A műanyagok és mikroműanyagok veszélyei
Két angol tanulmány a műanyagok emberi egészségre gyakorolt hatásait és a műanyagokkal való érintkezés elkerülésének lehetséges módszereit foglalta össze.
Az Environmental Health Perspectives folyóiratban március 5-én jelent meg a University of Rochester kutatóinak cikke, amelyben azt a kérdést járták körül, hogy a sok konyhában alapvető kellékeknek számító műanyag edények és eszközök hatással lehetnek-e az emberi egészségre?
A műanyagokra gyakran egyetlen, homogén anyagként tekintenek, valójában azonban sokféle polimerből készülnek, amelyek mindegyike egyedi összetételű, így például eltérő kémiai adalékokat tartalmaznak (színezékeket, lágyítókat és égésgátlókat). Mivel ezek a műanyagok kölcsönhatásba lépnek a mikroorganizmusokkal és a különböző vegyi anyagokkal, az emberi egészségre gyakorolt kockázatukat nem egyszerű vizsgálni, de az biztos, hogy az egyik leghétköznapibb helye annak, hogy az emberek műanyagokkal érintkezzenek, a konyha.
A fekete műanyag spatulák, kanalak és más konyhai eszközök tartalmazhatnak káros vegyi anyagokat, amelyek az elektronikus hulladékok újrahasznosításakor kerülnek beléjük. A műanyag vágódeszkák apró, különböző alakú és méretű darabkákat hullajtanak, amelyek lenyelhetők. A műanyag edények pedig mikrohullámú sütőben melegítve vegyi anyagokat bocsáthatnak ki.
Mi a fekete műanyag, és miért jelent egészségügyi kockázatot?
A fekete műanyagokat gyakran használják konyhai eszközök, ételhordók és - dobozok, tálcák és gyermekjátékok gyártásához. De ezeknek a termékeknek a többsége újrahasznosított elektronikus hulladékból készül, amely káros vegyi anyagokat, például brómozott égésgátlókat és nehézfémeket tartalmazhat. Ezek az anyagok számos egészségügyi kockázattal hozhatók összefüggésbe, többek között rák, endokrin zavarok, neurotoxicitás és meddőség alakulhat ki.
Egy nemrégiben készült tanulmány 203 tesztelt fogyasztási cikk 85%-ában talált égésgátlókat, köztük betiltott vegyi anyagokat is, ami arra utal, hogy ezek régi elektronikus hulladékokból készültek. Ráadásul a gyermekek érzékenyebbek a környezetben található vegyi anyagokra, mert testük és agyuk még fejlődésben van, sőt, az Egyesült Államokban anyatejmintákban is sikerült égésgátlókat kimutatni. A gyermekek szennyezett élelmiszerek és házi por révén is ki lehetnek téve ezeknek a vegyi anyagoknak. Egyes műanyag játékok égésgátlókat tartalmaznak, amelyek kimosódhatnak, amikor a gyermekek rágcsálják őket, így a gyermekek olyan vegyi anyagoknak lehetnek kitéve, amelyek hatással lehetnek az agy és a reproduktív rendszer fejlődésére.
Mik azok a mikroműanyagok?
A mikroműanyagok olyan műanyag részecskék, amelyek mérete kisebb, mint 5 milliméter – ez körülbelül egy radír hegyének mérete. Az idő múlásával a nagy műanyagok – az úgynevezett makroműanyagok – mikroszkopikus darabokra bomlanak, amelyek könnyen mozognak az élelmiszerláncban és nem mosódnak ki, megmaradnak a környezetben. A műanyaghulladékok gyakori forrásai közé tartoznak az élelmiszer-csomagolások, műanyag palackok, műanyag palackkupakok, műanyag zacskók, műanyag szívószálak, cigarettacsikkek, gumiabroncs-kopásból származó részecskék és a szintetikus ruházati cikkek. A műanyaghulladékok a városi csapadékvíz és a szennyvíz útján kerülnek a környezetbe. A műanyag termékek gyártásához gyakran használt kis műanyag granulátumok közvetlenül a gyártási folyamat során kerülhetnek a környezetbe.
Mikroműanyagokat még a levegőben is találtak: belélegzéskor a tüdőben rakódhatnak le vagy a véráramba kerülhetnek. Röviden: a mikroműanyagok mindenütt jelen vannak, gyakran nehéz őket kimutatni és mennyiségüket csökkenteni. Több kutatás kimutatta már, hogy ezek a részecskék megtalálhatók az emberi vérben, szívben, májban és tüdőszövetben, a placentában és az anyatejben, azonban kevés ismeretünk van azok hosszú távú, emberi egészségre gyakorolt hatásaikról.
“Olyan, sokkal kisebb, nanoműanyagoknak nevezett részecskéket is tanulmányozunk, amelyek elég kicsik ahhoz, hogy bejussanak az emberi testbe, sőt az emberi sejtekbe is” – teszi hozzá Katrina Korfmacher, a cikk társszerzője. “Keményen dolgozunk azon, hogy azonosítsuk azokat a műanyagtípusokat, amelyek valóban bejutnak a testünkbe, laboratóriumi körülmények között végzünk szimulációkat, majd kísérletekben is felhasználjuk őket. Célunk, hogy megállapítsuk, a különböző típusú, alakú, méretű és koncentrációjú műanyagok hogyan hatnak az egészségünkre.”
Biztonságosak-e a műanyag vágódeszkák?
Az Environmental Health Perspectives folyóiratban megjelent másik tanulmányban a kutatók megpróbálták utánozni a mindennapi expozíciót azzal, hogy egerekkel többféle olyan mikroműanyagot etettek fel, amely műanyag vágódeszkákból származott. Az eredmények azt mutatták, hogy a különböző műanyagok eltérő egészségügyi hatásokat okoztak: az egyik típus bélgyulladást okozott, míg a másik megváltoztatta a bél baktériumflórájának összetételét. Ez arra utal, hogy a valós életben a műanyagoknak való expozíció sokkal bonyolultabb, mint amit az egyetlen típusú részecskével végzett laboratóriumi vizsgálatok sugallnak. A cikk szerzői kiemelték, hogy bár a mikroműanyag-expozíció egyre nagyobb aggodalomra ad okot, még mindig nem értjük teljesen, hogy ez hogyan hat az emberi egészségre. Például, bár a laboratóriumi vizsgálatok a mikroműanyagokat a bélgyulladással hozzák összefüggésbe, mégis csak az emberek kis százaléka mutat ilyen tüneteket.
Hogyan korlátozhatjuk a műanyagokkal való érintkezésünket?
Az egyik legegyszerűbb módszer, ha fa vagy rozsdamentes acél edényeket választunk a műanyagok helyett, és lehetőleg ne melegítsünk műanyag edényben található ételt a mikróban. Célszerű kezet mosni és a munkafelületeket letörölni, ha műanyag csomagolásokkal dolgoztunk.
A szerzők úgy vélik, hogy a kitettség forrásainak csökkentése érdekében jobb tesztelésre, biztonságosabb alternatívákra, valamint az elektronikus hulladékok újrahasznosításából származó fogyasztási cikkek – különösen az élelmiszerekkel érintkező termékek – betiltására lenne szükség.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Time to throw away the plastics in your kitchen?
Invited Perspective: Should You Scrap Your Plastic Cutting Board?
Irodalmi hivatkozás:
Hai-Jun Gan et al, Simulated Microplastic Release from Cutting Boards and Evaluation of Intestinal Inflammation and Gut Microbiota in Mice, Environmental Health Perspectives (2025). DOI: 10.1289/EHP15472
Eliseo F. Castillo et al, Invited Perspective: Should You Scrap Your Plastic Cutting Board?, Environmental Health Perspectives (2025). DOI: 10.1289/EHP17049
