hirdetés
2024. november. 21., csütörtök - Olivér.
hirdetés
hirdetés

Jubileumi kongresszust tart az MTT

Sürgősségi osztályok – traumatológia nélkül

Miközben a sürgősségi esetek fele különböző sérülések ellátását jelenti, sok sürgősségi osztályt traumatológiai háttér nélkül alakítottak ki.

Magyarországon jelenleg 650 ortopéd-traumatológus dolgozik, miután az elmúlt években közel kétszázan külföldön vállaltak munkát. Ám, ha hazajönnének, sem lennének elegendően a mozgásszervi valamint baleseti sebészeti ellátás e kulcsszerepelői. Legalább másfélszer-kétszer annyi szakemberre lenne szükség, mint amennyien jelenleg itthon vannak.

A szakmai ügyek nem véletlenül kerültek terítékre, hiszen szeptember 1-3. között zajlik Budapesten a Magyar Traumatológus Társaság (MTT) 50 éves jubileumi kongresszusa. Az eseményen nemcsak a társszakmák – kézsebészek, gyermek traumatológusok, biomechanikusok, gyógytornászok és műtősnők – képviselői vesznek részt, hanem számos külföldi szaktekintély, valamint a nemzetközi AO (a törések belső rögzítésének technikája) szervezet elnöke is. A kongresszus keretében egyébként Magyarországon először szerveztek meg egy AO mesterkurzust.

Az elmúlt évtizedekben az egészségiparban lezajlott hatalmas fejlődés nem hagyta érintetlenül a traumatológiát, a baleseti sebészetet sem. Megjelentek például a számítógép vezérelte műtéti eljárások, illetve a csontgyógyulást hormonokkal, génkonstellációkkal segítő módszerek. Az MTT elnöke, Turchányi Béla szerint olyan hihetetlen technikai fejlődés zajlik, olyan új technikák, technológiák jelennek meg, amelyekre tíz évvel ezelőtt még gondolni sem mertek. S bár a hazai ortopéd-traumatológus szakma sohasem volt híján az innovatív gondolkodásnak és megoldásoknak, az egyre modernebb, ám egyre drágább eljárások nagy kihívást jelentenek számukra.

Azt pontosan lehet tudni, hogy évente 15 ezer csipő- és további 25 ezer csuklótáji törést látnak el, ám a statisztikai tisztánlátást – akárcsak más szakmák esetében – némiképp torzítja, hogy finanszírozási megfontolásból sebészeti, gyermekgyógyászati, s egyéb eseteket is traumatológiai ellátásként jelentenek az intézmények. Bár a súlyos, politraumatizált sérültek ellátása mentes a teljesítményvolumen-korláttól, s az is sokat segít, hogy a szükséges beavatkozások egy részét a felső elszámolási korlát alól mentesített egynapos sebészet keretében végzik, fontosnak tartanák, ha a traumatológia finanszírozásának sem lenne felső határa, hiszen a baleseteket sem tervezik előre.

Jelenleg Magyarországon kilenc magas progresszivitású traumatológiai központ működik. Ez lakosságszám-arányosan, s földrajzi elhelyezkedés okán is nagyjából lefedi az országot. Gondot okoz azonban, hogy számos helyen  traumatológia nélkül hoztak létre sürgősségi osztályokat, miközben nemzetközi adatok szerint is a sürgősségi esetek körülbelül 50 százaléka sérültek ellátását jelenti. A szakorvoshiányon pedig elsősorban az segítene, ha az orvosok többet gyógyíthatnának, s kevesebbet kellene adminisztrálniuk, pótolva az egyre égetőbben hiányzó egészségügyi középkádereket.

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés