"Egyik kezével ad, a másikkal szinte eret vág"
A Primus Magán-egészségügyi Szolgáltatók Egyesülete stratégiai megállapodást kötött az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével hosszú távú céljaik egyeztetése érdekében.
A Primus elnöke, Leitner György szerint egyre gyorsabb a magánegészségügy fejlődése, bár a legnagyobb szolgáltatóknak – alig két tucatnyian vannak – az össz magán-járóbeteg-ellátási piac mindössze 10 százaléka jut, a többi a lakásrendelőké. Az elnök szerint a fejlődés az elkövetkezendő években töretlenül folytatódik, ez a teljes költéseket tekintve évente 4-5 százalék lesz, s hamarosan el fogja érni az ezer milliárd forintot. Igaz, ebből „csak” 300 milliárd a magán diagnosztika és járóbeteg ellátás, de ennek az összegnek a jelentős része, országosan minimum 100 milliárd forint a szürke zónában költődik el. Az egyesület célja a piac kifehérítése, ezért támogatja az online pénztárgépek használatának kötelezővé tételét, valamint a szolgáltatók működését szabályozó jogszabályok ellenőrzését.
Az önkéntes egészségpénztárak jellegükből adódóan csak a fehér zónával találkoznak, hangsúlyozta Kravalik Gábor. E szervezeteknek jelenleg 850 ezer tagja van, de mivel sajátosságaik közé tartozik, hogy egy-egy pénztártag mögé a családtagok is felsorakozhatnak – s a taghoz hasonlóan veheti igénybe a szolgáltatásokat –, a valóságban az érintettek köre a fenti szám többszöröse. Az ÖPOSZ elnöke szerint a pénztárak mindmáig a hazai öngondoskodás legfontosabb szervezetei. Ugyanakkor jelentős az állami szerepvállalás is, hiszen 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adójóváírással támogatják a tagság megtakarítási törekvéseit, miközben a lakosság 40 százaléka nem is hallott erről a kedvezményről.
Furcsa paradoxonként, miközben az állam egyik kezével ad, a másikkal szinte eret vágott a pénztárakon, amikor idén januártól a munkáltatói befizetések után fizetendő adót 43,6 százalékra emelte. Ennek eredményeként drasztikusan csökkentek a befizetések, s ez 40 százalékos visszaesést eredményezett, az egészségpénztárak vagyona így csak körülbelül 50 milliárd forint. Ugyanakkor a visszaesésnek Kravalik Gábor szerint trendfordító hatása is volt, a pénztártagok jelentős számban és mértékben növelték befizetéseiket, az egyéni tagdíjbefizetések növekedése 45 százalékot ért el.
A pénztárak természetesen szeretnék visszahozni e piacra a munkaadókat, akik szerepvállalásukkal a juttatásokon keresztül egyben pénzügyi tudatosságra, a megtakarítás, az előregondoskodás fontosságára taníthatják munkavállalóikat. A munkáltatók közreműködése azonban erősen adókörnyezet függő, ismerte el az elnök. Ha a tavalyi szintre – amikor még csak 34 százalékos adót kellett e juttatás után fizetniük – lehetne csökkenteni a közterhet, akkor egy kutatás szerint 70 százalékuk támogatná a belépést, illetve a visszalépést a rendszerbe.
Az ÖPOSZ a Századvég segítségével igyekezett feltérképezni a rendelkezésükre álló mozgásteret, s kideríteni, melyek azok a javaslatok, amelyek értő politikusi fülekre találnak. Az egyik elképzelés szerint a munkavállaló befizetése mellett a munkaadó által számára utalt pénztári támogatás összege a munkavállaló egyéni befizetésként jelenhetne meg, s e két összeg képezné az adójóváírás alapját.
Jövőre egyébként mérséklődik az állami szigor, az adó és járulékteher 40,7 százalékra csökken.
