EEG-vel mérhető az agy kéreg alatti területének aktivitása
Egy svájci kutatócsoport EEG és matematikai algoritmusok használatával képes volt a koponyán kívülről mérni a kéreg alatti terület elektromos aktivitását, ami több betegség jobb megismerésében is segítheti a kutatókat.
A Genfi Egyetem kutatócsoportja a Nature Communications folyóiratban megjelent cikkében számolt be arról, hogy egy ötletes vizsgálat során bizonyították: képesek egy EEG alkalmazásával a koponyán kívülről is mérni a subcorticalis terület elektromos impulzusait, így nincs szükség invazív beavatkozásra a régió vizsgálatához. A cikk rövid összefoglalója (abstract) az alábbi linken érhető el: Martin Seeber et al. Subcortical electrophysiological activity is detectable with high-density EEG source imaging, Nature Communications (2019).
Az agy mélyebb régióiban elhelyezkedő subcorticalis terület nehezen vizsgálható invazív eljárások, például elektródák beültetése nélkül, és komoly szerepet tölt be a motoros, érzelmi és asszociatív tevékenységek során. Több súlyos betegség is közvetlenül ehhez a területhez kapcsolható, így például a Parkinson-kór, a Tourette-szindróma, valamint az obszesszív-kompulzív személyiségzavarok.
Vizsgálataik során a kutatók először négy obszesszív-kompulzív személyiségzavarban, illetve Tourette-szindrómában szenvedő olyan alanynál végeztek méréseket a nucleus accumbens és a thalamus közötti kommunikáció vonatkozásában, akiknél már korábban elektródák beültetésére került sor. Ugyanekkor ezeket a betegeket EEG-vel (256 koponyára helyezett elektróda) is vizsgálták a koponyán kívülről, és a kifejlesztett matematikai algoritmusok segítségével pontosan értelmezni tudták az EEG-jelek forrását, azaz, hogy az agy melyik területéről érkeztek. Mivel a két mérésből származó jelek korrelációja igen magas volt, bizonyítást nyert, hogy invazív módszerek alkalmazása nélkül is lehetséges a subcorticalis terület aktivitásának megfigyelése.
A módszer lehetőséget teremt arra, hogy a kéreg alatti területek kommunikációjának vizsgálatával pontosabb ismereteket szerezzünk egyes betegségek, például a Tourette-szindróma vagy az obszesszív-kompulzív személyiségzavarok okairól, valamint fejlesszük a jelenlegi kezelési lehetőségeket, melyeknél az agyi hálózatok interakcióit apró elektromos impulzusokkal javítják. Ezen felül más területeken, például az elhízás, az Alzheimer vagy az addikció esetében is valószínű, hogy sikerrel alkalmazható diagnosztikai módszerként.
