Epigraph: az univerzális influenza A vakcina nyomában
A Nature Communications folyóiratban április 30-án jelent meg a University of Nebraska-Lincoln kutatóinak cikke, amelyben egy olyan új, univerzális influenza A vakcina fejlesztéséről számoltak be, amely révén az éves védőoltások alkalmazása feleslegessé válhat. A szerzők szerint az új vakcina véd a sertésinfluenza ellen, de az emberekben és a madarakban előforduló influenza A ellen is védelmet nyújt.
Kutatásunk egy olyan univerzális influenza elleni vakcina vagy vakcinák kifejlesztéséhez teremti meg az alapot, amely lehetővé teszi, hogy az embereknek ne kelljen minden évben orvoshoz menniük, és influenza elleni oltást felvenniük – nyilatkozta Eric Weaver, a kutatás vezetője. – Ez a vakcina igen sok létező vírustörzs ellen kínál védelmet.
A Weaver laboratóriumában kifejlesztett immunogénekkel beoltott sertések nem mutatták a betegség jeleit akkor sem, amikor egy általánosan elterjedt influenzatörzzsel fertőzték meg az állatokat; ráadásul ellenanyagokat fejlesztettek ki több évtized gyűjtéséből és több fajból származó vírus ellen; és a hat hónapos longitudinális vizsgálat során az immunválaszuk is fennmaradt. A kísérlet utáni regressziós elemzés azt mutatta, hogy az immunitás akár egy évtizedig sem fog megszűnni.
Az Epigraph vakcina, amely a tervezéséhez használt számítógépes szoftverről kapta a nevét, szignifikánsa hatásosabbnak bizonyult, mint a sertéstartók által alkalmazott, a kereskedelmi forgalomban is kapható FluSure XP vakcina és a hasonló immunogénnel rendelkező, természetben előforduló törzseken alapuló „vad típusú” vakcinák. Az újonnan közzétett eredmények megerősítik a korábbi kutatásokat, amelyek kimutatták, hogy a vakcina kialakítása véd a H3-as influenza altípus ellen. Weaver szerint az új eredmények különösen biztatóak, mivel a H1 sertésinfluenza-változatokat kétszer olyan gyakran észlelik, mint a H3-változatokat - és közel háromszor nagyobb a genetikai változatosságuk.
Ez a H1 altípus a sertések körében leggyakrabban és genetikailag legváltozatosabb formában előforduló altípus – fejtette ki Weaver. – És ez a vírus is azok közé tartozik, amelyek a sertésekről az emberre ugrottak át, és a 2009-es sertésinfluenza-járványt okozták. Ez egy fontos, ám igen nehezen eltalálható epidemiológiai célpont.
Az influenza A vírus rendszeresen megfertőzi a humán lakosság akár 15%-át is, és évente több ezer halálesetet okoz. A jelenlegi vakcinák gyakran nem nyújtanak tartós védelmet a vírus kialakulását segítő fehérjék genetikai változatossága és gyors mutációjuk miatt – a H1 és H3 altípusok például a hemagglutinin különböző mutációit mutatják. Az influenza megfékezése előtt tornyosuló másik nagy probléma, hogy az influenza az ember mellett több fajt is képes megfertőzni: madarakat, sertéseket, lovakat és kutyákat. A sertések fogékonyak az emberi és a madárinfluenza változatokra is, ami hozzájárul a betegség újszerű, emberre átterjedő formáinak kialakulásához.
A 2009-es sertésinfluenza-járvány például sertésekről emberre terjedő zoonózisos átvitellel alakult ki. A lakosság mintegy 25%-a fertőződött meg az új változattal, és egyes becslések szerint az első évben több mint félmillió ember halt bele. Az 1918-as spanyolnátha, az 1957-es ázsiai influenza és az 1968-as hongkongi influenza világjárvány szintén fajokon átívelő, emberre történő átterjedés eredménye volt.
Alapgondolatunk az volt, hogy ha meg tudnánk előzni az influenzát a sertéseknél, akkor meg tudjuk előzni a madarakról a sertésekről az emberre, vagy a sertésekről közvetlenül az emberre történő zoonózisos átterjedést is. Gyakorlatilag megszüntethetnénk azt az evolúciós arzenált vagy előnyt, amellyel a vírus rendelkezik – magyarázta Weaver. – A végső cél az influenza eliminálása.
Weaver szabadalmaztatott vakcinastratégiája az Epigraph szoftver segítségével elemezte az 1930 és 2021 között előforduló több mint 6000 influenza vírustörzs genetikai kódját, és létrehozott egy olyan vakcinakoktélt, amely a leggyakoribb epitópokat képviseli. Az epitópok a vírusok olyan régiói, amelyek az immunrendszert a vírus semlegesítésére szolgáló antitestek termelésére késztetik, és a T-sejteket a fertőzött sejtek elpusztítására küldik. A vírus fejlődése során egyes epitópok eltűnnek, így a kórokozók képesek elkerülni az immunválaszt. A számítógépes modellezéssel megalkotott Epigraph stratégia növeli annak valószínűségét, hogy a vakcina tartalmazza az immunválasz kiváltásához és a betegség megelőzéséhez szükséges epitópokat. Az adatelemzés kimutatta, hogy az új vakcinák védelmet nyújtottak az elmúlt 20 évben megjelent humán influenza-típusok és az elmúlt évszázadban megjelent sertésinfluenza-fajták ellen.
Weaver szerint a vakcinatudomány egy nagy ugrás, áttörés küszöbén áll, részben a génszekvenálási technológia, részben az adatbázisok fejlődésének köszönhetően.
Az elmúlt 20 évben exponenciálisan nőtt a vírusok fejlődésének megértésére, feltárására irányuló képességünk – mondta. – Amit a horizonton látok, az egy olyan harmadik hullám, ahol a jó, hatásos vakcináktól eljutunk az egyetemes, egész életen át tartó vakcinákig.
A mostani, sertésekkel végzett vizsgálatban négy, egyenként öt sertésből álló csoportot oltottak be Epigraph vakcinával, illetve, vad típusú, kereskedelmi forgalomban lévő vagy placebo oltóanyagokkal.
A funkcionális antitesteket négy sertésinfluenza-kláddal szemben mérték, köztük a 2009-es sertésinfluenza világjárvány egyik variánsával, a 2009-es világjárvány két reprezentatív emberi H1N1 törzsével és egy reprezentatív madárinfluenza-törzzsel szemben. Az Epigraph-fal beoltott sertések mind a 12 vizsgált törzzsel szemben elérték a küszöbértéket, míg a vad típusú vakcinával beoltott sertések a 12 törzsből nyolc ellen mutattak immunitást. A kereskedelmi forgalomban kapható oltóanyagokkal beoltott sertések ellenanyag-válasza háromszor-ötször alacsonyabb volt, mint az Epigraph és a vad típusú vakcinázott sertéseké, és a vizsgált 12 törzsből csak hat törzs ellen érték el a küszöbértéket. Fontos, hogy a sertésekkel végzett vizsgálat azt is kimutatta, hogy az Epigraph vakcina lényegesen magasabb T-sejtes választ váltott ki.
A következő lépések között szerepel az influenza H1 és H3 törzsei ellen egyaránt védő vakcina tesztelése. Bár az eddigi eredmények örvendetesek, Weaver elmondta, hogy kíváncsian várja, hogy más kutatók is megerősítik-e az eredményeit.
A lehető legszigorúbb ellenőrzéseket végezzük, mert teljesen biztosak akarunk lenni eredményeinkben – és nincs kétségem afelől, hogy ez a vakcina jobb, mint a jelenlegi vakcinák – összegzett Weaver.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Vaccine thatprotects against swine, human and birdflucouldeliminateneed for yearlyshots
Epitope-optimized vaccineelicitsenduringimmunity against swine influenza A virus
Irodalmi hivatkozás:
Erika M. Petro-Turnquist et al, Epitope-optimized vaccineelicitsenduringimmunity against swine influenza A virus, Nature Communications (2025). DOI: 10.1038/s41467-025-59182-7
