Az ellátás háttérbázisát a magánszolgáltatók adják

Az idei rendkívüli év újratervezésre kényszerítette a magán egészségügyi szolgáltatókat. A Doktor24 Csoport elnökének, Kóka Jánosnak a fenti mondatával gyakorlatilag egyetértettek a Portfolio immár hagyományos – ezúttal azonban online megtartott – Private Health Forumának résztvevői. Ami például a fenti vállalkozást illeti, a két hónapos tavaszi lezárás miatt – amikor a magánszolgáltatóknak is fel kellett függeszteniük a betegek fogadását – körülbelül 1 milliárd forint „füstölgött” el éves árbevételükből, bár az is igaz, hogy ősszel másfélszer több beteg jelentkezett, mint a tavalyi esztendő hasonló időszakában.

A második hullám során is az állami intézmények állnak a frontvonalban, a magánszolgáltatók az ellátás háttérbázisát tudják szolgáltatni, fejtette ki előadásában Kóka János, aki három pontban foglalta össze csoportjuk továbblépést szolgáló elképzeléseit. Így Egészségügyi Szolgáltatói Tanács létrehozását javasolják, amely egyeztető fórumként működne a magánvállalkozások és az állam között. A szektorsemlegesség megvalósítása érdekében állami finanszírozási feltételekkel a magánszolgáltatók átvállalhatnák egyes betegségcsoportok ellátását, s végül: fontos lenne, hogy a szabályozás során ne tegyenek különbséget a fizikai illetve a távellátás között.

Összegző elemzést a hazai magán egészségügyi szolgáltatók jelenéről és jövőjéről a svéd Capia és a közép-európai Penta Csoport korábbi elnök-vezérigazgatójától hallgathattak meg a résztvevők. Végh Attila szerint hihetetlen dinamizmussal – évente 20-25 százalékkal – növekszik a hazai szektor, amely részben a háztartások jövedelmének emelkedésével, a társadalom öregedésével magyarázható, s persze azzal is, hogy az állam saját intézményeinél elsősorban az infrastruktúra fejlesztésére, s a bérek emelésére helyezte a hangsúlyt. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy nőtt a jelentősége és fontossága az egészségnek, mint értéknek. Mindezzel együtt azonban még mindig sereghajtók vagyunk a nagyságrendekkel előttünk járó, poszt kommunista országokhoz képest. Míg a legnagyobb hazai szolgáltató éves árbevétele 10 milliárd forint körül jár, a Lengyelországban, Szlovákiában vagy például Romániában működők akár ennek hússzorosával számolhatnak, ezekben az államokban ugyanis úgynevezett hibrid rendszerek működnek, vagyis az állami és a magánszektor közösen produkálja a jelentős árbevételt.

Az elkövetkezendő 18-24 hónapban a hazai magán egészségügyi szektor nagyarányú aktív fekvőbeteg-ellátás fejlesztést hajt végre. A legimpozánsabb beruházások a Budai Egészségközpont illetve a Duna Medical Center nevéhez fűződnek, az utóbbi jövő év elején 130 ágyas kórházat helyez üzembe, míg a BEK közel hasonló nagyságrendű építkezést tervez befejezni 2022-ben. Emellett azonban erejéhez képest minden jelentősebb magánszolgáltató növelni szeretné aktív fekvőbeteg kapacitását. Erősödik a vállalkozások közötti verseny, de nem lehet tudni, hogy egy, a pandémia okozta esetleges gazdasági recesszió milyen mértékben csökkenti a szolgáltatásaik iránti keresletet. Azzal is számolniuk kell, hogy a Covid miatti új higiéniai szabályok náluk is hatékonyságcsökkentést eredményez.

Ami a szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos törvényt illeti, a menedzser szerint jó hír a paraszolvencia kivezetése, ám arra is felhívta a figyelmet, hogy a hálapénz körülbelül 30 százalékos hatékonyságnövekedést eredményezett, s kérdés, mivel lehet helyettesíteni ennek visszapótlása érdekében. Sok országban gyakorlat – tette még hozzá a törvényre utalva –, hogy az orvosoknak választaniuk kell a magán illetve az állami ellátás között.

A magánszolgáltatásokat illetően a jövőben több irányú földrajzi és tulajdonosi koncentráció várható, emellett – megtartva szolgáltatásaik széles spektrumát – láthatóan egy-egy szakterületre specializálódnak a nagyobb vállalkozások. Végh Attila szerint remélhetőleg Magyarországon is teret nyernek a magánbiztosítók, s további fontos kérdés, hogy a NEAK mennyire hajlandó növelni a magánszolgáltatóknál általa finanszírozott műtétek körét, amely trend jól látható a legtöbb nyugat-európai országban.

A pandémia a vállalkozások döntő többségének jelentős anyagi veszteséget okozott, s bár a forgalom emelkedett ősszel, a második hullám erősödésével – október végétől – nő a korábbi időpont foglalások lemondása, derült ki a Lantos Csaba által moderált kerekasztal beszélgetésen. A foglalkozás egészségügy maradt talpon, s a tesztelés bevezetése enyhíti valamelyest a veszteségeket, derült ki Kirschner András (Swiss Medical Grouk tulajdonos – ügyvezető igazgató), Kóka János (Doktor24 Csoport elnök), Papik Kornél (Dr. Rose Magánkórház ügyvezető igazgató) és Csermely Gyula (Rózsakert Medical Center – igazgató, társtulajdonos) szavaiból.

Ami az egészségügyi szolgálati jogviszony törvényéből eredő következményeket illeti, Kirschner András szerint inkább a fekvőbeteg ellátást nyújtó magánszolgáltatókat érheti veszteség. De akár az is előfordulhat, hogy több, 55 év feletti orvos inkább az állami szolgálatot vállalja, s azok a speciális járóbeteg ellátást végző orvosok is, akiknek munkájához elengedhetetlen a jelentős kórházi háttér. „Van, akinek az egymilliós fizetés álom, másnak meg rémálom” – idézte a mondást Kóka János, aki szerint mindenképp humanizálni kell a törvényt. Az átvezényelhetőség valamint a másodállás vállalásának ellehetetlenítése miatt az orvosok inkább a magánszolgáltatókat fogják szerinte választani. A Rózsakertben egyelőre kivárnak, de nem félnek attól, hogy elmennek a doktoraik, Papik Kornél a törvény mögötti stratégiára lenne kíváncsi, bár azt elismerte, hogy vannak olyan szakmák, ahol az állami intézményben végzett munka nagyobb kihívást jelent.

A vidéki magánszolgáltatók helyzetét alapvetően befolyásolja a főváros közelsége, derült ki azon a kerekasztal beszélgetésen, amelyen ez alkalommal először pécsi, zalaegerszegi és székesfehérvári magánintézmények  vezetői vettek részt. Oly annyira igaz ez, hogy az elszívó hatás még a 230 kilométerre lévő Zalaegerszegen is érezteti hatását. Kivétel Pécs, ahová az ország miden részéből érkeznek paciensek, bár igaz, hogy a Da Vinci Magánklinika a legnagyobb, fekvőbeteg részleggel is rendelkező vidéki magánegészségügyi vállalkozás, amely speciális szolgáltatásokat nyújt. Rá is kényszerül erre, derült ki Kovács Antal ügyvezető szavaiból, hiszen a baranyai megyeszékhely egyben orvosegyetemi központ is, számos klinikával, s emellett igen szép számú egészségügyi magánvállalkozással.

Budapest – számolt be Németh László a zalaegerszegi Léda Magánklinika és Deák Csaba a székesfehérvári Life Egészségcentrum ügyvezetője – áraikra is gyakorol némi hatást, bár ennek nagyságát inkább az határozza meg, hogy a társadalom minél szélesebb spektrumából érkezhessenek hozzájuk a betegek.

A szolgálati jogviszonyról szóló törvény ebben a körben is értetlenséget váltott ki, annál is inkább, mivel a kisebb szolgáltatóknál kevés a főállású munkatárs, de ahol ez nincs így – mint például Pécsett – ott másfajta speciális gondok adódnak, számukra például az a kérdés, hogy vajon az őket választó doktoroknak a jelenlegi infrastruktúrával miként tudnak műtéti időt biztosítani.