Járulékot is csökkentene a kormány
A társadalombiztosítási járulék mérséklésének meglehetősen ravasz módját választaná a kormány. Nem a százalékos mértéket csökkentenék, hanem meghatároznák azt a jövedelmi limitet, amely felett már nem szednének járulékot.
Bár a kormány az elmúlt hetekben csupán a személyi jövedelemadó csökkentéséről és egyszerűsítéséről beszélt, az ezzel kapcsolatos előterjesztés egyik alig néhány mondatos passzusából kiderül: változtatnának a társadalombiztosítási járulék mértékén is. A javaslat szerint felső határt vezetnének be a munkáltatók által fizetendő társadalombiztosítási járulékra. S mivel a munkaadók leginkább az általuk fizetett igen magas – 24 százalékos – nyugdíjjárulék miatt szívják a fogukat, a javaslat valószínűleg erre a tételre vonatkozik. Annál is inkább, mivel az egészségügyi alapnak csupán 2 százalékot kell utalniuk egy-egy munkatársuk bére után, havonta.
A járulékplafon egyébként nem ismeretlen a hazai társadalombiztosításban. Annak idején az egészségügyi járuléknál volt ilyen limit, amit egyébként annak idején az Orbán-kormány első pénzügyminisztere, Járai Zsigmond törölt el. A munkavállalók által fizetett nyugdíjjárulékoknál azonban megmaradt. A limit határát évről évre a költségvetési törvényben határozzák meg. Idén például a dolgozóktól levont nyugdíjjárulék-fizetés felső határa évi 7 453 300 forintos havi , illetve napi 20 420 forintos jövedelemnél lép be.
A hazai járulékmértékek valóban magasak, a munkaadók és munkavállalók együttesen 41,5 százalékot fizetnek be a havi jövedelem után. A terhek nagyobbik része a cégeké – 24 százalékos nyugdíj, 2 százalékos egészségügyi járulék -, míg a munkavállalók 9,5 százalékot fizetnek a nyugdíjalapba (a magánpénztári tagok esetében ez megoszlik a tb – 1,5 százalék -, s a magánpénztár – 8 százalék – között), s további 6 százalékot az e- alapba.
A kormányzati javaslatot az teszi különösen pikánssá, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjalap valóban létező deficitjére hivatkozva épp a napokban jelentették be: a magánpénztáraknak címzett befizetéseket jövő év végéig a tb nyugdíjalapba irányítják. Az Orbán-kormány egyébként mindig is hadilábon állt a nyugdíjrendszer 1998-ban bevezetett második pillérével, a magánpénztári rendszerrel, a liberálisokhoz kötött, piaci szisztéma helyett a társadalmi méretű kockázatközösséget favorizálva. A napokban bejelentett einstandolás valóban létező, pénzügyi oka mögött, vélhetően ez is szerepet játszhatott.
