Súlyosbítja a depressziót a közösségi média
Oksági kapcsolatot tártak fel amerikai kutatók a közösségi média használata és a depresszió ill. magányosságérzet között. Ironikus módon a közösségimédia-platformok használatának mellőzése csökkentette a magányosságérzést, míg fokozott használatuk súlyosbította a depressziót.
A University of Pennsylvania kutatói a Journal of Social and Clinical Psychology folyóiratban jelentették meg cikküket a közösségi média és a depresszió közötti kapcsolatról.
Néhány korábbi vizsgálat is foglalkozott már azzal, hogy a közösségi média használata károsan befolyásolhatja a felhasználók jóllétét, hangulatát, ám első ízben sikerült tudományos módszerekkel okozati viszonyt kimutatni a közösségimédia-platformok és a depresszió valamint a magányosságérzet súlyosbodása között. A kutatók ebben a vizsgálatban az egyetemi hallgatók iPhone-jain futó aktív alkalmazások (tehát nem a háttérben futó, hanem a valóban használt appok) használati adatait rögzítették a három legnépszerűbb közösségi médiaalkalmazás, azaz a Facebook, a Snapchat és az Instagram vonatkozásában. A csaknem 150 résztvevőt különböző csoportokba osztották: normál használat (ez volt a kontroll), és kísérleti csoport (napi 10-10 percre limitált platformhasználat). A vizsgálat mindössze három hétig tartott, ez alatt a hallgatók kérdőíveket töltöttek ki, melyekben hét kimenetet mértek: FOMO (kimaradástól való félelem), szorongás, depresszió, magányosságérzet, közösségi támogatottság, önbecsülés, önelfogadás.
Az eredmények szerint a közösségi médiumok használatának napi 30 percre korlátozása jelentősen csökkentette a depresszió és magányosságérzet pontszámokat, melynek hátterében a kutatók elsősorban az önkéntelen összehasonlításból eredő rossz érzések elmaradását sejtik. Ha valaki az Instagramon mások életét nézegeti, csupa tökéletes, gyönyörű és boldog pillanatot láthat, melyhez képest emberi roncsnak érezheti magát. A másik ok, hogy a médiahasználat korlátozása rengeteg időt szabadít fel a valódi kapcsolatok ápolására.
Mivel a vizsgálat csak a három legnépszerűbb alkalmazást vizsgálta, nem világos, hogy megállapításai minden közösségi felületre igazak-e vagy sem. A kutatók azt sem próbálták meghatározni, hogy mi lenne az az optimális időtartam, amely napi használatra ajánlható. Semmiképpen nem javasolják a közösségi oldalak teljes elhagyását, ám az eredményekből azt a következtetést vonták le, hogy ésszerű korlátozásuk kimutatható javulást okozott a vizsgált mutatókban.
