amennyiben ez megtörténik, elsőként a kórházak tudják meg, miből várható majd centralizált beszerzés.

Az érintett hatóanyagok kiválasztását több lépcsőben végezték el az OGYTT tagjai. Meghatároztak például egy mennyiségi limitet is, tehát olyan hatóanyagok árával vélték hasznosnak foglalkozni, amelyekből legalább egy megyei kórháznyi mennyiség érkezett az egészségügyi rendszerbe. Kiemelték azokat a termékeket is, amelyekre nem írnak ki tendert – tételesen elszámolt gyógyszerek, EPO, vérfaktorok, központi beszerzésű gyógyszerek, alapanyagok, magisztrális készítmények –, s egyelőre ebbe a csoportba sorolták az infúziókat is.

Válogattak továbbá a korábbi minimum-, illetve átlag beszerzési árak alapján. Ez a gyakorlatban többek között azt jelentette, hogy abban az esetben , ahol legfeljebb egy-két forintnyi különbség volt adott medicina kórházi árai között, ott úgy döntöttek, nem érdemes „tovább menni”, esetükben az országos beszerzés vélhetően nem jelent hatékonysági előrelépést. Két kivétel azonban adódott. Az egyik csoportba azok a monopolhelyzetben lévő készítmények tartoznak, amelyeknek sem generikus, sem biohasonló versenytársuk nincs, s ezért nincs különbség kórházi áraikban. A OGYTT meglátása szerint ebben az esetben hatékonyabb lehet az országos beszerzés. A másik csoportba a hiányt mutató gyógyszerek kerültek, amelyeket a folyamatos ellátás érdekében – bár ezek árai is azonosak kórházanként– érdemes központilag beszerezni. A fentiek alapján kialakult lista került az OGYTT elé, amely elvégezte az úgynevezett szakmai súlyozást.

A tenderkiírás hatóanyag alapú és ATC kód rendszerű lesz, az azonos hatóanyag eltérő kiszereléseinél ragaszkodnak az azonos gyártóhoz. Ez az injekciók és az infúziók esetében kiemelten fontos, hiszen ha egy adott mennyiséget két kisebb kiszerelésű egységből kell például biztosítani, akkor elengedhetetlen az azonos gyártó. Az ártartás kötelező lesz, egyedül gyógyszerhiány esetén tudnak olyan „szabadságfokot megengedni, ami le tudja modellezni a piac bizonytalanságát”. Az eladósodott kórházak esetében csak abban az esetben tagadható meg a kiszállítás, ha a központi tenderben halmozták fel adósságukat.

A hatóanyag lista mellett elkészült a közbeszerzési specifikáció, az elkövetkezendő másfél hétben sor kerül – a gyártói érdekképviseletek kérésére – még egy megbeszélésre, a tenderek kiírása pedig még ebben az évben megtörténik.

A gyógyszer-közbeszerzési eljárás az államosított intézményeken kívül kiterjed az országos intézetekre, az egyetemi klinikákra valamint a Honvéd Kórházra is, közölte a GYEMSZI közbeszerzésekkel foglalkozó munkatársa. A decemberben kiírt tenderek egyszintű eljárások lesznek, vagyis a gyártók és a forgalmazók számára egyaránt szólnak, később azonban sor kerülhet akár két szintű eljárás lefolytatására is. Mint azt a résztvevők Sipos Mónikától megtudták, a 60 hatóanyag tendereztetésére a keretmegállapodásos eljárást választották. Mindegyik hirdetmény közzétételével indul, s országos mennyiség kerül kiírásra.

Úgynevezett nyílt eljárásba azok a hatóanyagok kerülnek, amelyek szerződéskötését egy évre tervezik, egy, esetleg három ajánlattevővel, az eljárás fél éves újranyitásával. Ezt azoknál a hatóanyagoknál alkalmazzák, ahol többszereplős generikus verseny van, kiszámítható az adott hatóanyag piaci forgalma, s a keretmegállapodás valamint a fél éves újranyitás lehetősége miatt a gyártók piacon maradnak 2013-ban.

A tárgyalásos eljárásba a hatóanyagok négy csoportja kerül. A monopol vagy kvázi monopolhelyzetben lévő készítmények esetében elképzelhetőnek tartják, hogy a gyártók sávos árajánlatot tegyenek. Azoknak a többszereplős hatóanyag-részpiacoknak az esetében, ahol a gyártók között nincs domináns szállító  - a betegellátás biztonsága érdekében – a beszerzendő hatóanyag mennyiségét két szállító között kívánják az ár függvényében megosztani. Az azonos terápiás területű, eltérő hatóanyag tartalmú készítményekre tárgyalásos és nyílt eljárást egyaránt kiírnak, míg azoknak a hatóanyagoknak az esetében, ahol hiánnyal lehet számolni több, rövidebb időszakra bontották az évet, minden egyes időintervallumra külön-külön lehet érvényes ajánlatot tenni. Ez azért vált szükségessé, mert több gyártó jelezte, hogy egy teljes esztendőre elegendő mennyiség szállítását nem tudja vállalni.

Alakulóban az orvostechnikai közbeszerzési lista is, bár itt még jobbára a szakmai egyeztetéseknél, a piac felmérésénél illetve a különféle problémák feltérképezésénél tartanak, mondta el a GYEMSZI-ESZ Zrt. vezérigazgatója. Foglalkoznak az ortopédiai, traumatológiai protézisekkel, a haemodinamikai szívkatéterekkel. Ez utóbbiaknál például az okoz gondot, hogy a legnagyobb kiadást generáló gyógyszerkibocsátó stentek az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz tartoznak mivel tételes elszámolásúak, s eseti finanszírozásúak, holott a katétereket jó lenne egy csokorban kezelni. Tervezik a szemészeti műlencsék központi beszerzését, akárcsak a sebészeti varrófonalakét, az infúziós pumpákét, a kemoterápiás védelmi eszközökét illetve az orvosi gázokét, sorolta Drexler Donát.