Génterápia segíthet a stroke utáni felépülésben
Amerikai kutatók olyan génterápiás eljárást dolgoztak ki, amely az agy támasztószövetét alkotó gliasejteket neuronokká alakítja át, ezzel komoly segítséget nyújtva a stroke utáni felépülésben.
A Pennsylvania State University kutatócsoportja a Molecular Therapy folyóiratban publikált cikkében számolt be arról, hogy olyan géntechnológiai eljárást sikerült kidolgozniuk, ami stroke-ot követően működő neuronokat képez a gliasejtekből.
A Penn State University kutatócsoportja a NeuroD1 gént használta állati modellszervezetekben gliasejtekből új neuronok előállítására. A stroke a rokkantság vezető oka az Egyesült Államokban, évente körülbelül 800 ezer ember szenved szélütést. A stroke-ot követő jelenlegi kezelések igen szűk időablakkal dolgoznak, jellemzően pár órán belül meg kell kezdeni a terápiát, így sok beteg nem kap időben kezelést, ezért rokkantság alakul ki az irreverzibilis neuronpusztulás miatt. Az emberi agyban körülbelül 86 milliárd neuron található, és bár az agy képes kisebb területeket érintő mini-stroke-ok kompenzálására, súlyosabb esetben a szélütés neuronok milliárdjainak pusztulásával járhat. A legfőbb gondot az okozza, hogy a neuronok nem képesek regenerálni magukat, ezért a stroke területén végzett számos klinikai vizsgálat bizonyult sikertelennek – nem sikerült annyi új neuront létrehozni, hogy pótolni lehessen az elpusztult sejteket.
A kutatócsoport a mostani vizsgálatban egy régebbi kutatást dolgozott át: ebben Alzheimer-kórban szenvedő egerek agyában sikerült gliasejtekből új neuronokat létrehozni a NeuroD1 neurális faktor segítségével, ám a képződő neuronok száma itt is limitáltnak bizonyult. A kutatók azt feltételezték, hogy ennek oka az alkalmazott retrovirális rendszerben keresendő, ezért ők az AAV virális rendszert használták, amely ma az idegrendszeri génterápia első számú opciója. Ezzel az eljárással nem csak a stroke által sújtott agyterületek neuronsűrűségét sikerül növelni, hanem sikerült mérsékelni a stroke által okozott agyszövetpusztulást is. A legizgalmasabb felfedezés azonban az volt, hogy az újonnan képződött neuronok teljesen funkcionálisnak tűntek, és képesek voltak új szinaptikus hálózatok kialakítására a megmaradt neuronokkal.
