A beteg akkor is utazik, ha nem muszáj
A betegek akkor is hajlandók tíz kilométereket utazni a bizalmukkal kitüntetett orvosokhoz, ha a szükséges beavatkozást akár szűkebb környezetükben is elvégezhetnék. Hasonlóan válogatnak az egészségügyi intézmények között, derül ki az EgészségMonitor Kft. legújabb kutatásából, amelynek szerzői arra is felhívják a figyelmet: mindezt nem árt figyelembe venniük a betegutak újraszabásán gondolkodó egészségpolitikusoknak.
Két kérdésre keresett választ a kutatóintézet: egyrészt arra, vajon az intézmények milyen mértékben élnek az egynapos sebészet adta lehetőséggel, illetve milyen távolságra kénytelenek – illetve hajlandók – elutazni a betegek egy-egy orvosi beavatkozásért. Az EgészségMonitor mindezt egy konkrét példa, a szűrkehályog műtétek révén elemezte.
Az adatok szerint 2008-ban összesen 63 ezer szürkehályog műtétet finanszírozott az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, amelyek 99,8 százalékát a legmodernebb technikával végezték el. Ez utóbbi jelentősége abban áll, hogy a korszerű technika okán tipikusan ez az az operáció, amelyet egynapos kórházi jelenléttel lehet elvégezni. Ennek ellenére a műtéteknek csupán 22 százaléka történt meg egynapos ellátás keretében. Ennek több, nem egy esetben, ellenmondó oka van. Az érvényes finanszírozási rendszer például kimondottan támogatja az egynapos sebészetet, célként megjelölve e beavatkozások Nyugat-európai, 50 százalékos arányának elérését. Ennek ellenére a tanulmány készítői úgy vélik, az OEP „nem egyértelműen” preferálja az egynapos ellátást.
Az okok között szerepel továbbá az adott térség infrastruktúrája, magyarán a közlekedési lehetőségek, hiszen van aki azért marad kórházban egy-egy éjszakára, mert vonattal vagy távolsági busszal nem érne haza még aznap. S természetesen a felsorolt okok között szerepel az is, milyenek a beteg otthoni körülményei, biztosított-e ellátása.
A kutatócsoport arra is kíváncsi volt, milyen távolságra hajlandók – vagy kénytelenek - elutazni az emberek egy-egy orvosi beavatkozás kedvéért. A szürkehályog műtétnél maradva, a vizsgált esetek 10 százalékát más régióban, 20-at másik megyében, míg közel felét másik kistérségben végezték el. Nem jelent nagy újdonságot az a tény, hogy a legtöbben – 65 százalék – Pest megyében lépték át a megyehatárt, az érintett betegek 95 százaléka Budapestre utazott szemműtétjét elvégeztetni. Sokan, az operációra vállalkozók 30-40 százaléka kelt útra Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun valamint Nógrád megyékből.
A felmért útvonalakból az is kiderült, hogy a betegek által megtett távolság nem csak attól függ, hogy az adott térségben milyen egészségügyi intézmények találhatók, hanem a településszerkezettől is. Hajdú-Biharban például kevés, ráadásul egymástól – s a megyeszékhelytől – távol esnek a falvak illetve városok, így hiába vannak „kéznél” az egyetemi klinikák, átlagosan mégis 24-26 kilométert kell utazniuk a megyeieknek ahhoz, hogy szakorvos és műtő közelébe jussanak. Legalábbis, ami a szürkehályog műtéteket illeti.
Tovább nő az utazási távolság, ha a beteg szeretne egynapos ellátást kapni. Ehhez Vas- és Baranya megyében például akár 100, míg máshol – például Borsodban, Somogyban és a Jászságban – pedig 50-100 kilométert is kell utazni.
Más kérdés, hogy a betegek akkor is hajlandók nagyobb távolságot megtenni, ha a bizalmukkal kitüntetett orvos, vagy intézmény távol esik lakóhelyüktől. A vizsgálat során találtak olyan kistérséget, ahonnan a betegek 80-90 százaléka inkább útra kelt, mintsem a helyi egészségügyi szolgáltatóhoz fordult volna.
