A legfontosabb rizikófaktorok az életmódhoz köthető betegségek lesznek a következő 25 évben
A The Lancet folyóiratban május 18-án jelentek meg az Institute for Health Metrics and Evaluation által végzett Global Burden of Disease Study (GBD) 2021 vizsgálat eredményei, amelynek fő megállapításai szerint a várható élettartam 2022 és 2050 között a férfiak esetében 4,9 évvel, a nők esetében pedig 4,2 évvel fog növekedni.
A növekedés várhatóan azokban az országokban lesz a legnagyobb, ahol a várható élettartam jelenleg az átlagosnál alacsonyabb. A tendencia hátterében nagyrészt azok a közegészségügyi intézkedések állnak, amelyek a közelmúltban számos szív- és érrendszeri betegség, a Covid-19, valamint több fertőző, anyai, újszülöttkori és táplálkozási betegség megelőzését vagy kezelését célozták.
A tanulmány adatai azt jelzik, hogy a betegségteher eltolódása tovább folytatódik a nem fertőző betegségek (NCD-k) - mint a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a krónikus obstruktív tüdőbetegség és a cukorbetegség - felé. Ezek alapján az NCD-kkel kapcsolatos kockázati tényezőknek - mint az elhízás, a magas vérnyomás, a nem optimális étrend és a dohányzás - való kitettség lesz a legnagyobb hatással a következő generáció betegségterhére.
Mivel a betegségteher továbbra is a nem fertőző betegségek felé tolódik el, és mivel az elvesztett életévekről (YLL; years of life lost) a funkcióvesztéssel, fogyatékossággal töltött évekre (YLD; years lived with disability) tolódik, várhatóan egyre több ember fog tovább élni, de egyre több évet fog rossz egészségi állapotban tölteni. Az előrejelzések szerint a várható élettartam világszerte a 2022-es 73,6 évről 2050-re 78,1 évre emelkedik (ez 4,5 éves növekedés). A várható egészséges életkor (HALE; healthy life expectancy ) - vagyis az az átlagos évszám, amelyet egy személy jó egészségben élhet - a 2022-es 64,8 évről 2050-re 67,4 évre emelkedik (2,6 évnyi növekedés).
A várható élettartam általános növekedése mellett a kutatók azt is megállapították, hogy a várható élettartamban az egyes földrajzi területek közötti egyenlőtlenségek csökkennek. Ez azt jelzi, hogy bár a legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelmű régiók közötti egészségügyi egyenlőtlenségek nem tűnnek ugyan el, de a különbségek csökkennek - a legnagyobb növekedés Afrika szubszaharai régiójában várható.”
A kutatók szerint a legnagyobb lehetőséget a globális betegségteher gyorsabb csökkentésére a prevenció és az életmód- valamint a metabolikus kockázati tényezők mérséklését célzó szakpolitikai beavatkozások jelentik.
A közzétett eredmények a GBD 2021 kockázati tényezőkről szóló tanulmány eredményeire épülnek. Ez a kísérő tanulmány megállapította, hogy az anyagcsere kockázati tényezőknek tulajdonítható rossz egészségi állapot és korai halálozás miatt elvesztett évek száma (DALY-kban mérve) 2000 óta 50%-kal nőtt.
A kutatók szerint ezért hatalmas lehetőség áll előttünk, hogy a globális egészség jövőbeni alakulását javítani tudjuk, főleg a növekvő anyagcsere- és táplálkozási kockázati tényezők prevenciójával. Ezek közül a rizikófaktorok közül is kiemelkednek azok, amelyek az életmódbeli tényezőkhöz, például a magas vércukorszinthez, a magas testtömegindexhez és a magas vérnyomáshoz kapcsolódnak.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Global life expectancy to rise by nearly 5 years by 2050, GBD 2021 study predicts
Irodalmi hivatkozás:
GBD 2021 Forecasting Collaborators., (2024) Burden of disease scenarios for 204 countries and territories, 2022–2050: a forecasting analysis for the Global Burden of Disease Study 2021. The Lancet. doi.org/10.1016/S0140-6736(24)00685-8.
