Miért fontos a korai gyermekkorban követett étrend?
A European Journal of Nutrition folyóiratban október 4-én jelent meg a University College London kutatóinak cikke, amelyben azt az eredményt közölték, hogy felmérésük szerint az Egyesült Királyságban a kisgyermekek a napi kalóriabevitel közel felét (47%-át) ultrafeldolgozott élelmiszerekből (UPF; ultra-processed foods) biztosítják, és ez az arány hét éves korukra 59%-ra emelkedik.
A tanulmányban összesen 2591, 2007-ben és 2008-ban az Egyesült Királyságban született gyermek adatait vizsgálták, akiknek szülei három napon keresztül feljegyezték, hogy a gyerekek mit ettek és mit ittak. A vizsgálat kezdetén átlagosan 21 hónapos kisgyermekek által leggyakrabban fogyasztott UPF-ek az ízesített joghurtok és a teljes kiőrlésű reggeli gabonapelyhek voltak, amelyek tipikusan egészségesnek tartott termékek. Hétéves korukra a leggyakoribb UPF-ek az édes gabonafélék, a fehér kenyér és a pudingok voltak.
A kutatás vezető szerzője, Dr. Rana Conway, a UCL Epidemiológiai és Egészségügyi Intézet munkatársa így nyilatkozott: “Az ultrafeldolgozott élelmiszerek nem mind károsak az egészségünkre, és a vizsgálatunkban részt vevő kisgyermekek által jellemzően fogyasztott élelmiszerek olyanok, amelyeket meglehetősen egészségesnek tartanak. Egyes teljes kiőrlésű gabonafélék és ízesített joghurtok azonban magas hozzáadott cukor- és sótartalommal rendelkeznek, és tanulmányunk azt találta, hogy azoknál a kisgyermekeknél, akik jellemzően több ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztottak, magasabb volt ezen összetevők bevitele is. Ez azért aggasztó, mert ebből kiderül, hogy a kisgyermekek az ajánlottnál általában több hozzáadott cukrot és sót fogyasztanak. A többlet cukor és só mellett a másik jelentős probléma, hogy a sok ultrafeldolgozott élelmiszert tartalmazó étrend kevésbé szoktatja a gyerekeket a teljes értékű élelmiszerek természetes ízéhez, és ezért kevésbé valószínű, hogy későbbi életük során az egészséges táplálkozásra ösztönzi őket.”
A cikk első szerzője, Clare Llewellyn professzor elmondta: “A korai évek étkezési szokásai azért fontosak, mert segítenek kialakítani azokat a szokásokat, amelyek a későbbi gyermekkorban majd felnőttkorban is megmaradhatnak. Ez tükröződött is az eredményeinkben, mivel azok a 21 hónapos gyermekek, akik több ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztottak, hétéves korukban valószínűleg szintén nagyobb arányban fogyasztottak UPF-eket.”
A mostani vizsgálatban a kutatók a Gemini ikerkohorsz tanulmány adatait elemezték. A Nova osztályozási rendszer segítségével négy csoportba osztották az elfogyasztott ételeket és italokat: feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerek (tojás, tej, zöldségek, halak és gyümölcsök); feldolgozott konyhai alapanyagok (só, vaj és olaj); feldolgozott élelmiszerek (halkonzervek, mogyoróvaj és sajt); és ultrafeldolgozott élelmiszerek, azaz UPF-ek (gabonafélék, joghurtok, szeletelt kenyér, keksz, kolbász, chips). A kisgyermekeket öt csoportba osztották az elfogyasztott ultra-feldolgozott élelmiszerek mennyisége szerint. A kutatók megállapították, hogy a legalacsonyabb UPF-csoportba tartozó kisgyermekek a napi kalóriabevitel 28%-át fogyasztották UPF-ekből, míg az öt csoport közül a legmagasabb csoportba tartozó kisgyermekeknél ez az arány 69% volt.
Azt is megállapították, hogy a 21 hónapos korban elfogyasztott ultrafeldolgozott élelmiszerek előre jelezték a hétéves kori UPF-fogyasztást. Azok a kisgyermekek, akik a legtöbb UPF-et fogyasztották, 9,4-szer nagyobb valószínűséggel tartoztak a legmagasabb UPF-fogyasztású csoportba hétéves korukban, mint azok a kisgyermekek, akik a legalacsonyabb arányban fogyasztottak UPF-et. A kutatócsoport szerint ez részben az UPF-ek “hiperízletes” jellegének tulajdonítható, mivel ezek általában magasabb zsír-, cukor- és/vagy sótartalmú élelmiszerek.
Mind az öt UPF-csoportra jellemző volt, hogy a gyermekek hozzáadottcukor-fogyasztása meghaladta a brit kormány által ajánlott, a napi kalóriabevitel 5%-át kitevő maximumot. A két legmagasabb UPF-értékű csoportban a hozzáadott cukorból származó kalóriák aránya átlagosan meghaladta a 10%-ot.
A kutatók a fenti eredmények tükrében olyan szakpolitikai intézkedéseket sürgetnek, amelyek a gyermekek étrendjének egyensúlyát az alacsonyabb UPF-arány felé tolja el: például a gyermekeknek forgalmazott egészségtelen élelmiszerek reklámozásának korlátozásával, egyes termékek (pl. a magas cukortartalmú élelmiszerek) figyelmeztető címkékkel való jelölésével, valamint a friss és minimálisan feldolgozott élelmiszerek támogatásával.
Dr. Conway kifejtette: “A jelenlegi élelmiszeripari környezetben nem könnyű a gyermekeket egészségesen táplálni. A magasan feldolgozott élelmiszerek gyakran olcsóbbak, mint azok az élelmiszerek, amelyeket a szülők szívesen adnának a gyermekeiknek, például a friss gyümölcsök és zöldségek. Emellett, annak ellenére, hogy a címkék azt sugallják, hogy egészséges választásnak számítanak, a gyermekek számára forgalmazott, magas feldolgozottságú élelmiszerek gyakran túl sok cukrot és sót tartalmaznak. Ez megnehezíti a szülők számára az egészséges választást”.
A kutatócsoport az eredmények ismeretében azt is kijelentette, hogy létezik egy sor olyan, kifejezetten kisgyermekeknek szánt termék, amely nem sorolható az UPF kategóriába, mivel nem tartalmaznak UPF-szerű összetevőket, de textúrájukat tekintve utánozzák az UPF-eket. Ezek közé tartozhatnak a zöldségrudak vagy puffancsok, illetve a sütikre emlékeztető rágcsálnivalók. A kutatók szerint sajnos az ezekkel az élelmiszerekkel való korai találkozás sem valószínű, hogy ösztönzi a későbbi zöldségfogyasztást, még akkor sem, ha az élelmiszerek tápanyagtartalma egészséges (azaz nem tartalmaznak hozzáadott cukrot vagy sót).
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Irodalmi hivatkozás:
Conway, R. E., et al. (2024) Ultra-processedfoodintake in toddlerhood and mid-childhood in the UK: crosssectional and longitudinalperspectives. European Journal of Nutrition. doi.org/10.1007/s00394-024-03496-7.
