Pszilocibin alkalmazása Parkinson-kórban

A Neuropsychopharmacology folyóiratban április 9-én jelent meg a University of California, San Francisco kutatóinak cikke, amelyben az egyes gombafajokból kivonható pszilocibin alkalmazásának lehetőségét vizsgálták depresszió és a szorongás kezelésében, ígéretes eredményekkel. A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy vajon a hatóanyag használható-e olyan Parkinson-kóros betegek körében, akiknél a motoros tünetek mellett gyakran előfordulnak hangulati zavarok is, és akik nem reagálnak jól az antidepresszánsokra vagy más gyógyszerekre.

Az eredmények némileg meglepőek voltak, a vizsgálat résztvevői ugyanis nemcsak, hogy súlyos mellékhatások vagy a tünetek rosszabbodása nélkül tolerálták a gyógyszert (ami a vizsgálat eredeti célja volt), hanem klinikailag jelentős javulást tapasztaltak közérzetük és a motoros funkciók terén, amely még azt követően is hetekig fennmaradt, miután a gyógyszer kikerült a szervezetükből. Ez volt az első alkalom, hogy pszichedelikus szereket teszteltek neurodegeneratív betegségben szenvedő betegeken.

“Még nagyon korai szakaszában vagyunk ennek a munkának, de ez az első vizsgálat jóval túlmutatott azon, amire számítottunk”, nyilatkozta a cikk első szerzője, Dr. Ellen Bradley. “Sokan nem tudják, de a Parkinson-kórban a hangulati tünetek gyorsabb fizikai hanyatlással járnak együtt. És ez valójában erősebb prediktora a Parkinson-kóros betegek életminőségének, mint a motoros tünetek.”

A Parkinson-kór, egy progresszív neurodegeneratív rendellenesség, amelyet a kóros agyi aktivitás miatt kontrollálatlan mozgások jellemeznek, körülbelül 1 millió amerikait érint. Bár a gyógyszerek, mint például a levodopa enyhíthetik a tüneteket, nincsenek olyan jóváhagyott terápiák, amelyek lassítanák a betegség előrehaladását vagy visszafordítanák magát a betegséget. A gyakori korai fizikai tünetek közé tartozik a remegés és a láb vonszolása, de Bradley szerint a pszichiátriai problémákkal nem rendelkező betegeknél a szorongás és a depresszió gyakran évekkel megelőzi a motoros tünetek megjelenését. Nem világos, hogy a szokásosan alkalmazott gyógyszerek gyakran miért nem működnek jól ezeknél a betegeknél, de a hangulatváltozások a neurodegeneratív betegség folyamatának részei lehetnek.

Hogy teszteljék a pszilocibin biztonságosságát ezeknél a betegeknél, a kutatók hét enyhe vagy közepesen súlyos Parkinson-kórban szenvedő férfinak és öt nőnek adtak 10 mg-os adagot, majd két héttel később egy nagyobb, 25 mg-os adagot. A páciensek a pszilocibin előtt és után pszichoterápiás üléseket végeztek összesen nyolc ülést, és értékelték a közérzet, valamint a motoros funkciók változásait.

Bár a pszilocibin szedése során majdnem minden résztvevőnél előfordult néhány mellékhatás, például szorongás, hányinger és emelkedett vérnyomás, ezek nem voltak elég súlyosak ahhoz, hogy orvosi beavatkozást igényeltek volna. A résztvevőknek mind az egyhetes, mind az egyhónapos nyomonkövetési találkozókon jelentős javulást tapasztaltak a hangulatukban, a kogníciójukban és a motoros tüneteikben. A kutatócsoport három hónappal a pszilocibin-kezelések után újraértékelte a résztvevők hangulatát, és azt tapasztalta, hogy az még mindig jelentősen jobb volt, mint a kezelést megelőzően.

A kutatók többféle magyarázatot szolgáltattak arra, hogy miért következett be a javulás. A pszilocibin jótékony hatása a betegek hangulatára a kognitív és motoros funkciók javulásához vezethetett. A kezelés hatására a betegek jobban érezték magukat, ami segíti a szocializálódást és az aktívabbá válást - mindkettő a Parkinson-kór kezelésének kulcsfontosságú eleme. Egy másik elmélet szerint a pszilocibin a gyulladás csökkentésével és a neuroplaszticitás - a hangulatban, a kognitív folyamatokban és a mozgásszabályozásban részt vevő agysejtek növekedésének és újrakapcsolódásának - elősegítésével enyhítheti a betegség több tünetét.

A kísérleti vizsgálat eredményei elég ígéretesek voltak ahhoz, hogy a kutatók egy nagyobb, randomizált, kontrollos vizsgálatot végezzenek az UCSF-en, nagyobb és változatosabb betegcsoport bevonásával. A második vizsgálat noninvazív agyi stimulációt, neurológiai képalkotó módszereket és más vizsgálatokat is tartalmaz majd annak megértésére, hogy a pszilocibin hogyan hat a gyulladásra és a neuroplaszticitásra. Ebben a vizsgálatban már 100 résztvevőn értékelik a hatóanyag alkalmazásának következményeit, és egy új helyszínt is be kell vonni a Yale Egyetemen.

“Az agyat érintő betegségek túlnyomó többségénél még mindig nincsenek olyan beavatkozások, amelyek megváltoztatnák a betegség lefolyását”, fejtette ki a tanulmány társszerzője, Dr. Joshua Woolley. “Gyakran képesek vagyunk ugyan arra, hogy kezelni tudjuk a tüneteket, de nem tudjuk megváltoztatni a betegség lefutásának pályáját, sem megakadályozni a progressziót. Ezek az eredmények azonban felvetik azt az izgalmas lehetőséget, hogy a pszilocibin segíthet az agy öngyógyító folyamatainak felerősítésében.”

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Magic mushrooms' show promise for improving motor function and mood in Parkinson's patients

Psilocybin therapy for mood dysfunction in Parkinson’s disease: an open-label pilot trial

Barbara A Lane képe a Pixabay-en

Irodalmi hivatkozás:

Ellen R. Bradley et al, Psilocybin therapy for mood dysfunction in Parkinson's disease: an open-label pilot trial, Neuropsychopharmacology (2025). DOI: 10.1038/s41386-025-02097-0