Pilotról pilotra teljesedik ki a vastagbélrák-szűrés

Közel másfél évtizede követi egyik vastagbélrák szűrési  pilot a másikat, s miközben a szakemberek azon vitatkoznak, vajon a tükrözés (kolonoszkópia) vagy a székletvér vizsgálat bevezetése az üdvözlendő – a politikusok pénzügyi megfontolásból inkább az utóbbira szavaznak –, a Nemzeti Rákregiszter kimutatása szerint míg 2004-ben 9473, 2011-ben már 10 673 új esetet regisztráltak. Pilot jelenleg is zajlik – ezúttal ennek során 285 háziorvos bevonásával szűrik az 50–70 év közötti lakosságot. A kísérlet négy megyére terjed ki, nagyobbrészt hazai, egy megye esetében uniós forrásból. A tervek szerint – hangzott el az egészségügyi államtitkárság szerdai sajtótájékoztatóján – 2015 végéig összesen 30 ezer ember szűrése történik meg. Akiknél a székletvér szűrés alapján tükrözést tartanak szükségesnek, a további vizsgálatoknak oly módon ad szabad utat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, hogy ezekben az esetekben az érintett intézmények teljesítményvolumen-korlát mentesen láthatják el az érintetteket.

Az Európai Unióban csak Szlovákiában rosszabbak a mienkénél a vastagbélrák okozta halálozási adatok. Nyilván ennek tudható be, hogy 2014 és 2020 között további 6,5 milliárd forintot fordítanak a fenti programok továbbvitelére, amelynek végeredményeként 2017-2018-ban az adott korcsoportból mindenki részt vehet szűrésen. Nem árt persze tudni, hogy mindeközben Lengyelországban közel két évtizedes, igen következetes munkával kolonoszkópiával átszűrt az érintett korosztály 70 százaléka!

Sajátos helyzet alakult ki a méhnyakrák szűrések esetében. Ezen a vizsgálaton 25-65 év között három évente kellene részt venniük a nőknek. Biztosan két adat áll rendelkezésre: az egészségpénztár évente 700-800 ezer különféle nőgyógyászati vizsgálatot finanszíroz, s a feltételezések szerint ezek mindegyike során sor kerül szűrésre is. A másik: a védőnők bekapcsolásával 45 ezer olyan, kistelepüléseken élő leány és asszony vett részt cytológiai vizsgálaton, akiknek döntő többségénél korábban ilyen még egyetlen egyszer sem történt. Régi, s mindmáig megoldatlan probléma, hogy semmiféle adat nincs azokról a szűrésekről, amelyeket magán nőgyógyászati rendelőkben végeznek, miközben az érintettek nem elhanyagolható százaléka magánorvosnál végezteti el a fenti vizsgálatot. S bár néhány éve egy rendeletmódosítás eredményeként kérhető lenne ilyen irányú adatszolgáltatás a magánpraxist folytató nőgyógyászoktól, ezt mindmáig nem tették meg. Ehhez ugyanis, mondta lapunknak Kovács Attila, az országos helyettes tisztifőorvos, további informatikai fejlesztésekre lenne szükség, valamint a levett kenet útjának követésére.

A mammográfiai átszűrtséggel nem állunk rosszul, ma már az érintett korosztály – 45-65 év közötti nők – 50 százaléka átszűrt. Az ágazati stratégiában megfogalmazottak szerint a célérték 60 százalék, ami visszalépés a korábbi népegészségügyi programokban megjelölt 70 százalékhoz képest. A részvételi hajlandóság – fejtette ki az egészségügyi koordinációért felelős helyettes államtitkár – kulturális kérdés is. Svédországban például az első vizsgálati behívásra a címzettek 90 százaléka jelentkezett. Mészáros János szerint Magyarországon sem akarnak 60 százaléknál megállni, ezért az egészségfejlesztési irodák aktívabb bekapcsolódását várják a nők mozgósításában. Emellett folyamatosan igyekeznek emelni a szűrés minőségét is, az intézményi és személyi feltételek egyre szigorúbb meghatározásával.