Közgyógyellátás: esetlegesség lesz a méltányosságból

A tavaly őszi törvényhozási dömpingben szinte észrevétlenül faragták meg a szociális törvényt. Eddig ugyanis a rászorulók három jogcím – alanyi, normatív és méltányossági -  valamelyike alapján juthattak közgyógyellátáshoz. A szociális törvényből azonban kikerült a harmadik variáció konkrét nevesítése. Ez ugyan nem feltétlenül jelenti azt, hogy teljesen megszűnik a méltányossági okokból adható közgyógyellátási igazolvány, ám hogy az egyre szegényebb önkormányzatok közül mennyi vállalkozik majd e támogatási forma fenntartására, csak márciusra derül ki. A jogszabályalkotók ugyanis február 28-ig adtak haladékot a helyi köztestületeknek arra, hogy megalkossák új, saját támogatási rendeletüket. Ezekből derülhet ki, hogy hol marad meg – s milyen új feltételek mellett -, illetve hol szüntetik meg e támogatási formát.

A szociális törvény korábban a méltányossági közgyógyellátás konkrét nevesítése mellett a helyben megalkotott feltételrendszer „nagylelkűségének” szabott határt, amikor kimondta, milyen követelményszint alá nem mehet az önkormányzat. Vagyis: a helyi rendeletben a méltányossági jogosultság feltételeinél az egy főre számított családi jövedelemhatár nem lehetett magasabb az öregségi nyugdíjminimum (28 500 Ft) 150 százalékánál (42 750 forint), illetve egyedül élők esetében 200 százalékánál (57 000 Ft), miközben a havi rendszeres gyógyszerkiadásnak meg kellett haladnia a fenti összegek 25 százalékát.

A közgyógyellátási rendszer első nagy átalakítására egyébként 2006-tól kezdődően került sor. Nem véletlenül. Ekkor ugyanis a háromféle fenti jogcímmel összesen 539 ezren használták a kedvezményre jogosító igazolványt. Igaz, a rendszer is teljesen más volt. Az akkori közgyógyellátottak ugyanis „számolatlanul” juthattak, de csak bizonyos készítményekhez ingyenesen. Kiszolgálni őket kizárólag az úgynevezett közgyógylistán szerepelő medicinákból lehetett. E lajstromon a nagy átalakítás indulásakor, 2006-ban 705 gyógyszer szerepelt. Az átalakítás – amely 2007 őszére fejeződött be – eredményeként a kedvezményben részesülők száma 337 ezerre apadt. A felülvizsgálattal párhuzamosan átalakult maga a rendszer is. Ettől kezdve az érintettek virtuális pénztárcájába maximum havi 12 ezer forint erejéig kerülhetett ingyen gyógyszer, amit kiegészíthet az évi egyszeri 6000 forintos rendkívüli keret. Egy-egy közgyógyellátott tehát összesen évi 150 ezer forint értékben juthat ingyen gyógyszerhez. Megszűnt a gyógyszerlista is, jelenleg azok a készítmények rendelhetők ingyen, amelyek napi támogatási szintje a legalacsonyabb.

A gyógyszerkeret nagyságáról évről évre a központi költségvetés tárgyalása során döntenek, nagy viták azonban eddig nem nagyon voltak, a fenti összegeken 2007 óta nem változtattak. Folyamatosan csökken azonban a közgyógyellátottak száma. Igaz, nagy átalakítást nem hajtottak végre a rendszeren, de kis lépésekben folyamatosan faragják. Vélhetően ennek tudható be, hogy míg 2011-ben 380 283, 2012-ben 366 278, 2013-ban már csak 338 812 közgyógyellátási igazolványt tartottak nyilván. Ennél is látványosabb a méltányossági közgyógyellátottak számának ugyanezen időszak alatti csökkenése (62 412, 51 735, 38 604). Ebben egyébként nyilván szerepet játszik, hogy a rendszer 2006-2007-es átalakítása során a jogszabályalkotók úgy rendelkeztek, hogy a méltányossági igazolványokat odaítélő önkormányzatoknak a megítélt gyógyszerkeret – amely nem feltétlenül mindenkinél havi 12 ezer forint! – 30 százalékát be kell fizetniük az E-alapba. Korábban csak az irányadó nyugdíjminimum 75 százalékát kellett – évente egyszer egy-egy közgyógyellátot után - átutalniuk. Így az is előfordult, hogy egy-egy igen jómódú önkormányzat figyelmen kívül hagyva a konkrét anyagi körülményeket, közgyógyellátási igazolvánnyal lepte meg a helyi időseket, illetve azok jelentős részét.