K. M. cikkei

A Nutrition & Diabetes folyóiratban jelent meg a Queen’s University (Belfast) kutatóinak  cikke, amelynek fő megállapítása, hogy a flavonoidokban gazdag étrend csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

A MYC mRNS modulációján keresztül az miR-377 gátolja a prosztatarák proliferációját és invazív viselkedését.

Amerikai kutatók szerint az inulin igen káros kaszkádot indíthat be gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegeknél.

Az összes jelenleg ismert omikron-alvariáns ellen jó hatásosságot mutattak a tüskefehérje mutációival szemben reziliens bispecifikus antitestek.

A The Lancet folyóiratban május 18-án jelentek meg az Institute for Health Metrics and Evaluation által végzett Global Burden of Disease Study (GBD) 2021 vizsgálat eredményei, amelynek fő megállapításai szerint a várható élettartam 2022 és 2050 között a férfiak esetében 4,9 évvel, a nők esetében pedig 4,2 évvel fog növekedni.

A Neurology folyóiratban május 22-én jelent meg a Harvard Medical School kutatóinak cikke, amelyben a magas feldolgozottsági szintű (ultra-processed) élelmiszerek fogyasztásának egészségre gyakorolt hatásait vizsgálták.

A JAMA Internal Medicine folyóiratban május 20-án jelent meg egy amerikai kutatócsoport cikke, amelyben a testmozgás kétféle megfigyelési módszerét hasonlították össze 60-as éveikben járó nők esetében: az idő alapú (óraközpontú) és a teljesítményalapú (lépésszámláló alkalmazásával végzett) módszereket.

A vizsgálat egyértelmű kapcsolatot talált a lizoszomális funkciót végző gének és a peszticid-expozíció között a Parkinson-kór kockázatának mértékében. A tanulmány, amely 757 beteg genetikáját vizsgálta, felfedezte, hogy a kimutatott variációk 72%-a a lizoszomális funkcióban szerepet játszó génekben jelent meg.

A Journal of Epidemiology and Community Health folyóiratban május 16-án jelent meg a University of Sidney kutatóinak cikke, amelyben cukorbetegek körében a nemek közötti különbségeket vizsgálták a mikro- és makrovaszkuláris szövődmények, társbetegségek kialakulásának tekintetében. 

A Nature Medicine folyóiratban április 17-én jelent meg a kínai Tianjin’s Clinical Research Center for Cancer és a Harvard University kutatóinak cikke, amelyben egy deep learning algoritmust dolgoztak ki ismeretlen eredetű tumorok elsődleges eredetének meghatározására, több mint 57 ezer daganatos beteg szövettani felvételei alapján. Az algoritmus kifejlesztéséhez négy deep neural network algoritmust használtak fel, amelyek 12 különböző modellt alkottak a képek alapján, ezeket foglalja össze a TORCH (tumor origin differentiation using cytological histology) névre keresztelt AI algoritmus.

Iráni kutatók egy olyan SNP-re bukkantak a D-vitamin receptor génben, ami szignifikáns összefüggést mutatott a koronavírus-fertőzés súlyosságával.

A Scientific Reports folyóiratban április 29-én jelent meg a kínai Jishou University kutatócsoportjának cikke, amelyben a kutatók az internetfüggőség közvetítő funkcióját, valamint a testmozgás mérséklő hatását vizsgálták az alexitímia (érzelmi analfabetizmus) és a depresszív tünetek megjelenése közötti asszociáció tekintetében.

A Nature Biomedical Engineering folyóiratban április 19-én jelent meg a The University of Texas MD Anderson Cancer Center kutatóinak közleménye, amelyben mesterségesen szerkesztett peptidek által kiváltott fokozott antitumor-válaszról számoltak be emlőrákos egér modellszervezetekben.

A Neurology folyóiratban április 17-én jelent meg a Columbia University Mailman School of Public Health, a Columbia Aging Center és a Norwegian Institute of Public Health kutatóinak közös cikke, amelyben a HUNT4 70+ vizsgálat eredményeit ismertették.

A Scientific Reports folyóiratban május 10-én jelent meg a Santa Casa de São Paulo School of Medical Sciences kutatóinak cikke, amelyben  a kurkumin és a kurkuminoidok hatását vizsgálták SARS-CoV-2 fertőzött emberi neuroblasztóma sejtvonalon (SH-SY5Y).

MPS2 néven egy olyan tesztet sikerült kifejleszteni, amely képes a prosztatarák agresszív formáinak differenciálására – ezzel sok felesleges biopszia kerülhető el.

Egy irodalmi áttekintés a kockázati tényezők jelentős csökkenését mutatta ki szív-érrendszeri, daganatos és anyagcsere-betegségek esetén a növényi alapú étrend követése esetén.

A The Lancet Infectious Diseases folyóiratban április 22-én jelent meg a Pekingben működő China–Japan Friendship Hospital kutatóinak cikke, amelyben a világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus szöveti perzisztenciája és a poszt-Covid vagy long-Covid szindrómának nevezett hosszú távú tünetekkel jelentkező betegség közötti asszociációt értékelték.

Az eBioMedicine folyóiratban április 22-én jelent meg a Shanghai East Hospital kutatóinak cikke, amelyben azt vizsgálták, hogy a humán köldökzsinórból származó mesenchymális őssejtek (hUC-MSC-k; human umbilical cord-derived mesenchymal stem cells) képesek-e gyógyítani a Crohn-betegségben (CD) szenvedő betegek luminális fekélyeit.

A The British Medical Journal folyóiratban április 10-én jelent meg a Pekingi Egyetemi Klinika kutatóorvosai által végzett NCT04414943 klinikai vizsgálat eredményeinek összefoglaló közleménye. Ebben a vizsgálatban a kutatók azt értékelték, hogy a szülés után adott alacsony dózisú eszketamin javítja-e a szülés utáni depressziót a szülés előtt már depresszióban szenvedő nőknél.

Holland kutatók rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő betegek antitestjeit kutatva egy-két normálistól eltérő antitest helyett döbbenetesen széles spektrumot azonosítottak.

A csaknem 8700 személy bevonásával végzett kínai CLHLS vizsgálat asszociációt mutatott ki a fehérjében és gyulladásgátló anyagokban gazdag étrend, illetve a demencia kockázatának csökkenése között.

Csökken a magas vérnyomás kialakulásának kockázata a mediterrán étrend követésének hatására. A European Journal of Clinical Nutrition folyóiratban április 5-én jelent meg az ATTICA vizsgálat eredményeit taglaló közlemény.

Dán kutatók modellfuttatásai alapján az elöregedő népesség miatt még a prevenció mellett is az a legvalószínűbb, hogy 2050-re emelkedni fog a rákbetegségek prevalenciája.

A Sanford Burnham Prebys intézet kutatói a Biophysical Journal folyóiratban számoltak be új eredményeikről, amelyek megváltoztathatják a makuladegeneráció vagy akár az Alzheimer-kór kezelésének megközelítését.

A Boston University kutatói az American Journal of Epidemiology folyóiratban közölték elemzésüket, melynek eredményei szerint egy hepatitis C kezelésére használt direkt ható antivirális szer (DAA) kombináció hatásosnak mutatkozott PTSD kezelésében.

A University of Manchester kutatói a Journal of American Chemical Society folyóiratban számoltak be új vizsgálati eredményükről, miszerint közel járnak egy non-invazív, biomarker alapú Parkinson-kór teszt kifejlesztéséhez.

A Brigham and Women’s Hospital kutatói a Nature Reviews of Clinical Oncology folyóiratban közölték tanulmányukat, melynek fő megállapítása szerint az utóbbi évtizedek során egyre nőtt az 50 éven aluliaknál diagnosztizált rákos megbetegedések esetszáma.

A Tel Aviv University vezetésével zajlott az az amerikai és kínai kutatók részvételével végzett kutatás, amelynek eredményeit a Communications Biology folyóiratban publikálták.

A University of Alabama kutatói az Epilepsia folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy újonnan kifejlesztett algoritmusuk képes a klaszter rohamok prognosztizálására.

Meglepő felfedezést tettek az Észak-Karolina állambeli UNC School of Medicine kutatói, amikor rájöttek, hogy a laboratóriumi vizsgálatokban a DNS jelölésére elterjedten használt EdU nevű molekula rákellenes hatással rendelkezik.

A University of Birmingham kutatói a Current Biology folyóiratban számoltak be arról, hogy egy olyan agyterületre bukkantak, mely szerepet játszik a mások számára nyújtott segítségről történő döntések meghozatalában.

A Tokiói Orvosi Egyetem (TMDU) kutatói bejelentették, hogy a világon elsőként organoid beültetést hajtottak végre egy colitis ulcerosában szenvedő betegnél.

Az MIT kutatói a Nature Medicine folyóiratban közölt cikkükben egy olyan eljárásról számoltak be, amely az alvás közbeni légzési mintázat változásaiból képes megállapítani a Parkinson-kór súlyosságát, illetve monitorozni a betegség progresszióját.

A University of California, Irvine kutatói a Scientific Reports folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy egér modellszervezetben a varjúháj gyökeréből kivont hatóanyag jó eredményeket ért el 2-es típusú cukorbetegség kiegészítő kezelésében.

A Medical College of Georgia kutatói olyan, nazális spray-vel adagolható neuroprotektív peptidet fejlesztettek ki, amely Alzheimer-kóros és epilepsziás betegeknél segíthet a rohamok megelőzésében.

A Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatói a Nature Biomedical Engineering hasábjain számoltak be új, hordozható szenzorukról, amely a bőrre helyezve a verejtékből képes kimutatni számos olyan biomarkert, amely fontos információkat szolgáltat viselője egészségéről.

A zürichi ETH és a Colorado székhelyű Nanoly Bioscience a Science Advances folyóiratban számolt be arról az új módszerről, amellyel a jelenleginél sokkal hőstabilabbá tehetők az oltóanyagok.

A University of Pittsburgh kutatói a Science Immunology folyóiratban két új módszert is publikáltak az onkológiai kezelésekben kulcsfontosságú T-sejtek revigorálására.

A UC Davis és a Washington Egyetem kutatói a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban közölt cikkükben arról számoltak be, hogy egy monoklonális antitest alkalmazásával sikeresen gátolták meg a tüdőrák metasztázisának kialakulását egér modellszervezetben.

A Stanford Egyetem kutatói a Journal of Experimental Medicine folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy egér modellszervezetben alkalmazott “csali” receptorokkal sikeresen gátolták a mielóma multiplex és a diffúz nagy B-sejtes limfóma progresszióját.

A University of Southern California kutatói a Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmányukban két kérdésre keresték a választ, de nem adatbázisok elemzésével, hanem összesen 8000 beteghez intézett internetes kérdőívek segítségével.

A Chicago székhelyű Rush University Medical Center kutatói a Journal of Alzheimer’s Disease folyóiratban megjelent cikkükben arról számolnak be, hogy a bogyós gyümölcsök közül a legnagyobb mennyiségben a szamócában (eperben) található pelargonidin fogyasztása és az agyban kialakuló tau-kötegek alacsonyabb száma összefüggést mutat.

A The British Medical Journal hasábjain megjelent tanulmány szerint a korábbi kitörésekből ismertektől eltérő tüneteket figyeltek meg a majomhimlővel az utóbbi hónapokban megfertőződött betegeken.

Az ausztrál Harry Perkins Kutatóintézetben egy olyan kétlépcsős módszert fejlesztettek ki, amellyel pár órán belül meg lehet mondani, milyen antibiotikum használata lehet a legcélravezetőbb egy fertőzés kezelésére.

A Yale Egyetem kutatói a Journal of Cell Biology és a Proceedings of the National Academy of Science folyóiratokban közölt cikkeikben közölték legújabb eredményeiket a Parkinson-kór genetikai eredetű hátterének megismeréséről.

A Hong Kong Egyetem kutatói a Nature Communications hasábjain számoltak be arról, hogy aranyhörcsög modellszervezetben a ZCB11 antitest hatásos védelmet nyújtott a SARS-CoV-2 vírus omikron variánsának néhány újabb altípusa ellen.

A londoni székhelyű Institute of Cancer Research kutatói a Nature Communications folyóiratban megjelent cikkükben a nem-kódoló vagy repetitív DNS-szakaszok szerepét vizsgálták a sejtosztódás folyamatában.

A Houston Egyetem kutatói a Molecular Psychiatry hasábjain számoltak be új vizsgálatuk eredményeiről, amelyek szerint egér modellszervezetben az egészséges állatokból vett vérrel végrehajtott sorozatos vértranszfúziókkal 40-80% közötti mértékben sikerült csökkenteni az agyban felhalmozódó amiloid plakkok mennyiségét.

A Virginia Egyetem kutatói a Journal for ImmunoTherapy of Cancer folyóiratban olyan CAR-T sejtes immunterápiás eljárást ismertettek, amely két típusú agydaganat ellen is feltételezhetően sikerrel lesz majd alkalmazható.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environmental Agency) legfrissebb tanulmánya szerint az Európában diagnosztizált rákos megbetegedések valamivel több mint 10%-a vezethető vissza környezetszennyezéssel kapcsolatos okokra.

A University of Colorado Anschutz Medical Campus kutatói a Brain folyóiratban megjelent új cikkükben egy olyan jelátviteli útvonalat írtak le, amely alkalmas lehet a Parkinson-kór progresszióját megváltoztató betegségmódosító terápiák kidolgozására.

A német Leibniz Institute for Primate Research kutatói a The Lancet Infectious Diseases folyóirat hasábjain arról számoltak be, hogy a COVID-19 fertőzés kezelésére korábban használt antitestek vagy egyáltalán nem, vagy sokkal kevésbé hatásosak az újabban megjelent BA.2.12.1, BA.4 és BA.5 variánsok ellen.

A svéd Karolinska Institutet kutatói a Nature Metabolism folyóiratban megjelent cikkükben ismertették új eredményeiket a veserák terápiájának új megközelítéséről.

A La Jolla Immunológiai Intézet kutatói a Science Advances folyóiratban megjelent cikkünkben arról számoltak be, hogy sikerül nagy felbontású képet készíteniük a rabies vírus glikoproteinjéről, jobban mondva annak sebezhető trimer formájáról.

Bár az omikron jóval több mutációval rendelkezik, enyhébb lefolyású betegséget, kutatók feleakkora halálozási arányt és hosszabb túlélési időt mértek a vizsgálatok során.

A Vanderbilt University kutatói a Frontiers in Physiology folyóiratban ismertették új megközelítésüket, mely egyelőre korai szakaszban van, de alkalmas lehet a hasnyálmirigyrák több típusa, különösen a duktális adenokarcinóma (PDAC) időben történő felismerésére.

A dohai székhelyű Weill Cornell Medicine Qatar intézet kutatói a New England Journal of Medicine folyóiratban számoltak be új eredményeikről, miszerint egy újabb SARS-CoV-2 fertőzés ellen a hibrid immunitás, azaz a korábbi COVID-19 fertőzés és a vakcinák együttes felvétele jelenti a legerősebb védelmet.

A Chalmers Műszaki Egyetem és a Purdue Egyetem közös vizsgálatot végzett, melyben azt vizsgálták, hogy mediterrán étrend mellett a nagy vagy a kis glikémiás indexű élelmiszerek fogyasztása hatással van-e a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatára.

Az Imperial College London kutatói a Science folyóiratban közölték új vizsgálatuk eredményét, miszerint a koronavírus omikron variánsa a többi változatnál kevésbé erősíti az immunrendszert egy új esetleges fertőzéssel szemben.

Első látásra talán kissé különös projektbe kezdtek a Binghamton University kutatói, amikor elkezdték begyűjteni és kódolni a 2020-as évben a koronavírus-járvány ellen hozott kormányzati intézkedéseket azzal a céllal, hogy egy adatbázisba gyűjtsék azokat.

A Pennsylvania Egyetem kutatói az ASCO konferencián prezentálták, majd a Nature Medicine is lehozta azokat az új eredményeket, amelyeket a kifejezetten agresszív és csak előrehaladott állapotban diagnosztizálható hasnyálmirgyrák kezelésében értek el.

A Pennsylvania Egyetem kutatói a PNAS folyóiratban számoltak be egy olyan hordozható eszköz terveiről, melynek alkalmazásával gyorsan, minimális mintát felhasználva nagy pontossággal és érzékenységgel határozható meg egy emberi szervezetet megfertőző vírus.

A University of Texas (San Antonio) kutatói a Nature Cancer folyóiratban számoltak be arról, hogy több ráktípus kezelésére alkalmas új, ígéretes hatóanyagot fedeztek fel, mely a rákos sejtek egy feltáratlan, kritikus sebezhetőségét használja ki.

A svéd Karolinska Institutet kutatói a Neurology folyóiratban jelentették meg új tanulmányukat, melyben kétmintás mendeli randomizáció módszerével vizsgálták egyes antidiabetikumok Alzheimer-kór elleni protektív hatásának lehetőségét.

A University of Queensland kutatóinak a PLOS ONE folyóiratban megjelent közleménye szerint a Covid-19 fertőzés következtében fellépő akut vesekárosodásos betegek száma a kétszerese is lehet annak, amit jelenleg becsülnek az egészségügyi szervezetek.

A University of Missouri kutatói a Scientific Reports folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy közel járnak a nem-kissejtes tüdőrák korai kimutatásához alkalmas biomarkerek azonosításához.

A Florida International University kutatói a Journal of Consulting and Clinical Psychology folyóiratban közölték új vizsgálatuk eredményeit, melyek szerint a stimulánsokkal kezelt ADHD-s gyerekek tanulási képességeire nem hat a gyógyszeres terápia.

A brit National Institute of Health (NIH) megbízásából egy kutatócsoport leírta a koronavírus-fertőzést követő hosszú Covid tüneteit és jellemzőit, majd egy gépi tanulásos módszert hoztak létre, ami sok ezer elektronikus kórlap átvizsgálására alkalmas.

A Stony Brooks University és a New York Állami Egyetem kutatócsoportja az eLife folyóiratban publikálta új eredményeit, amelyek nagy elemszámú képalkotó vizsgálat és kognitív tesztek eredményeinek összehasonlításán alapultak.

A Cambridge Egyetem kutatói a Movement Disorders folyóiratban közölt cikkükben arról számoltak be, hogy nagyon erős mágneses mezővel végzett képalkotó vizsgálat segítségével képesek voltak megfigyelni a locus coeruleus elváltozásait.

Finn kutatók a British Medical Journal folyóiratban számoltak be arról, hogy képzett kutyákkal sikeresen “szagoltatható” ki a Covid-19 fertőzés nem csak laboratóriumi, hanem akár valós (reptéri vagy kórházi) körülmények között.

A kanadai Waterloo Egyetem kutatói a Biomicrofluidics folyóiratban megjelent cikkükben mutatták be azt a kabátujjhoz hasonló, hordozható eszközt, amely jóval kényelmesebbé teheti a limfödémában szenvedő betegek életét.

Az Oszaka Egyetem kutatói a Diabetologia folyóirat hasábjain számoltak be arról, hogy az általuk kidolgozott őssejtterápia védelmet nyújthat az immunellenőrzőpont-gátló gyógyszerek alkalmazása során gyakran jelentkező 1-es típusú cukorbetegséggel szemben.

A University of California, San Diego kutatói a Nature Communications folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy őssejtekből létrehozott prenatális agymodellen sikeresen alkalmaztak két olyan génterápiás módszert, melyek alkalmasak lehetnek az autizmus egyik formájának, a Pitt-Hopkins szindrómának a kezelésére.

A Stevens Institute of Technology (New Jersey) kutatói a Scientific Reports folyóiratban számoltak be újonnan kifejlesztett eljárásukról, mely nagy segítséget jelenthet a bőrrák- gyanús elváltozások gyors diagnózisában.

A Texas University (Dallas) és az EnLiSense LLC közös fejlesztése egy karórához hasonló szenzor, amely az izzadtságból képes kimutatni, hogy a szervezetben gyulladásos folyamatok zajlanak-e.

A Massachusetts General Hospital kutatói a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban egy olyan új vizsgálati módszerről számoltak be, amely közelebb vihet minket az Alzheimer-kór korai felismeréséhez.

A University of California, Los Angeles (UCLA) kutatói több mint ezer olyan beteget követtek nyomon, akiket 2020 áprilisa és 2021 februárja között Covid-19-cel kezeltek, és összesen 309 betegnél figyelték meg a “hosszú Covid” (long Covid) kialakulását.

A Johns Hopkins Egyetem mérnökei az Advanced Intelligent Systems folyóiratban megjelent cikkükben tudósítottak új, kísérleti sebészeti eszközükről.

A Michigan Egyetem kutatói a Cancers folyóiratban közölt cikkükben egy új tumorellenes ultrahangterápia kedvező eredményeiről számoltak be, melyet májrákos egerek daganatainak kezelésére alkalmaztak.

A new york-i székhelyű Albert Einstein College of Medicine kutatói a Nature Genetics folyóiratban megjelent cikkükben számoltak be a tüdőrák és a dohányzás összefüggését vizsgáló genetikai felmérésük eredményeiről.

A Boston University kutatói a Science Advances folyóiratban megjelent cikkükben számoltak be arról, hogy sikeresen hoztak létre egy olyan mesterséges szívet, amely kiválóan használható kutatási célokra.

A University of California, Irvine kutatói a Nature Aging folyóiratban közölt cikkükben arról számoltak be, hogy részint feltárták az egyik okát annak, miért érzékenyebbek az idősebb emberek a fertőzésekre, másrészt egy olyan terápiás célpontot találtak, melynek segítségével részben megfiatalítható az immunrendszer.

A Houston Egyetem kutatóinak új fejlesztése a vizsgálati fázisban levő UniPro diagnosztikai eszköz, amely a Molecular Therapy folyóiratban megjelent cikk szerint képes az elsődleges tumorokról leszakadt, vérben keringő rosszindulatú tumorsejtek (CTC-k) felismerésére.

A Cleveland Medical Center kutatói a Cell Metabolism folyóiratban publikált cikkükben arról számoltak be, hogy sikerült azonosítaniuk az aszprozin éhséghormon receptorát, ami kulcsfontosságú lehet a metabolikus szindróma kezelésére fejlesztett készítmények esetében.

A Hospital del Mar Medical Research Institute kutatói a Nature Cancer folyóiratban közölték cikküket, mely szerint jelentősen növelhető az immunterápiás kezelések hatásossága az emlőrákos betegek 15 százalékát érintő tripla negatív típus kezelésében.

A Kínai Tudományos Akadémia Shenzen Technológiai Kutatóintézetének munkatársai a Nature folyóiratban számoltak be arról a sikeres vizsgálatról, melyben feltárták, hogy miért kétszer gyakoribb nők körében az Alzheimer-kór.

A Stanford University kutatói a Nature Biomedical Engineering folyóiratban arról számoltak be, hogy noninvazív módon, infravörös fénnyel képesek voltak irányítani egerek agyi idegsejtjeit.

A Columbia Műszaki Egyetem mérnökei a Nature Biomedical Engineering hasábjain számoltak be új eljárásukról, melynek segítségével az élő szövetről kapható valós idejű háromdimenziós kép.

A Stanford University kutatói a Nature Biomedical Engineering folyóiratban arról számoltak be, hogy noninvazív módon, infravörös fénnyel képesek voltak irányítani egerek agyi idegsejtjeit.

A New York Stem Cell Foundation kutatói a Google Research szakembereivel együttműködve a Nature Communications folyóiratban publikált cikkükben egy olyan új adatbázis létrehozásáról számoltak be, amelyben a Parkinson-kórra jellemző mintázatokat keresték.

A Columbia Egyetem Zuckerman Intézetének kutatói, köztük a kiváló magyar agykutató, Losonczy Attila, a Science folyóiratban közölt cikkükben olyan felfedezésről számoltak be, amely közelebb vihet minket a memória működésének megértéséhez.

Egy nemzetközi kutatócsoport a New England Journal of Medicine hasábjain arról számolt be, hogy felemás eredmények születtek abban a klinikai vizsgálatban, amelyben egy új génterápiás eljárás hatásosságát vizsgálták súlyos hemofília A-ban szenvedő betegek kezelésében.

A University of Waterloo kutatói a Scientific Reports folyóiratban egy olyan új MRI képalkotó eljárásról számoltak be, melynek felvételein a rákos szövetek “világítanak”, azaz sokkal határozottabban láthatók, mint a hagyományos felvételeken.

A La Jolla Immunológiai Intézet kutatói az NPJ Parkinson’s Disease folyóiratban közölt cikkükben arról számoltak be, hogy egy igen jellegzetes genetikai mintázatot találtak Parkinson-kóros betegek T-sejtjeiben, ami autoimmun kórképhez teszi hasonlatossá a betegséget.

A melbourne-i székhelyű Monash University által vezetett nemzetközi kutatási projekt során egy olyan új immun-ellenőrzőpontot sikerült azonosítani, amely a későbbiekben felhasználható lehet különböző rákos megbetegedések terápiájában.

A Charité - Universitätsmedizin Berlin vezetésével dolgozó, 31 európai klinikai intézetet tömörítő kutatócsapat a New England Journal of Medicine folyóiratban közölte a DISCHARGE vizsgálat eredményeit. 

A londoni Queen Mary University kutatói a JAMA Neurology folyóiratban közölték cikküket, melyben több mint egymillió, 1990 és 2018 között Kelet-Londonban élő ember adatait elemezték a Parkinson-kór korai jeleit és tüneteit kutatva.

A Leeds Egyetem kutatói a Journal of Clinical Investigation folyóiratban közölt cikkükben számoltak be arról, hogy valószínűleg megtalálták a választ arra a kérdésre, miért lesz annál nehezebb újra mozogni, minél kevesebb testgyakorlást végzünk.

Az Imperial College London vezetésével dolgozó kutatócsoport a The Lancet szaklapban közölt cikkében arról számolt be, hogy egy új típusú ultrahangos eljárással igen jó pontossággal diagnosztizálhatók a kezelést igénylő prosztatarákos esetek.

A melbourne-i RMIT University kutatói a nano- és mikrotechnikai kutatásokkal foglalkozó Small folyóirat hasábjain számoltak be arról, hogy rövid ideig tartó nagyfrekvenciás hanghullámokkal képesek voltak csontképződésre bírni mezenchimális őssejteket.

A Mayo Clinic kutatói a Science Advances hasábjain számoltak be arról, hogy patkányokon alkalmazva a koronavírus-vakcinákból közismert mRNS technológiát, jelentős javulást értek el törött csontok gyógyításában.

A Johns Hopkins Medicine kutatói a Journal of Psychopharmacology folyóiratban számoltak be arról, hogy korábbi vizsgálataikban a pszilocibin hatásosan, akár egy hónapon keresztül csökkentette felnőtt betegek súlyos depressziós tüneteit, most azonban szupportív pszichoterápiával a hatás egy évre is kitolható volt.

A kanadai McMaster University kutatói a Nature Communications folyóiratban közölt cikkükben számoltak be arról, hogy megfejtették a koffein érvédő hatásának biokémiai hátterét.

Oxfordi kutatók a Nature-ben megjelent cikkükben adtak hírt arról az újonnan felfedezett, több mint 500 mutációval rendelkező HIV vírusvariánsról, amelyet először Hollandiában mutattak ki.

A Tulsa, Oklahoma székhelyű Laureate Agykutató Intézet munkatársai a JAMA Psychiatry folyóiratban számoltak be arról, hogy generalizált szorongásban szenvedő nőbetegeknél rendellenes kapcsolatot találtak a szív és az agy frontális kérge, vagyis az autonóm és a központi idegrendszer között.

Az izraeli Bar-Ilan University kutatói a PLOS ONE hasábjain közölték új vizsgálati eredményeiket, amelyek szerint statisztikailag igazolható, hogy a COVID-19 fertőzés előtti D-vitamin hiány súlyosabb betegség kialakulásához vezet.

A Scripps Research Institute kutatói az Antioxidants folyóiratban közölt cikkükben olyan bizonyítékokat tártak a nyilvánosság elé, amelyek szerint a rozmaringban található karnozinsav képes blokkolni az ACE2 és a Covid-19 tüskefehérjéje közötti interakciót, ezzel megakadályozva, hogy a vírus a sejtekbe juthasson.

A Massachusetts General Hospital (MGH) kutatói az ACS Nano folyóiratban közölték új vizsgálatuk eredményeit, melyek szerint a rövid besugárzásos periódussal kombinált kezelés állati modellszervezetekben hatásosságot mutatott glioblasztóma kezelésében.

A Cardiff Egyetem kutatói a Nature Communications folyóiratban közölt cikkükben arról számoltak be, hogy új kapcsolatot fedeztek fel az agysejtek fejlődési rendellenességei és a skizofrénia valamint más pszichiátriai betegségek kockázata között.

A kanadai McMaster University vezetésével végzett újabb vizsgálat eredményeit közölte a Nature Communications folyóirat.

A University of Illinois, Chicago kutatói a Molecular Psychiatry folyóiratban egy olyan vértesztről adtak hírt, amely képes lehet kimutatni a depresszió jelenlétét, súlyosságát, valamint azt is, hogy egy adott kezelés hatásos-e a betegnél.

A Harvard Egyetem kutatói a Science hasábjain számoltak be felfedezésükről, miszerint kapcsolat mutatható ki a sclerosis multiplex kialakulása és az Epstein-Barr vírus fertőzése között, ami látszólag ellentmond annak a ténynek, hogy a felnőttek 95%-a EBV-fertőzött, az SM viszont egy ritka betegség.

A londoni Imperial College kutatói a Nature Communications folyóiratban közölték új vizsgálatuk eredményeit, melyek szerint a közönséges nátha során kialakuló T-sejtek keresztvédettséget nyújthatnak a SARS-CoV-2 fertőzés ellen.

A Newcastle Egyetem kutatói a British Journal of Dermatology hasábjain számoltak be arról, hogy egy olyan tesztet fejlesztettek ki, amely képes a melanóma terjedésének vagy visszatérésének kockázatát megállapítani.

Az Oxford University kutatói a Clinical Cancer Research folyóiratban közölték cikküket, melyben egy olyan olcsó és minimálisan invazív vértesztről adnak hírt, amely képes sokféle rákbetegség azonosítására nem-specifikus tüneteket mutató betegeknél, sőt, azt is képes kimutatni, hogy már képződött-e áttét.

A San Diego székhelyű Salk Institute kutatói a Cell Metabolism folyóiratban megjelent cikkükben ismertették új, nagy jelentőségű tudományos eredményüket, melyben egy inzulinéhoz hasonló, de azzal párhuzamosan működő vércukorszint-csökkentő jelátviteli útvonalat írtak le.

A Szingapúri Egyetem kutatói olyan mikroszkopikus méretű eszközt fejlesztettek ki, mellyel a mély műtéti sebek állapota könnyen és gyorsan figyelemmel kísérhető.

Egy nemzetközi kutatócsoport a Nature hasábjain számolt be arról, hogy állati modellszervezeteken végzett vizsgálataik szerint a SARS-CoV-2 vírus omikron variánsának tüskefehérjéje 37 mutációt tartalmaz, és 2,4-szer magasabb affinitással kötődik az ACE-2 receptorhoz.

A Delft Egyetem kutatói a PNAS folyóiratban közölték eredményeiket, melyeket az általuk fejlesztett TRANSACT algoritmus alkalmazásával értek el.

A Northwestern University kutatócsoportja a PNAS folyóiratban közölte új eredményeit, melyek szerint a lizoszómákban található zsírsavláncok hosszának szerepe van abban, hogy a GBA1 mutációval rendelkező betegek egy részénél miért nem alakul ki Parkinson- kór.

A University of Hull kutatócsoportja a Journal of Hazardous Materials folyóiratban megjelent cikkében számolt be új vizsgálatának eredményeiről, melyben toxikológiai és ökológiai vizsgálatok összehasonlításával állapították meg, hogy a jelenleg az élelmiszereinkbe kerülő mikroműanyagok milyen káros hatásokat okozhatnak az emberi szervezetre nézve a már most jelen lévő koncentrációban.

A Harvard Egyetem egyik intézetének kutatói a Nature folyóiratban megjelent cikkükben egy olyan hormonkomplexet írtak le, mely igen fontos szerepet játszik mind az az 1-es, mind a 2-es típusú cukorbetegség patogenezisében.

A Princeton Egyetem kutatói a Nature Cancer folyóiratban egy olyan új eljárásról számoltak be, amely egyszerre több ráktípus esetében is jelentősen csökkenti az áttétek képződését, illetve a már kialakult metasztázisokat is érzékenyíti az onkológiai kezelésekre.

A Vanderbilt University kutatói a Cell Reports folyóiratban megjelent cikkükben a központi idegrendszer egy olyan fehérjéjét írták le, mely újszerű megközelítéssel szolgálhat a szkizofrénia kezelésében.

A Michigan Egyetem kutatócsoportja a Bioconjugate Chemistry folyóiratban megjelent cikkében számolt be arról, hogy a SARS-CoV-2 vírus felületét másoló egyszerű, szintetikus struktúrával voltak képesek robusztus antitest választ egér modellszervezetekben.

A dublini RCSI University kutatócsoportja az Advanced Functional Materials folyóiratban számolt be új fejlesztéséről, melyben 3D-nyomtatással manipulált vérlemezkében gazdag plazmát (PRP) alkalmaztak komplex bőrsérülés gyógyulásának gyorsítására.

A kanadai McMaster University kutatócsoportja a Nature Communications folyóiratban megjelent cikkében arról számolt be, hogy egér modellszervezeteken végzett vizsgálataik szerint többek között a pszichológiai eredetű stressz játszhat fontos szerepet a Crohn-betegség fellángolásos epizódjainak kialakulásában.

A Wisconsin-Madison Egyetem kutatói a Science Translational Medicine folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy patkány modellszervezeten egy olyan működő eljárást dolgoztak ki, ami hatásosnak bizonyulhat az Alexander betegség gyógyításában.

Az MIT kutatócsoportja a Cell Chemical Biology folyóiratban megjelent cikkében egy olyan módszerről számolt be, mellyel meghatározható egyes onkológiai hatóanyagok tumorellenes potenciálja.

A Georgia State Egyetem kutatói a funkcionális MRI módosításával létrehozott új képalkotó eljárás segítségével képesek voltak megfigyelni, mi történik az agy mélyebb rétegeiben sófogyasztás hatására, és igencsak szokatlan jelenséget tapasztaltak.

A University of Leicester és a University Medical Center Göttingen kutatói a Molecular Psychiatry folyóiratban közölték, hogy új, állati modellszervezetekben sikeresnek bizonyuló módszereket találtak az Alzheimer-kór gyógyítására és megelőzésére.

A Baylor College of Medicine és a Washington University közös kutatócsoportja a Cell Reports folyóiratban megjelent cikkében számolt be arról, hogy minden eddiginél pontosabban írták le az emberi szervezet húgyúti fertőzésekkel szembeni védekezésének mechanizmusát, egyben egy újfajta kezelési megközelítést is kidolgoztak.

A müncheni Ludwig Maximillian Egyetem lézerfizikai tanszékének BIRD kutatócsoportja az eLife folyóiratban számolt be egy új megközelítésről, amely áttörést hozhat az onkológiai diagnosztika területén.

A spanyolországi (Elche) Miguel Hernandez Egyetem kutatócsoportja a Journal of Clinical Investigation folyóiratban számolt be egy folyamatban lévő klinikai vizsgálatuk eredményeiről, melynek során intrakortikális elektróda-implantátumokkal részlegesen sikerült visszaadniuk egy 16 éve vak személy látását.

A melbourne-i RMIT University kutatói az IEEE Xplore folyóiratban egy olyan új glaukómaszűrési eljárásról számoltak be, amely a jelenleg alkalmazott csaknem fél órás szemnyomás-vizsgálattal szemben 10 másodpercen belül megbízható eredményt ad.

A svédországi Lund Egyetem kutatócsoportja a Science Advances folyóiratban egy olyan személyre szabott és precíz fájdalomcsillapítási módszerről számolt be, melynek a gyógyszerektől eltérően nincsenek mellékhatásai.

Az Ohio State University kutatói a Brain, Behavior and Immunity folyóiratban számoltak be új állatkísérleteik eredményeiről, melyek szerint a magasabb szénhidráttartalmú feldolgozott ételek nagymértékű fogyasztása gyulladásos folyamatokat idéz elő az agyban, ám ezt a folyamatot a dokozahexaénsav képes jelentősen gátolni.

A Memorial Sloan Kettering Rákkutató Központ kutatócsoportja a Cancer Cell folyóiratban számolt be arról, hogy sikerült elkészíteniük a nem-kissejtes tüdőrák tumoratlaszát.

A University of South Florida kutatói a Frontiers in Aging Neuroscience folyóiratban megjelent közleményükben egy olyan biokémiai útvonalat írtak le, mely hozzájárulhat az Alzheimer-kór kialakulásának megakadályozásához, az amiloid-béta akkumuláció gátlásához.

Az Oxford Egyetem kutatói a Translational Psychiatry folyóiratban megjelent cikkükben számoltak be arról, hogy egy korábban a hosszan tartó székrekedés kezelésére alkalmazott hatóanyag, a prukaloprid hatásosságot mutatott a memória és a kognitív funkciók javításában.

Két japán és egy amerikai egyetem kutatóinak közös csoportja az eNeuro folyóiratban közölte legújabb vizsgálatuk eredményét, mely szerint EEG-vel mért agyhullámok elemzése bizonyítja a “team flow”, vagyis a csapatszellem létezését.

A kaunasi egyetem szakembereiből álló litván kutatócsoport egy olyan algoritmust készített, amely 99% feletti pontossággal képes meghatározni az Alzheimer-kór egyik lehetséges korai stádiumát, az enyhe kognitív zavart (MCI).

A University of Pennsylvania kutatócsoportja a Journal of Clinical Investigation folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy a DEL-1 molekula protektív hatású a reumatoid artritisszel szemben, azaz segít megakadályozni a betegség kialakulását, illetve a már meglévő tüneteket is enyhíti.

A University of Utah Health és a Rockefeller University közös kutatócsoportja a Cell folyóiratban megjelent cikkében közölte, hogy egerekben és majmokban egy olyan génvariánsra bukkantak, amely képes hatásosan gátolni a HIV és az Ebola vírusok fertőzőképességét.

A svéd Karolinska Institutet kutatói a Molecular Psychiatry folyóirat hasábjain megjelent tanulmányukban azt hasonlították össze, hogy az Alzheimer-kór különböző biomarkerei mennyire pontosan képesek előre jelezni a betegség kialakulását.

Egy német és kanadai egyetemek szakembereiből álló kutatócsoport a Science folyóiratban megjelent cikkében arról számolt be, hogy egerekben sikerült az infarktust követő szívizom-károsodásokat helyreállítani a sejtek újraprogramozásával.

A University of Kent és a Frankfurti Egyetem közös kutatócsoportja olyan fehérjét azonosított, amely komolyan befolyásolhatja, hogy egy adott személynél mennyire lesz súlyos a Covid-19 fertőzés lefolyása.

Az Alzheimer-kór egyik jellemző tünete a toxikus hatású fehérjék akkumulálódása az agyban, de eddig a kutatók nem igazán vizsgálták azt, hogy mégis honnan érkeznek, hol alakulnak ki a béta-amiloid molekulák.

Az ausztrál Griffith University kutatócsoportja a Nature Communications folyóiratban közölte legújabb eredményeit, melyek szerint egy olyan anti-HIV fehérjét sikerült kifejleszteniük, amely képes a vírus szintjének csökkentésére a csontvelőben, a lépben és az agyban is.

A The George Institute vezetésével, és több híres egyetem részvételével egy olyan, nagy elemszámú klinikai vizsgálatot végeztek Kínában, amely a konyhasó helyettesítésének fontosságára hívja fel a figyelmet.

A járvány eddigi összes hulláma bizonyította a koronavírus fertőzőképességét, ám eddig kevéssé volt világos, hogy a fertőzött betegek pontosan mikor és milyen mértékben terjesztik legnagyobb eséllyel.

A Rutgers Egyetem kutatói gerincvelői folyadékból származó fehérjék elemzésével összefüggést mutattak ki egyes biomarkerek jelenléte és az Alzheimer-kór progressziójának sebessége között.

A Cleveland Clinic és az OhioHealth kutatói a Radiotherapy & Oncology folyóiratban közölték úttörő, első ízben embereken végzett vizsgálatuk eredményét, melyben fej-nyak laphámrákos betegeket kezeltek egy újfajta radiológiai módszerrel.

A Linköpingi Egyetem kutatói a PNAS folyóiratban számoltak be felfedezésükről, miszerint a TET2 tumorgátló gén az akut limfoblasztos leukémiában szenvedő gyermekek túlnyomó többségénél csendesedik.

A Kyoto Egyetem kutatói a Nature Communications folyóiratban számoltak be arról, hogy iPSC őssejtek beültetésével gyorsították fel a sérülést szenvedett Achilles-ín gyógyulását.

Az Oxford Egyetem vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport a Science Translational Medicine folyóiratban megjelent cikkében arról számolt be, hogy szoros összefüggést mutattak ki az NPSR1 gén egyik variánsa és a III/IV stádiumú endometriózis kialakulása között.

Az American Journal of Psychiatry folyóiratban megjelent tanulmány szerint az ADHD-ben szenvedő gyerekek mindössze 10%-ánál szűnnek meg felnőttkorra a tünetek teljes mértékben.

A San Diego-i Scripps Research Institute kutatói a PNAS folyóiratban megjelent cikkükben az Alzheimer-kór és az asztrociták által termelt koleszterin közötti kapcsolat pontosabb részleteit fedték fel egy új képalkotó eljárás segítségével.

A University of Cambridge és a Berni Orvosi Egyetem kutatói a Nature Medicine folyóiratban közölték újabb, mesterséges hasnyálmirigy alkalmazásával elért eredményeiket.

A Nottingham Egyetem egyik újonnan alapított spin-off cége, a Neurotherapeutics Solutions Ltd. fogja forgalmazni azokat a csuklón hordható neuromodulációs eszközöket, amelyek Tourette-szindrómában csökkentik a tikkelés gyakoriságát.

A JAMA Internal Medicine folyóiratban jelent meg norvég és dán kutatók cikke egy új telefonos alkalmazásról, mely segítséget nyújthat a hátfájás kezelésében.

Az izraeli Bar-Ilan University kutatói a Molecular Psychiatry folyóiratban megjelent cikkükben a poszttraumás stressz szindróma (PTSD) kezelésének egy új módszeréről számoltak be.

A British Journal of Ophthalmology hasábjain jelent meg az a tanulmány, mely szerint a koronavírus-világjárvány elleni védekezésül elrendelt zárlat következményeként a 6-8 éves hongkongi gyermekek körében megnőtt a rövidlátóvá válók aránya.

A Southampton Egyetem és a Milánói Molekuláris Genetikai Intézet munkatársai a PNAS folyóiratban számoltak be új felfedezésükről, miszerint a PIP4K lipid-kinázok gátlásával erősíthető az immunrendszer daganatellenes működése.

A Cancer Research UK Cambridge kutatói két olyan tesztet dolgoztak ki, melyek segítségével az agydaganatok egy típusa, a glióma vizeletből vagy vérplazmából is diagnosztizálható.

A michigani Van Andel Intézet kutatói a Science Advances folyóiratban számoltak be felfedezésükről, miszerint a melanóma kialakulásának egy új formáját figyelték meg, ami más ráktípusoknál is jelen lehet.

A japán RIKER Agykutató Központ vizsgálatáról számolt be a Molecular Psychiatry folyóirat, mely szerint közvetlen kapcsolat bizonyítható a SUV39H2 gén mutációja, hibás működése és az autizmus spektrum betegségek (ASD) kialakulása között.

A Journal of Hepatology folyóiratban jelent meg a svéd Karolinska Institutet és a Harvard Egyetem kutatócsoportja által lefolytatott ESPRESSO vizsgálat összefoglalása, mely szerint az elhízott, azaz 30 BMI feletti testtömeg-indexű édesanyák gyermekeinél háromszoros a nem-alkoholos eredetű zsírmáj kialakulásának kockázata az egészséges testtömegű anyákéhoz képest.

A Science Advances folyóirat hasábjain számolt be a Johns Hopkins, az Alberta és a barcelonai Pompeu Fabra Egyetem közös kutatócsoportja új felfedezésükről, miszerint a TRPM7 nevű specializálódott fehérje gátolni képes a tumorsejtek vérkeringésbe jutását, így a távoli áttétek képződését.

A Nature-ben jelent meg a Massachusetts General Hospital kutatóorvosainak új cikke, melyben egy olyan szignalizációs útvonalat írnak le, ami segíthet az egyes neurológiai betegségek során bekövetkező agyi gyulladásos folyamatok csökkentésében.

A McCann Healthcare Worldwide Japan Inc. egy olyan prediktív diagnosztikai modellt dolgozott ki, amely gépi tanulásos módszerrel a telefonbeszélgetések során elhangzott szöveg alapján képes megjósolni az Alzheimer-kór preklinikai jelenlétének kockázatát (prodromális fázis).

A Cancer Cell folyóirat jelentette meg a torontói Lunenfeld-Tanenbaum Kutatóintézet új vizsgálatának eredményét, melynek lényege, hogy az eddig ismert összes ráktípus két szuperosztályba sorolható.

A Cambridge Egyetem kutatócsoportja a Science Advances folyóiratban megjelent
cikkében számolt be új fejlesztéséről: egy több módszer előnyeit ötvöző gerincvelő-stimulációs fájdalomcsillapító eszközről.

Kutatóknak azt is sikerült megfigyelni, hogy bizonyos tumortípusokban a késői stádiumú vagy rekurrens daganatok felszínén több laminin expresszálódik.

A Harvard Egyetem és az MIT közös kutatócsoportja a Nature Biotechnology folyóiratban megjelent cikkében ismertette új fejlesztését: a Covid-19 fertőzést diagnosztizáló maszkot.

Az ausztrál Curtin Egyetem kutatói a PLOS ONE folyóiratban megjelent cikkükben egy olyan új gyógyszerformuláról számoltak be, mely jelentősen megkönnyíti a neurológiai betegségekben alkalmazható kannabidiol kezelhetőségét, és javítja felszívódását.

A marylandi Bethesda Nemzeti Szív-, Tüdő és Hematológiai Intézetének kutatócsoportja a Science Translational Medicine folyóiratban egy olyan új génterápiás eljárásról számolt be, melynek segítségével hatékonyabban vehető fel a küzdelem az elsősorban afrikai és mediterrán származású betegeket érintő sarlósejtes anémia ellen.

A McGill University kutatói a Nature Communications hasábjain számoltak be eredményeikről, melyek egy új, első vonalbeli célzott terápia ígéretét rejtik tripla negatív emlőrák indikációban.

Egy német és francia tagokból álló kutatócsoport a Science Translational Medicine folyóiratban megjelent cikkében arról számolt be, hogy genetikai vizsgálatokkal a limfoblasztos akut leukémia új csoportjait különítették el, ráadásul egyes típusok ellen hatásos kezelést is alkalmaztak.

A Massachusetts General Hospital és a Feinberg School of Medicine kutatói a JAMA folyóiratban számoltak be újonnan kifejlesztett, bőr alá ültethető chipjükről, mellyel prognosztizálható a stroke kiújulásának kockázata.

Egy dán-amerikai kutatócsoport az Emerging Infectious Diseases folyóiratban arról számolt be, hogy a nyugati országokban az egyik leggyakoribb ételmérgezésnek számító Campylobacter-fertőzés szexuális úton is átvihető.

A Los Angeles székhelyű David Geffen School of Medicine kutatócsoportja a Science Translational Medicine folyóiratban megjelent cikkében arról számolt be, hogy túlsúlyos egerek májsejtjeiben az ABCB10 nevű fehérje blokkolása protektív hatásúnak bizonyult a magas vércukorszint és a zsírmáj kialakulása ellen.

A Lausanne székhelyű Ludwig Rákkutató Központ munkatársai a Nature Immunology folyóiratban egy olyan eljárásról tudósítottak, amelynek segítségével a terminálisan kimerült, tumort infiltráló T-limfociták újból aktiválhatók.

A Columbia Egyetem kutatócsoportja a The Lancet folyóiratban számolt be a RADIANCE-HTN TRIO klinikai vizsgálat első eredményeiről.

A Johns Hopkins Egyetem kutatói a Nature Aging folyóiratban megjelent közleményükben 16 olyan fehérjét azonosítottak, amelyek akár öt évvel korábban is megjelenhetnek a véráramban, mint ahogy a demencia bizonyos formái, például az Alzheimer-kór kialakulhat.

A Duke Egyetem biomérnökei a Nature Machine Intelligence folyóiratban megjelent cikkükben számoltak be új, automatizált eljárásukról, amely valós időben képes azonosítani az adott tevékenység során aktiválódott neuronokat – egyelőre állatkísérletekben.

A University of California (San Francisco) laboratóriumában 2018-ban kezdődött meg az úgynevezett adaptív mély agyi stimulációs eszközök fejlesztése.

Az eljárás később alkalmas lehet például az Alzheimer-kór korai előrejelzésére, de más betegségek diagnosztikájában is használhatónak tűnik, írja a PNAS.

A Chicago székhelyű University of Illinois egyik fájdalommal és fejfájással foglalkozó neurobiológusának közleménye szerint a migrén egyik lehetséges kiváltó oka a neuronok tubulinjainak deacetilálódása.

A Pittsburgh székhelyű Carnegie Mellon University kutatócsoportja a Nature Communications folyóiratban megjelent cikkében egy olyan, vizsgálati fázisban levő eljárásról számolt be, amely fókuszált ultrahang alkalmazásával képes az agy neuronjainak modulálására.

A University of Auckland által vezetett, több egyetem részvételével zajló kutatási programolyan olyan kétdimenziós MRI eljárást dolgoztak ki, amely a hagyományos eljárással szemben nem statikus, hanem dinamikus képet adott az agy pulzálásáról.

A Richmond (Virginia állam) székhelyű VCU Massey Cancer Center kutatói erős bizonyítékot találtak arra, hogy az emlők fejlődésében és a terhesség alatti tejkiválasztásban fontos szerepet betöltő prolaktin hormon az emlőrák kialakulásában is központi szerepet játszik.

A Bécsi Orvosi Egyetem kutatócsoportja az Embo Molecular Medicine folyóiratban megjelent cikkében arról számolt be, hogy a psoriasis bőrgyulladásos epizódjaiban jelentős szerepet játszik a dendritikus immunsejtekben található c-Jun fehérje.

A Tokió Egyetem kutatói a Brain című folyóiratban számoltak be arról, hogy élő egerek agyába juttattak egy kismolekulás készítményt, amelyet egy speciális szonda segítségével fénnyel gerjesztve az amiloid plakkok mennyiségének jelentős csökkenését érték el.

Az amerikai Cedars-Sinai Rákkutató Központ szakemberei egy olyan eljárást fedeztek fel, amellyel a prosztatarákos tumorokat körülvevő szövetek átalakíthatók, így érzékenyebbé, sebezhetőbbé tehetők a szervezet immunrendszere és egyes gyógyszerek számára.

A Montreal Egyetem kutatói olyan újgenerációs sebészeti varróanyagot fejlesztettek ki, amely egyrészt igen kíméletes a környező lágy szövetekkel, másrészt szükség szerint úgy alakítható ki, hogy akár hatóanyagok leadására is képes lehet az adott környezetben.

A brazil Sao Paolo Biológiai Tudományos Intézet munkatársai olyan technológiát dolgoztak ki, amellyel szervátültetésre alkalmas máj állítható elő laboratóriumi módszerekkel, egyelőre még csak patkányoknál.

Az Indiana Orvosi Egyetem kutatói a Molecular Psychiatry folyóiratban közölt cikkükben egy olyan RNS-biomarkereken alapuló vérteszt kifejlesztéséről számoltak be, melynek segítségével meghatározható, hogy mennyire súlyos a beteg depressziója, mekkora a kockázata annak, hogy a betegnél a későbbiekben súlyos depresszió alakul ki, illetve képes a jövőbeni bipoláris zavar kockázatának előrejelzésére is.

A Montreali Egyetem és a Maisonneuve-Rosemont Kutatóintézet a Nature Communications folyóiratban közölte legújabb eredményeit, melyek szerint a BMI1 gén olyan új funkcióit fedezték fel, amelyek segíthetnek az Alzheimer-kór prevenciójában, írja a PharmaOnline.

A UCLA Fogorvosi Intézetének kutatói állati modellszervezetekben egy új módszer segítségével képesek voltak jelentősen lelassítani fej-nyakrák tumorok növekedését és terjedését.

A Pennsylvania és az Illinois Egyetemek közös kutatócsoportja még a 2019-es amerikai kanyarójárvány idején készített reprezentatív, több mint 2300 résztvevő bevonásával végzett vizsgálatot egyes médiaüzenetek oltási hajlandóságot befolyásoló hatásairól.

A Harvard Orvosi Egyetem és a Dana-Farber Rákkutató Intézet kutatói filogenetikai módszereket alkalmaztak két ritka rákbetegségben szenvedő betegnél, és megpróbálták meghatározni, hogy a betegséget kiváltó mutációk mikor jelentkezhettek a szervezetükben.

A UCLA kutatócsoportja a Nature Biomedical Engineering folyóiratban közölt cikkében olyan eljárásról számol be, amellyel sikeresen serkentették izomszöveti őssejtek képződését.

A stockholmi Karolinska Institutet kutatói a Journal of Clinical Oncology folyóiratban számoltak be a 2016-ban indított Karisma vizsgálat eredményeiről.

A Massachusetts General Hospital és a Sangamo Therapeutics Inc. közös kutatócsoportja a Science Advances folyóiratban megjelent tanulmányában egy olyan új eljárásról számolt be, melynek alkalmazásával igen jelentősen sikerült csökkenteni az Alzheimer-kór során az agyban kialakult tau-kötegek mennyiségét.

A San Diego Orvosi Egyetem és a Moores Rákkutató Központ közös kutatócsoportja a Cancer Cell folyóiratban megjelent cikkében számolt be arról, hogy új biokémiai útvonalat azonosítottak, melynek blokkolásával hatásosabban vehetik fel a harcot a hasnyálmirigyrák ellen.

A Washington Orvosi Egyetem kutatói a Nature Aging folyóiratban megjelent review cikkükben több mint 150 korábbi publikáció tanulmányozásával arra keresték a választ, hogy a természetes öregedés során milyen változások tapasztalhatók a vér-agy gát szerkezetében és működésében.

Kanadában, a Calgary Egyetemen még 2017-ben indult az a kis betegszámú vizsgálat, amelyben Fábry-kórban szenvedő betegeket kezeltek génterápiával.

A bécsi MedUni Vienna kutatócsoportja a Clinical Cancer Research folyóiratban megjelent cikkében egy olyan új, egyszerűen alkalmazható eljárásról számol be, mellyel akár 30 százalékkal csökkenthető a mellrákszűrés fals pozitív eseteit követő emlőbiopsziák aránya.

A kanadai Alberta Egyetem és a montreali CHU Sainte-Justine intézet kutatói az atheroszklerózis folyamatának egy új mechanizmusát írták le, amelynek nagy jelentősége lehet a szív-érrendszeri betegségek prevenciójában.

A Cambridge Egyetem kutatócsoportja a Science folyóiratban megjelent cikkében arról számolt be, hogy transzplantációra már nem alkalmas, sérült májat “javítottak meg” mesterségesen tenyésztett cholangiociták beültetésével.

A száz év feletti életkort elérő embereken végzett vizsgálatok már korábban kimutatták, hogy feltűnően nagy százalékban fordult elő a Forkhead box protein O3 (röviden: FOXO3) gén egy szokatlan változata. A manhattani Weill Cornel orvosi egyetem kutatói ennek a génnek a hatását vizsgálták.

Egy amerikai vizsgálat során 50-75 év közötti egészséges embereknél a memória javulását értékelték kakaóból kivont flavanolok adagolásának hatására.

A Clinical Cancer Research folyóiratban megjelent tanulmányukban a brisbane-i Berghofer Kutatóintézet szerzői egy új teszt prototípusáról számoltak be, mely képes a melanómás sejteken expresszálódó LC3B fehérje mennyiségi kimutatására.

A melbourne-i Monash University kutatói állati modellszervezetekben a béta-sejtek regenerálásához vezető fontos felfedezést tettek.

A University of Michigan kutatói egy olyan teszt validációs vizsgálatait végezték el, amely vizeletből képes kimutatni a prosztatarák jelenlétét.

Egy ösztrogén-receptor ligand alkalmazásával jelentős látásjavulást értek el szklerózis multiplexet imitáló állati modellszervezetekben.

A Kentucky Egyetem vezetésével amerikai és kínai kutatók egy longitudinális vizsgálatot végeztek, ahol ép memóriájú idős emberek kognitív teljesítményét értékelték tíz éven keresztül.

A Ruhr-Universität Bochum (RUB) kutatói a Nature Communications folyóiratban arról számoltak be, hogy egy mesterséges, génszerkesztéssel előállított citokin alkalmazásával axonregenerációt idéztek elő lebénult egerekben.

Egy nemzetközi kutatócsoport az Alzheimer-kór során bekövetkező memóriavesztést és a kognitív funkciók csökkenését egy szintetikus kismolekulás szerrel, az ISRIB-bel kísérelte meg helyreállítani állati modellszervezetekben.

A Leuveni Katolikus Egyetem kutatói az irritábilis bél szindróma patomechanizmusának okait kutatva megfigyelték, hogy a betegek többségénél a hasi fájdalmak valamilyen meghatározott étel elfogyasztását követően jelentkeznek.

A UNSW Sydney kutatói egy olyan kerámia alapú “tintát” fejlesztettek ki, amellyel a sebészek élő sejteket tartalmazó csontrészeket nyomtathatnak 3D-nyomtatóval a sérült csontszövetek pótlására.

A University of California San Diego és az Ionis Pharmaceuticals közös kutatócsoportja a Cell Stem Cell folyóiratban egy olyan génterápiás kezelés sikeréről számolt be, amely a jövőben a mielóma multiplex ellen használható majd fel.

A svéd Lund University és drezdai kutatók nemzetközi csapata a Science Advances folyóiratban közölt cikkében arról számolt be, hogy állati modellszervezetekben sikeresen alkalmaztak komoly csonttörések kezelésében egy injektálható keveréket.

A frankfurti Goethe University kutatócsapata két éve figyelt fel arra, hogy egyes glioblasztóma sejtvonalakban a hasmenés elleni szerként használt loperamid autofág sejthalált képes előidézni.

A dallasi székhelyű CRI Intézet kutatócsoportjának tagjai a Nature Metabolism folyóiratban számoltak be felfedezésükről, miszerint jól támadható célpontot találtak a nem-kissejtes tüdőrák egyik erősen agresszív formájánál.

Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a demencia leggyakoribb formájának biológiai és patológiai manifesztációi az egyes betegekben igen változatosak.

A Harvard Medical School kutatócsoportja olyan természetes antitestet fedezett fel, amely képes a szervezet immunrendszerét elnyomó regulátor T-sejtek stimulálására, így krónikus gyulladásos kórképek kezelésében óriási jelentősége lehet.

A University of Alabama kutatói egér modellszervezetben a Crohn-betegség egy lehetséges gyógymódját vizsgálták, és sikerrel akadályozták meg a colitis kialakulását az állatokban.

A svédországi Karolinska Institutet kutatói génmódosított egerekben megfigyelték, hogy a glaukómára jellemző megemelkedett szemnyomás kialakulásakor a retina ganglionsejtjeinek metabolizmusa megváltozik.

A 8400 emlőrákos eset értékelése során viszont rájöttek, hogy az onkológiai kockázat poligénes megközelítéssel jobban leírható.

A Georgetown Egyetem kutatói a Gastroenterology folyóiratban közölték legújabb vizsgálatuk eredményeit, amelyek szerint a cadherin 11 adhéziós molekula jó gyógyszercélpont lehet a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben.

A Toronto Egyetem kutatói olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel jelentősen növelhető a vér-agy gáton keresztüli gyógyszertranszport során alkalmazott fókuszált ultrahangos technológia hatásossága.

Az Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetsége ajánlásokat fogalmazott meg az Alzheimer-stratégia további lépéseire.

Az Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetségének javaslata az Alzheimer-kór ellen rendelkezésre álló új terápiák alkalmazására.

Izraeli kutatók alvás közben végzett célzott memória-reaktivációval képesek voltak stimulálni a hosszú távú memóriában tárolt információk beágyazódását.

Egy Arab Emírségkben dolgozó kutatócsoport olyan új eszközt fejlesztett ki, amely a vérben keringő tumorsejtek kiszűrésére alkalmas.

Egy amerikai kutatócsoport mitokondriumok transzplantációjával sikeresen növelte meg szívizomsejtek energetikai jellemzőit, ami azt bizonyítja, hogy a mitokondriumok átültethetők.

Ausztrál kutatók szerint a csaknem szénhidrátmentes ketogén étrend bevezetését követően influenzaszerű tünetek alakulhatnak ki, amelyek azonban az első időszakot követően megszűnnek.

Német és amerikai kutatók újabb vizsgálata szerint csak rövid távon maradnak fenn az altruista viselkedés korábban már bizonyított, kedvező élettani hatásai.

Angol kutatók szexuális izgalomban lévő illetve közömbös nők verejtékéből származó szagmintákat értékeltettek férfiakkal, akik képesek voltak különbséget tenni a minták között.

Amerikai kutatók olyan fehérjére bukkantak, amely központi szerepet játszhat a külvilágból érkező ingerekre adott túlérzékeny reakciók kiváltásában, ami különösen az autizmusban szenvedőknél gyakori.

Amerikai kutatók szkizofrén betegek agyi MRI felvételeinek elemzése során a betegség egy új neuroanatómiai típusát azonosították, mely sokkal közelebb áll a normál agyszerkezethez.

Egy amerikai klinikai vizsgálat eredményei szerint egy mesterséges intelligenciát alkalmazó viselhető tapasz 80%-os pontossággal jelezte előre a rehospitalizációs igényt átlagosan 10 nappal az akut tünetek megjelenése előtt.

Egy nemzetközi kutatócsoport olyan elemző módszert fejlesztett ki, amellyel a rákos sejtek felhasználásával mesterségesen növesztett organoidokban „lehallgatható” a daganatsejtek kommunikációja.

Egy amerikai kutatócsoport a jógának a depresszióra kifejtett pozitív hatásait vizsgálva megállapította, hogy a jóga a GABA szintjének növelésével járul hozzá a depresszív tünetek leküzdéséhez.

Ausztrál kutatók olyan diagnosztikai módszert fejlesztettek ki, mellyel a korábbinál nagyobb pontossággal mutathatók ki a vérből az áttéteket okozó keringő tumorsejtek.

Egy nemzetközi kutatócsoport egységesített életminőség-mérő kérdőívet dolgozott ki a rákos megbetegedésekkel kapcsolatosan végzett klinikai vizsgálatok számára, azok jobb összehasonlíthatósága érdekében.

Német és kínai kutatók vizsgálata szerint félelmet kiváltó, azonos erősségű ingerek kisebb félelmet okoznak nőkben, ha valaki tartózkodik a közelükben.

Egy nemzetközi klinikai vizsgálatban Angliában és Norvégiában is olyan génterápiás kezelésben részesültek vérzékeny betegek, amely egyetlen kezeléssel képes lehet gyógyítani az örökletes betegséget.

Amerikai kutatók nemzeti szintű felmérései szerint az átlagot meghaladó mértékű az öngyilkosságok gyakorisága a nővéreknél és az ápolóknál.

Angol kutatók eredményei szerint egyre csökken a férfiak túlsúlya az első szerzős orvosi cikkek között, és bizonyos területeken a nők már át is vették a vezetést.

Egy amerikai kutatócsoport az Alzheimer-kór „tyúk vagy tojás” problémáját vizsgálta új eszközökkel, és arra az eredményre jutott, hogy a memória romlása már az amiloidlerakódások megjelenése előtt is kimutatható.

Amerikai kutatók egy olyan fehérjére bukkantak, melynek vérből kimutatható koncentrációja szoros korrelációt mutat az akut veseelégtelenség kockázatával.

A Nemzetközi Űrállomás egyik asztronautájánál egy rutin ultrahang során vénás trombózist diagnosztizáltak. Lássuk, hogyan oldotta meg a nehéz feladatot a földi orvoscsapat!

Egy amerikai kutatócsoport megfigyelései szerint Alzheimer-kórban a tau-fehérjék közvetlen agykárosító hatása messze felülmúlja az amiloid plakkokét.

Amerikai kutatók olyan fehérjére bukkantak, amely a tumor mikrokörnyezetének megváltoztatásával PD-1 (programozott sejthalál ligand) gátló hatást fejt ki, így képes lehet megakadályozni a tumorok növekedését.

Egy amerikai plasztikai sebészekből álló kutatócsoport szerint a mostani és a 20 évvel korábbi modellek által diktált szépségideál szöges ellentétben áll a valódi nők testméreteiben időközben bekövetkezett átlagos változással.

Amerikai kutatók eredményei szerint összefüggés mutatható ki a kiégés (burnout szindróma) és a szívritmuszavarok, különösen a pitvarfibrilláció előfordulási gyakorisága között.

Kínai kutatók vizsgálatai szerint nem csak jól érezzük magunkat, ha viszonzás igénye nélkül jót cselekszünk, hanem fájdalomérzetünk is csökken.

Egy szingapúri vizsgálat eredményei szerint a hosszabb időn keresztül fogyasztott napi négy csésze kávé nem csökkenti az inzulinérzékenységet.

Skót kutatók az Alzheimer-kór memóriazavarainak tipologizálása alapján kimutatták, hol kezdődik a betegség az agyban, ami a jövőben nagyban megkönnyítheti a korai diagnózist.

Svéd kutatók vizsgálati eredményei szerint a herpes zoster vírus egyik változata, a HHV-6A szerepet játszhat a sclerosis multiplex kialakulásában.

Egy amerikai kutatócsoport vizsgálata szerint a migrénben szenvedő nők sok esetben azért kerülik a testmozgást, mert félnek attól, hogy fejfájást idéz elő.

Amerikai kutatók egy olyan fehérjére bukkantak (MLLT3), melynek aktiválásával laboratóriumi körülmények között osztódásra bírhatók a betegektől levett vérképző őssejtek.

Egy izraeli-amerikai kutatócsoport olyan képalkotó módszert fejlesztett ki, amellyel mérhetővé tették az agy öregedési folyamatát, majd egy gyulladásgátló készítménnyel képesek voltak lelassítani, illetve megállítani ezt a folyamatot.

Egy amerikai kórház olyan eljárást próbál ki, amely a szervezet lehűtésével nyerne időt a traumatológusok számára, hogy beérkező súlyos sérültek műtéteire több idő állhasson rendelkezésre.

Amerikai kutatók olyan módszert fejlesztettek ki, amely a hippocampus által kibocsátott elektromos jelek elemzésével képes lehet igen korán előre jelezni az Alzheimer-kór lefolyása során bekövetkező memóriavesztést.

Izraeli kutatók olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel a jelenleg alkalmazott módszerekhez képest minimálisan invazív módon lehetséges a tumorokból történő mintavétel a daganatok genetikai vizsgálatához.

Amerikai kutatók vizsgálati eredményei szerint egy bizonyos génvariánst hordozó személyeknél sokkal később alakul ki az Alzheimer-kór annak ellenére, hogy az agyban ugyanúgy tapasztalható fehérjelerakódás, mint a betegekben.

Spanyol kutatók vizsgálati eredményei szerint a plusz GRIK1 gén okozza a Down-szindrómások térbeli tájékozódási nehézségeit.

Amerikai kutatók vizsgálati eredményei szerint az utóbbi 10 évben megduplázódott az ADHD-ben szenvedő felnőttek aránya az Egyesült Államokban, bár a probléma még mindig a gyerekek körében a legelterjedtebb.

Amerikai kutatók újabb bizonyítékkal szolgáltak Alzheimer-kórban az abnormálisan viselkedő mikroglia-sejtek és a sejteken belül képződő tau fehérje kötegek közötti kapcsolatról.

Amerikai kutatók felfedezése szerint a nyirokrendszer kapillárisai igen fontos szerepet játszanak a bőrszövet és a haj regenerációjában.

Spanyol kutatók olyan diszfágia kimutatására alkalmas tesztet fejlesztetek ki, amely a csökkent kognitív funkciójú betegeknél is sikerrel mutatja ki a rendellenességet.

Amerikai kutatók nagy elemszámú longitudinális vizsgálata szerint nem tapasztalhatók szervi vagy mentális elváltozások az amerikai futballt fiatal korukban űző felnőttek között még harmincas éveik végén sem.

Ausztrál kutatók a hepatocita növekedési faktor (HGF) szerepének tanulmányozása során olyan módszerre bukkantak, amellyel számottevően csökkenthető a húgyhólyagrák áttéteinek képződése.

Amerikai kutatók olyan okostelefonos applikációt készítettek, amely a telefonon tárolt fotók alapján képes meghatározni, hogy a képeken látható kisgyerek szenved-e valamilyen szembetegségben.

Amerikai kutatók preklinikai vizsgálatai szerint speciálisan kifejlesztett peptid-alapú nanopartikulumokkal célba juttatott siRNS-ek toxikus hatások nélkül képesek megakadályozni a tumornövekedést hasnyálmirigyrákban.

Amerikai kutatók felmérései szerint az áttétképződés esélyét nagy mértékben befolyásolja az, hogy a melanóma a nyak felett vagy alatt jelenik meg, mivel a nyak feletti melanómánál nagyobb az esély a metasztázisra.

Ausztrál kutatók kapcsolatot mutattak ki az 1-es típusú cukorbetegség visszaszorulása és a rotavírus elleni széles körű vakcinázás között.

Angol kutatók egészség-gazdaságtani tanulmánya szerint költséghatékony intézkedés lenne, ha az összes mellrákos beteg vizsgálatát multigénes módszerekkel vizsgálnák a jelenleg alkalmazott tesztek helyett.

Amerikai kutatóknak vélhetően sikerült felderíteniük a jelenleg gyógyíthatatlan és igen változatos formákban jelentkező Charcot-Marie-Tooth betegség hátterében álló jelenséget.

Amerikai kutatók az „immunrendszer elit alakulatainak” nevezett NKT (natural killer T-cells) sejtek felszaporításával sikeresen gátolták a tumorok növekedését állati modellszervezetekben.

Kanadai kutatók szerint biológiai óránk hatással van az immunválasz erősségére, bizonyos időszakokban erősebb, máskor gyengébb reakciót váltanak ki az antigének.

Amerikai kutatók genetikai szekvenálással egy olyan kapcsolóra bukkantak, amely képes elpusztítani az inaktív vírusokat.

A témában végzett első szisztematikus review és metaanalízis szerint az orvosok és a mesterséges intelligencia (AI, artificial intelligence) hasonló eredménnyel diagnosztizáltak betegségeket a képalkotó vizsgálatokból származó felvételek elemzésével.

Amerikai kutatók összefüggést tártak fel a bél mikrobiom-összetétele és az izomtömeg, valamint az izomerő között egy idős betegekkel folytatott vizsgálatban.

Holland kutatók az eNose elektronikus eszközzel pontosabban határozták meg a rákellenes terápiára reagáló betegek körét, mint a jelenleg arany standardnak számító immunhisztokémiai (IHC) eljárással.

Amerikai kutatók olyan génterápiás eljárást dolgoztak ki, amely az agy támasztószövetét alkotó gliasejteket neuronokká alakítja át, ezzel komoly segítséget nyújtva a stroke utáni felépülésben.

Szingapúri kutatók szerint a rendszeres teafogyasztás hozzájárul a kognitív funkciók megőrzéséhez, védelmet nyújt a szellemi hanyatlás ellen.

Egy amerikai-kínai nemzetközi kutatócsoport olyan epigenetikai markereket azonosított, amelyek az egyén korától függetlenül utalhatnak az Alzheimer-kór kialakulásának fokozott kockázatára.

Amerikai kutatók olyan sejtmembránreceptort fedeztek fel, amely jelentősen befolyásolja, hogy az adott személy hogyan birkózik meg a stresszhatásokkal, azaz hiánya szorongásra, depresszióra hajlamosíthat.

Amerikai kutatók az asztrociták szerepének tanulmányozása során bizonyítékkal szolgáltak arról, hogy a sejtek fontos szerepet töltenek be a hosszú távú memória megőrzésében.

Amerikai kutatók olyan modellt fejlesztettek ki, melynek segítségével sejt- és szövetszinten tanulmányozhatók a légutak izomösszehúzódásai.

Amerikai kutatók olyan géncsoportra bukkantak, amelyek hajlamosító tényezőként viselkednek mind a korai, mind az időskori Alzheimer-kór kialakulása szempontjából.

Egy nemzetközi kutatócsoport olyan mechanizmust fedezett fel, melynek gátlásával sikeresen akadályozható meg a daganatos sejtek növekedéséhez és osztódásához szükséges energiatermelés.

Amerikai kutatók megfigyelése szerint egér modellszervezetekben a többi szervtől és szövettől eltérően az életkor előrehaladásával egyre nőtt a prosztata progenitor sejtjeinek száma.

Amerikai kutatók az asztrociták olyan alcsoportjára bukkantak, mely képes növekedésre és elágazódásra bírni az idegsejteket.

Angol kutatók eredményei szerint a dohányzás növelheti az MRSA baktériumtörzsek antibiotikum-rezisztenciáját.

Egy amerikai vizsgálat eredményei szerint azonos kiindulási feltételek mellett a nők érzékenyebbek az Alzheimer-kór egyik fő jellegzetességének számító tau-fehérje akkumulációra, mint a férfiak.

Amerikai kutatók egy több mint egymillió beteg adatait felhasználó kutatás során kimutatták, hogy az emlőrákos betegek között a színesbőrű és a 40 évnél fiatalabb nők között magasabb a tripla-negatív emlőrák kialakulásának gyakorisága.

Amerikai kutatók amiotrófiás laterálszklerózisban (ALS) szenvedő betegekben a motoneuronok új, korábban nem ismert típusát azonosították, ami potenciális gyógyszercélpontként szolgálhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség kezelésében.

Kanadai kutatók egy olyan vizsgálati eljárást fejlesztettek ki, mely állításuk szerint alkalmas lehet az irritábilis bél szindróma (IBS) vizeletből történő kimutatására, illetve az alkalmazott terápiás módszerek hatásosságának monitorozására.

Amerikai kutatók a DES1 enzim inaktiválásával olyan élettani változásokat idéztek elő állati modellszervezetekben, melyek jelentősen csökkentették az inzulinrezisztencia és a zsírmáj kialakulásának kockázatát.

A WHO adatai és egy norvég vizsgálat eredményei szerint az 1975-ös adatokhoz képest globálisan megháromszorozódott a túlsúlyos emberek aránya, és ebben az életmód mellett a gének is szerepet játszanak.

Szingapúri kutatók egy olyan tesztet fejlesztettek ki, mely a vérből kimutatható béta-amiloid fehérjék aggregációs foka alapján képes az Alzheimer-kór korai, még a tünetek megjelenése előtti diagnosztizálására.

Amerikai kutatók egy új, hordozható eszközt fejlesztettek ki, melynek segítségével nyomon követhető az onkológiai kezelések szervkárosító hatását csökkentő Lu-177 terápia.

Egy amerikai vizsgálat sikeresen derítette fel az Alzheimer-kórt okozó két fontos, agyban lerakódó anyag közötti kapcsolatot, ami új irányt hozhat a betegség elleni gyógyszerek kutatásában.

Brazil kutatók állati modellszervezetekbe injekciózott génmódosított vírussal sikeresen állították le a prosztatarákos daganatok növekedését.

Egy 60 ezer betegre kiterjedő vizsgálat szerint a családilag halmozódó Alzheimer okozta memóriavesztési tünetek már a betegek korai húszas éveiben kimutathatók.

A Mayo Clinic metaanalízise szerint a jógagyakorlatok és a relaxáció kimutathatóan csökkenti a vérnyomást.

Egy nemzetközi kutatócsoport eredményei szerint több szervünk is képes a cirkadián ritmus érzékelésére, akár a hipotalamuszban található „központi órától” függetlenül.

Egy amerikai kutatócsoport összefüggést fedezett fel a magas LDL koleszterinszint és az Alzheimer-kór korai kialakulása között.

Egy spanyol kutatócsoport olyan őssejtcsoportot fedezett fel, mely hatékony eszköznek bizonyulhat a radioterápiás kezelések toxikus hatásainak mérséklésében.

Egy japán kórház arcfelismerő rendszert telepített az intenzív osztályon annak érdekében, hogy a nem megfelelő nővérellátottság mellett is biztosítani tudják a betegek biztonságát.

Egy spanyolországi kutatócsoport összefüggést fedezett fel a vérplazmában jelen lévő bizonyos miRNS-ek koncentrációja és az Alzheimer-kór, illetve az enyhe kognitív károsodás között.

Amerikai kutatók olyan vértesztet dolgoztak ki, melynek segítségével lehetővé válhat, a krónikus fáradtság szindróma (CFS) egyszerű diagnózisa.

Egy nemzetközi kutatócsoport olyan non-invazív, agy által kontrollált izomstimulációs módszert fejlesztett ki, melynek segítségével paraplégiás betegek minimális segítséggel újra képesek voltak járni.

Amerikai kutatók olyan biomarkert fedeztek fel, melynek segítségével előre jelezhető, mely betegeknél fokozott a prosztatarák áttétképződésének kockázata.

Egy svéd vezetésű kutatócsoport állatkísérletek során a galectint termelő gén csendesítésével sikeresen csökkentette az Alzheimer-kór során megjelenő plakkok és mennyiségét és az agyban fellépő gyulladás mértékét.

Egy nagy kiterjedésű kínai vizsgálat eredményei szerint a 2-es típusú cukorbetegség jelentősen növeli különböző ráktípusok megjelenésének kockázatát, és ennek mértéke a nemek szerint erősen eltér.

Amerikai kutatók egerek szőrtüsző-őssejtjeinél kimutatták, hogy egyik típusuk alkalmas lehet gliasejtek létrehozására, amelyeket a jövőben neurodegeneratív betegségek gyógyítására lehetne felhasználni.

Az endoszkópos „ruhaujj” gasztroplasztika (ESG) egy új elhízás elleni eljárás, melynek alkalmazásáról a hamarosan a Digestive Disease Week konferencián bemutatásra kerülő első hosszabb távú utánkövetési adatok igen biztatóak.

Az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) inkubátorhálózatában dolgozó Adaptix cég egymillió fontos pályázatot nyert egy 3D képet létrehozó hordozható röntgenberendezés fejlesztésére.

Angol kutatók két klinikai vizsgálatban egyszerű klinikai paramétereket alkalmaztak a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek kezelésének megválasztására, és jobb eredményeket értek el, mint a korábban svéd kutatók által ajánlott öt alcsoportba sorolásos módszerrel.

Angol kutatók egy nagy elemszámú obszervációs vizsgálat során feltárták azokat a kockázati tényezőket, melyek térdprotézis beültetését követően rövid vagy hosszabb távon fertőzések kialakulásához vezetnek.

Dél-koreai kutatók olyan vértesztet fejlesztettek ki, mely alkalmas lehet a még tünetmentes Alzheimer-kór kimutatására.

Az Európai Kardiológusok Társaságának vizsgálata szerint sokkal rosszabb kimenetelre számíthatnak szívinfarkust követően azok a betegek, akik nem reggeliznek, és későn vacsoráznak.

Spanyol kutatók olyan új grafikus adatmegjelenítési módszert fejlesztettek ki, mely felgyorsíthatja, könnyebben értékelhetővé teheti a neurológusok által vizsgált hálózatokat.

Ausztrál kutatók vizsgálata szerint a depresszióban szenvedőknél, elsősorban nőknél hormonális diszreguláció miatt magasabb a plusz kilók felszedésének kockázata.

Egy nemzetközi kutatócsoport az aktivitást mérő akcelerométert viselő betegek alvási szokásait elemezte, majd genetikai vizsgálat során új, az alvás hosszával és minőségével összefüggő régiókat azonosított.

Amerikai kutatók a proteinfoszfatáz és tenzin homológ foszforilációjának blokkolásával képesek voltak megakadályozni agydaganatok sugárkezeléssel szembeni terápiás rezisztenciájának kialakulását.

Egy finn vizsgálat eredményei szerint az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél 30%-kal magasabb a fejsérülések kockázata, mint a normál populációban.

Angol kutatók metaanalízise szerint a szegény és közepes jövedelmű országokban százszoros a kockázata a császármetszésnek a fejlett országokhoz képest.

Angol kutatók olyan sejtfelszíni molekulára bukkantak, amely alkalmas lehet a kezelésnek ellenálló daganatsejtek kiszűrésére, jelölésére.

Svájci kutatók első ízben mutattak ki közvetlen kapcsolatot az agy bizonyos régiói és a „megtört szív” szindróma (Takotsubo-szindróma, TTS) között, azaz az agyműködés valóban képes közvetlenül befolyásolni a szívizomzatot.

Angol kutatók vizsgálatai szerint az emberi faggyúmirigyek váladékának tömegspektrométeres elemzése alkalmas lehet a Parkinson-kór korai diagnózisára.

Egy német kutatócsoport kiváló eredményekről számolt be egy új radioaktív jelölőanyag, a fibroblaszt aktivációs fehérjék aktivitását jelző 68Ga-FAPI alkalmazásával kapcsolatosan, melyet PET/CT-vizsgálatok során használtak daganatos betegségek diagnosztizálására.

Egy új fejlesztésű finn diagnosztikai eszköz a beteg leheletéből képes kimutatni a gyomorrákot már korai fázisban is, ezzel forradalmasíthatja a diagnosztikai módszereket.

Amerikai populáción végzett vizsgálati eredmények szerint a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása csökkenti a hepatocellularis carcinoma (HCC) kialakulásának kockázatát.

Egy nemzetközi kutatócsoport kis betegmintán végzett vizsgálata szerint magas flavonoidtartalma miatt a kakaó képes lehet enyhíteni a sclerosis multiplex okozta krónikus fáradtságot.

Egy svájci kutatócsoport EEG és matematikai algoritmusok használatával képes volt a koponyán kívülről mérni a kéreg alatti terület elektromos aktivitását, ami több betegség jobb megismerésében is segítheti a kutatókat.

Amerikai kutatók a Tourette-szindróma genetikai hátterének elemzése során kimutatták, hogy több száz gén együttes hatása okozza a betegség kialakulásának megnövekedett kockázatát.

Angol kutatók olyan sejtterápiát fejlesztettek ki, mely a beteg saját fehérvérsejtjeinek „javításával” és szervezetbe történő visszajuttatásával képes lehet meggyógyítani a Crohn-betegséget.

Ausztrál kutatók a sejtvonalkód alkalmazásával olyan módszert fejlesztettek ki, mellyel azonosítható, hogy a mellrákos daganatok közül melyek okoznak áttéteket.

Egy nemzetközi kutatócsoport eredményei szerint az agy szelektív mitokondrium-lebontó rendszerének (mitofágia) újbóli beindításával akár vissza is lehet fordítani az Alzheimer-kórban tapasztalt agykárosodást.

Angol kutatók vizsgálati eredményei szerint nem mutatható ki közvetlen összefüggés az erőszakos videojátékok használata és a tinédzserek esetleges fokozott agresszivitása között.

Amerikai kutatók megfigyelték, hogy a zsírszövetek által testmozgást követően kibocsátott egyik transzformáló növekedési faktor (TGF-β-2) javítja a glükóztoleranciát és csökkenti a vér lipidkoncentrációját, így potenciálisan alkalmas lehet a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére.

Amerikai kutatók olyan fehérjét azonosítottak, mely kulcsszerepet játszhat stroke után az axonok és az agyszövetek épségének megőrzésében.

Kínai kutatók olyan mesterséges intelligencián alapuló szoftvert készítettek, mely egy hatalmas adatbázis adatainak és adatkapcsolatainak feltárásával sok esetben jobb eredményeket produkált, mint az orvosok.

Amerikai kutatók olyan módosított fehérjevázcsoportot hoztak létre, mely eredményesen veheti fel a harcot a meticillinrezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) okozta fertőzésekkel szemben.

Amerikai kutatók kimutatták, hogy az opioidok fájdalomcsillapító hatása kevésbé érvényesül, ha a beteg valamilyen SSRI antidepresszánst szed, másrészt pedig egy gépi tanuláson alapuló mechanizmust fejlesztettek ki az opioidok várható hatásosságának predikciójára.

Amerikai kutatók egy vizsgálat során kimutatták, hogy a 60 éves kor körüli szellemi képességek közötti eltéréseket döntően a fiatal felnőttkorban tapasztalt különbségek határozzák meg.

Amerikai kutatók olyan aktivációs mechanizmust fedeztek fel, mellyel a szervezet makrofágoknak nevezett immunsejtjei elkerülhetik a daganatsejtek védelmi mechanizmusa során kibocsátott CD47 („ne falj fel”) megtévesztő szignált, és hatékonyan léphetnek fel ellenük.

Amerikai és német kutatók olyan vérvizsgálati eljárást fejlesztenek, melyben a neurofilamentum könnyűlánc-fehérje mennyiségének vérből történő kimutatásával korai fázisban lennének képesek előre jelezni a neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór okozta agykárosodást.

Amerikai kutatók egereken, majd emberekben is kimutatták, hogy az alváshiány hatására megnő az Alzheimer-kórban agykárosodást okozó tau fehérjekötegek mennyisége.

Finn kutatóknak sikerült létrehozniuk a Hirschsprung-kór állati modelljét, ami felgyorsíthatja a betegség gyógyításával kapcsolatos kutatásokat.

Amerikai kutatók eredményei szerint a pár alkalommal marihuánát fogyasztó tizenévesek agyának szürkeállománya már eltéréseket mutat a nem füvező társaikhoz képest.

Thaiföldi és ausztrál kutatók az okostelefonok használatának ergonómiai kockázatát elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy a napi több órás eszközhasználat vázizomrendszeri problémákat okozhat, különös tekintettel a nyaki- és hátfájdalmak jelentkezésére.

Amerikai kutatók 2000 előtt született főiskolásokon végzett felmérésükben megállapították, hogy a populáció 16%-ánál mutathatók ki a major depresszió tünetei, ami elképesztően magas arány.

Amerikai kutatók olyan módszert dolgoztak ki, amellyel vérképző őssejtek úgy módosíthatók, hogy visszafordítsák az IPEX nevű autoimmun tünetegyüttest kiváltó genetikai mutációt.

Az amerikai hadsereg a vegyi fegyverek egyik legelterjedtebb hatóanyagcsoportja, a szerves foszfátszármazékok elleni szert fejlesztett ki, mely a patkányokon és tengerimalacokon végzett tesztek eredményei szerint több napos védelmet biztosít.

Az amerikai kórházakban indított BabySeq projekt csecsemők DNS-szekvenálásával olyan hajlamosító tényezőket tár fel, melyek későbbi betegségek kialakulásának valószínűségét növelhetik. A kutatók gyakran bukkantak váratlan eredményekre az elemzések során.

Amerikai kutatók újlehetséges terápiás célpontot találtak a tüdőfibrózis kezelésére. Az új célpont különösen azért biztató, mert a többi profibrotikus faktor megjelenése előtt fejti ki hatását.

Amerikai és holland kutatók genomikai vizsgálatban vetették alá IBD-ben és IBS-ben szenvedő betegek, valamint egészséges alanyok székletmintáit, és több jelentős különbséget tártak fel.

Amerikai kutatók sikeresen láthatóvá tették, majd leírták, hogy degeneratív idegrendszeri betegségek, például a Huntington-kór során hogyan szűnik meg a neuronok közötti összeköttetés, mi vezet az ingerületvesztéshez: a kulcs az axonok mitokondriumainak pusztulása.

Egy idős populáción végzett longitudinális vizsgálat eredményei szerint a 2-es típusú cukorbetegség 5 év alatt jelentősen rontotta a verbális funkciókat.

Amerikai kutatók olyan új diagnosztikai módszert fejlesztettek ki, amely a vizeletből, non-invazív módon képes a húgyhólyagrák kimutatására.

Amerikai kutatók két olyan géncsoportot azonosítottak, melyek jelentős szerepet játszanak a tau fehérjék túltermelődésében – ez a demencia leggyakoribb formáinak egyik fő ismertetőjele.

Francia kutatók eredményei szerint a különböző HIV-1 törzsek fertőzőképessége erősen függ attól, hogy milyen CCR5 típusú fehérjékhez kötődnek, mivel ez határozza meg, hogy milyen sejteket képesek megfertőzni.

Amerikai kutatóknak a Klotho nevű fehérje szintjének emelésével sikerült öreg egerekben a fiatal állatokéhoz hasonló vázizom-regenerációt kiváltaniuk.

Amerikai kutatók olyan új képalkotó eljárást fejlesztettek ki – egyenáramú magnetoenkefalográf – mellyel in vivo mérhetővé vált az emberi agyban jelen lévő magnetit mennyisége és a részecskék elhelyezkedése. A dcMEG eljárás számos kutatási terület számára nyújt új lehetőséget, a legkézenfekvőbb ezek közül az Alzheimer-kórral kapcsolatos vizsgálatok.

A módszer különösen hatásos lehet a nagy kockázatú betegek szűrésénél, valamint a felesleges sebészeti beavatkozások elkerülésében.

Svéd kutatók a központi idegrendszer oligodendrocytáinak feltérképezése során arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a sejtek komoly szerepet játszhatnak a sclerosis multiplex (SM) kialakulásában. A jelenlegi MS kezelések elsősorban az immunrendszerre koncentrálnak, ám a felfedezés elősegítheti olyan új terápiák kifejlesztését, melyek célpontjai az idegsejtek myelinburkát termelő oligodendrocyták lehetnek.

Oksági kapcsolatot tártak fel amerikai kutatók a közösségi média használata és a depresszió ill. magányosságérzet között. Ironikus módon a közösségimédia-platformok használatának mellőzése csökkentette a magányosságérzést, míg fokozott használatuk súlyosbította a depressziót.

Amerikai kutatók sikeresen azonosították a világossejtes veserák (ccRCC – clean cell Renal Cell Carcinoma) kialakulásában hibás működésük folytán szerepet játszó tumorszuppresszor gének fő regulátor molekuláját, az ISGF3-at. Az ISGF3 koncentrációjának a rákos sejtekben történő növelésével a daganatok mérete csökkent, és apróbb nodulákra estek szét.

Egy klinikai vizsgálatban apró aranyrészecskék vibrációs tulajdonságait kihasználva semmisítették meg a prosztata elrákosodott sejtjeit. A módszer nagyon pontos beavatkozást tett lehetővé, és olyannyira mentes a mellékhatásoktól, hogy az elsőként kezelt beteg a terápia után egy héttel már biciklizett.

Amerikai kutatóknak sikerült megtalálniuk a Parkinson-kór egyik fő jellegzetességének, a Lewy-testek kialakulásának okát, és hatékony módszert fejlesztettek ki a zárványok lebontására, illetve az újbóli akkumuláció megelőzésére.

A QTIME-nak köszönhetően a szülőknek nem kell többé eldugni a gyerekek videojátékának távirányítóját, vagy kihúzni a konnektorból a készüléket, mivel az új eszköz előre beállított napi játékidőt engedélyez.

A daganatos és autoimmun betegségek elleni védekezésben meghatározó szerepet játszó T-sejtek aktiválásának és csendesítésének új módszerét fedezték fel kanadai kutatók, miután rájöttek, hogy a BH4 (tetrahidrobiopterin) milyen szerepet játszik az immunválasz kiváltásában.

Mágneses rezonancia (MRI) és kérdőíves vizsgálatok segítségével több mint 3000 változó alapján a depresszió három altípusát különítették el japán kutatók. Az egyik altípus különösen érdekes, mivel az ebben szenvedő betegek nem reagálnak a szelektív szerotoninvisszavétel-gátló gyógyszerekre.

Spanyol egyetemi együttműködés eredménye a tesztfázisban levő Pharos robot, mely időseknek segít a ház körüli teendők ellátásában, egyben személyi edzői feladatokat is ellátva tornagyakorlatokat végeztet, és ellenőrzi azok helyes elvégzését.

Egy amerikai kutatócsoport a tumorok elpusztítására használt fotodinámiás terápia (PDT) tökéletesítésén dolgozik, melyben UV-fényt használnak a hagyományosan használt, ám jelentős korlátokkal rendelkező lézerfény helyett.

Egy kis létszámú vizsgálat nyolc különböző országból származó ember székletének mikroplasztik-szennyezését vizsgálva mindegyik esetben kimutatta az apró műanyag szemcsék jelenlétét. Volt olyan szennyeződés, amelyet mindegyik minta tartalmazott, míg mások csak bizonyos esetekben voltak analitikai módszerekkel kimutathatók.

Amerikai kutatók a szolid tumorokon végzett biopszia eredményét a vér ctDNS-vizsgálatával kiegészítve több kezelési célpontként használható mutációt mutattak ki a betegek véréből, így a vér genetikai vizsgálata („folyékony biopszia”) fontos kiegészítője lehet a szövettani vizsgálatoknak.

Egy brit tanulmány arról számol be, hogy a szívelégtelenségben szenvedők otthoni rehabilitációja egyrészt számottevően javította a betegek életminőségét, másrészt valamivel olcsóbb is volt, mint a hagyományosan kórházban végzett kezelés.

Amerikai kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy az allergiás reakciók kialakulásával összefüggésbe hozott hízósejtek segítenek a szervezetnek a hosszabb ideig tartó éhezés és a megerőltető fizikai igénybevétel elviselésében.

Amerikai kutatók felnőtt és gyermek betegeken végzett genomikai vizsgálataik során olyan mikro-RNS-ekre bukkantak, melyek segíthetnek megjósolni, hogy mely Crohn-betegeknél valószínűbb olyan súlyos problémák megjelenése, melyek bélreszekcióhoz vezetnek.

Egy Észak-Karolina államban végzett felmérés vizsgálta az újraélesztési oktatási program eredményeit, melyek között jók és elgondolkodtatók egyaránt adódtak.

Az Alzheimer-kór hátterében álló pozitív visszacsatolási folyamatot azonosított egy londoni kutatócsoport. Sikerült meghatározniuk egy olyan fehérjét is (Dkk1), mely fontos szerepet játszik a neurodegeneratív hatású mechanizmusban, így a jövőben kezelések célmolekulájaként szolgálhat.

Holland és kínai kutatók a fluoreszcens tumorjelző festékek alkalmazásának hatásosságát vizsgálták sebészeti úton eltávolított emlődaganatok esetében. Eredményeik szerint a festékek használatának előnyei meghaladják azok kockázatait, javítják a műtéti pontosságot.

Kanadában egy olyan big data elemzéssel vizsgált adatbázist építettek ki, mely 12 tényező alapján képes előre jelezni, hogy az adott betegnél a következő 5 évben mekkora valószínűséggel következik be valamilyen akut szív-érrendszeri esemény.

Egy finn kutatócsoport olyan szinergizmust fedezett fel, mely a HOXB13 és CIP2A gének egyidejű genetikai mutációja révén komoly hatást gyakorol a prosztatarák kialakulására, agresszivitására és a betegek túlélési arányának csökkenésére.

Kanadai kutatók felfedezték, hogy a stroke-ot okozó vérrögök különböző szerkezetűek, eltérő struktúrájuk és elhelyezkedésük pedig támpontot adhat a kezelés módjának megválasztására.

A 2009-ben kiadott irányelvek átdolgozásaként 2018 augusztusában új kezelési és diagnosztikai irányelveket fogalmazott meg a primer biliáris cirrhosis (PBC) kezelésére az American Association for the Study of Liver Diseases (AASLD).

Egy amerikai és több brit egyetem közös kutatócsoportja olyan módszert fejlesztett ki, mely mesterséges intelligencia alkalmazásával jósolja meg, hogyan változnak és terjednek a daganatos sejtek a betegekben.