Kiszivárgott a jövő évi költségvetés tervezete
Túl nagy intellektust nem igényelt a jövő évi költségvetés tervének összeállítása, legalábbis ez derül ki a MedicalOnline birtokába jutott anyagból. Mintha csak átmásolták volna az idei, korántsem szívmelengető számokat.
Az egészségbiztosítási alap bevétele a tervek szerint 51,5 milliárddal kevesebb lesz, mint idén, de ez talán az egyetlen valóban sarkos különbség az idei és a jövőre tervezett forintösszegek között. Ezen túlmenően azonban mintha a legtöbb kiadási tételnél a copy-paste gombot nyomogatták volna. Hamvába halhatnak például a háziorvosi remények, jövőre ugyanannyi jut – elismerve a kapuőri szerepet, s a rendszerben betöltött fontosságukat – a finanszírozásukra, mint idén. A különbség alig egymilliárd forint, az idei 81,1 helyett 82,1 milliárd.
Változatlanul az E-Alapból finanszírozzák a gyermekgondozási díjat, amire az idei 91,4 milliárdnál valamivel többet, 95,3 milliárd forintot szánnak, akárcsak a gyermekgondozási segélyre. Ez utóbbi tétel idén 37,6, jövőre 40,1 milliárdjába kerül a járulékfizetőknek. Táppénzre szinte hajszálra annyit jut, mint idén, 61 milliárd, ahogy nem kerül több a gyógyászati segédeszközök támogatására sem, amelynek nagysága megegyezik az ideivel, 43,3 milliárd.
Izgalmasabbnak ígérkezik az összevont szakellátási kassza. A járóbeteg ellátás működtetésére alig két milliárd forinttal kalkulálnak többet, mint idén, a tervbe vett végösszeg 125,6 milliárd. Ami a fekvőbeteg ellátást illeti, itt egyetlen mozdulattal 34,2 milliárddal megkurtítanák az aktív fekvőbeteg ellátást (az idei 362,6 milliárd helyett 330,5 milliárdot szánva e célra), de mivel pénz nem vész el, csak átalakul, az elvont összeg döntő része – 30,5 milliárd – megjelenik bérfejlesztési forrásként az összevont szakellátási kasszában.
Fejlesztéssel a mentőknél (500 millió forint) és a laborkasszánál számolnak, ezek a tételek tehát némileg magasabbak az ideinél. A védőnői szolgálat, a fogászati ellátás, a művesekezelés és az otthoni szakápolás azonban egy fillérrel sem kapna többet, mint idén. Legalábbis az eddig felvázolt tervek alapján.
A 2013-as gyógyszerkassza megtervezése azonban oly annyira nehéz feladatnak bizonyult, hogy a Széll Kálmán Terv 1.0 illetve 2.0 előirányzatainak ismétlésén túl kevés konkrétumot rajzoltak föl, mint ahogy hetek óta húzódik az idei megtakarítási célok teljesítését elősegítő intézkedéscsomag előterjesztése is.
A gyógyszerforgalom erőszakolt csökkentése miatt kisebb gyártói sarcokkal számolnak, ennek összege összesen 30 milliárd lenne a tervek szerint, s ezt céltartalékként használnák fel. Támogatásra összesen alig 160 milliárdot állítottak be – legalábbis egyelőre. Ugyanakkor megszűnne a méltányossági keret, az az összeg, amelyből az off label, illetve az egyedi importkészítményeket finanszírozzák, miközben valami más költségsoron mégiscsak életben tartanák e lehetőségét. Hasonló bizonytalankodás érződik a vérfaktorok beszerzését illetően, amellyel kapcsolatban egyfelelől a jelenlegi jó ellátás fenntartása mellett teszik le voksukat a terv összeállítói, miközben utalnak egy olyan előirányzat létrehozására, amelyből más költségsoron megoldható lenne a további finanszírozása e speciális készítménynek.
Szociális ágon állítólag megjelenik egy 40 milliárdos tétel, amely akár a lakossági gyógyszerköltségek támogatására is szolgálhat, bár erről egyelőre nem tudni semmi biztosat. A gyógyszerkasszát érintő korábbi javaslatok között azonban felmerült, hogy vagy a közgyógyellátás vagy egy létrehozandó keretből lehetne támogatni a lakossági gyógyszerkiadásokat, amennyiben a jövőre tervbe vett 77 milliárdos megtakarítást a lakossági terhek növelésével érnék el.
A közgyógyellátottak gyógyszerszámláját jelenleg a központi költségvetés illetve az egészségpénztár állja – eltekintve a települési önkormányzatok egyszeri befizetésétől, amely éves szinten 2012-ben alig éri el az 1,7 milliárdot, míg a központi költségvetés 17,8 milliárdot fordít ugyanezen célra. A közgyógyellátottak által fizetendő térítési díjat a költségvetés fizeti, míg a gyógyszerek ártámogatási része az egészségpénztár gyógyszerkasszáját terheli. Arról, hogy ez a rész mekkora, nem találni elérhető kimutatásokat, ám könnyen megeshet, hogy a 77 milliárdos megtakarítás elérése érdekében a közgyógyellátottak támogatása nem az OEP kasszából, hanem például ebből az alapból történne.
