Örülnek, hogy nem fáj jobban

Bár a gyógyászati segédeszközök finanszírozásában tavaly nem történt előrelépés, ám szerencsére visszalépés sem, vázolta az Orvostechnikai Szövetség éves közgyűlésén helyzetüket Hornyák László. Az OSZ elnöke ismertette annak a felmérésnek az eredményét, amelyet tagvállalataik körében végeztek. A megkérdezettek 17 százaléka nagyon nehéznek, 50 százaléka „csak” nehéznek, míg a fennmaradó 33 százalék jónak értékelte cége pénzügyi gazdasági helyzetét. Igaz, közben a vállalkozások egyharmada 5 főnél kevesebb, 8 százaléka viszont ennél több munkatársától volt kénytelen megválni. A kórházi beszállítóknál a fenti arány 32-38-30 százalék, miközben az érintett cégek fele kénytelen külső forrást igénybe venni működésének biztosításához, ami az esetek többségében banki hitel felvételét jelenti. Ugyanakkor a cégek majd mindegyikét érinti a forint árfolyam romlása, az alapanyagok árának növekedése, a különböző adók, bérköltségek emelkedése, illetve az árkarbantartás elmaradása. A szövetség tagvállalatainál 7 milliárd forint lejárt adósságot halmoztak fel idén február végéig az egészségügyi szolgáltatók.

Ami a szakmai részleteket illeti, Hornyák László szerint legfeltűnőbb a kötszerellátás romlása. Nem csak a mennyiség kevés, hanem minőségi hiány is tapasztalható, új, költséghatékonyabb kötszerek ugyanis nem kerülnek a támogatási rendszerbe. Bár jelentékeny az inkontinencia eszközökre fordított összeg, de épp e téren a legnagyobb az elmaradás a szükségletektől, ami pedig a sztómaellátást illeti, az elnök szerint jogosan kérik a betegszervezetek a napi két eszköz támogatását. Miközben még mindig sok az ellátatlan rászoruló, már ma is 1,8 millió ember tartozik a szövetség „paciensei” közé. Éves szinten, egy ellátottra átlagosan körülbelül 40 ezer forint támogatás jut. Összehasonlítva a visegrádi országokkal, miközben a gyógyszerek áfakulcsa nálunk a legalacsonyabb (5 %), ugyanakkor az orvosi műszerek és gyógyászati segédeszközök forgalmi adója Magyarországon a legmagasabb. Igaz, idén január elsejétől jelentős előrelépés történt e téren, hiszen 5 százalékra mérséklődött a 98 illetve 90 százalékos ártámogatásban részesülő termékek áfája. A forgalmi adó csökkentést szeretnék folytatni idén is, mint ahogy azt is szeretnék, hogy új technológiák kerüljenek be a betegellátás eszköztárába, ilyenek befogadására ugyanis 2010 óta nem került sor. Gondot okoz az is, hogy tíz éve nem volt árkorrekcióra lehetőség a sorozatban gyártott termékek esetében.

Tavaly több, mint száz intézmény került állami tulajdonba, s velük együtt számos problémát is örököltek, derül ki abból a részletes jelentésből, amelyet a GYEMSZI készített a kormány számára.  Így például kiderült, hogy a városi kórházak működtetésére szánt önkormányzati pénz nagysága alig 1,1 milliárd forint volt, legalábbis ennyit különítettek el működési célra a helyhatóságoknál, ennyit helyeztek az átvétel után letéti számlára. Az intézményekkel „érkezett” közel 11 milliárd forint – hitelfelvételből, kezességvállalásból stb. – adódó adósságállomány is, amelyet a 621 milliárdos önkormányzati konszolidáció során rendeznek, derült ki az egészségügyért felelős államtitkárság helyettes államtitkárának szavaiból. Hasonlóképpen konszolidációra vár az a 10 milliárd forint, amelyet a szintén állami tulajdonba kerülő 28 gazdasági társaság (gt) hoz magával. Erre már rendelkezésre áll külön soron a megfelelő összeg. A gt-k adósságának ez az a része, amely csak így számolható fel, emellett azonban van még egyéb tartozásuk is.

Ami az idei teendőket illeti – mondta az ágazat helyzetét vázoló előadásában Cserháti Péter – komoly problémát okoz a minimálbér illetve a garantált bérminimum emelésének rendezése, amihez több mint 10 milliárd forintra van szükség. Folytatódnak az intézmény átadások is, hiszen az önállóan működő szakrendelőkről 330 önkormányzat nyilatkozott, közülük 60 átadná járóbeteg ellátását az államnak. Erre még az idén sor kerül. De az sem hozza könnyű helyzetbe az ágazatot, hogy októberben életbe lép a határon átnyúló egészségügyi ellátások lehetősége. Ez azt jelenti, hogy a hosszú várakozásra ítélt hazai beteg, arra hivatkozva, hogy amíg parkolópályán van romlik egészségi állapota, akár a szomszédos Ausztriában is kérheti kezelését. Ez azt jelenti, hogy az egészségbiztosítási alap egyensúlyának fenntartása érdekében roham tempóban fel kellene számolni a hosszú várólistákat, de nem ártana rendbe tenni a hbcs-t sem, mert mint az államtitkár-helyettes kifejtette: „aki hozzánk érkezik, attól szeretnék a valós árat beszedni, de ha mi exportálunk beteget, akkor pont fordítva állnak az érdekek.”   

Ami az OSZ javaslatairól – 5 százalékos áremelés, az áfa ügy továbbvitele – pénteken kezd tárgyalni a szakállamtitkárság a gazdasági tárca illetékeseivel, ám Cserháti államtitkár-helyettes óvatosságra intett az idei esztendőre vonatkozó túlzott reményeket illetően.  S hogy valami igen jó is legyen: Széll Kálmán Terv típusú restrikció nem várható a szektorban, de egy kis konvergencia program lebeg az „éterben”.