Új terápiás célpont Parkinson-kór kezelésében
A The Journal of Clinical Investigation folyóiratban december 17-én jelent meg a La Jolla Institute for Immunology (LJI) kutatóinak cikke, amelyben egy új potenciális gyógyszercélpontot azonosítottak a Parkinson-kór terápiájában. A mostani kutatás egyben feltárja azt is, hogy az agysejtekben található PINK1 fehérje milyen szerepet játszhat a Parkinson-kór kialakulásában, valamint lehetséges magyarázatot kínál arra, hogy a Parkinson-kór miért sokkal gyakoribb a férfiak körében.
Az elmúlt években az LJI tudósai egyre több bizonyítékot találtak arra, hogy az autoimmun folyamatok fontos szerepet játszanak a Parkinson-kór kialakulásában.
Ez a kutatás lehetővé teszi számunkra, hogy pontosabban megismerhessük az immunrendszer Parkinson-kórban betöltött szerepét – nyilatkozta Alessandro Sette, a tanulmány első szerzője.
A PINK1 fehérje elsődleges funkciója, hogy segít az agysejteknek a mitokondriumok regulációjában. A mostani vizsgálat során a kutatók megállapították, hogy egyes Parkinson-kóros embereknél a T-sejtek tévesen „vörös posztónak” tekintik a PINK1-et. Ezek a T-sejtek a PINK1-et expresszáló agysejteket célozhatják meg, hozzájárulva a gyulladáshoz és az agysejtek pusztulásához. Ez magyarázatot adhat arra is, hogy a betegség miért fordul elő kétszer olyan gyakran a férfiaknál, mint a nőknél: a Parkinson-kórban szenvedő férfiak PINK1-specifikus T-sejtjeinek száma 6-szorosára nőtt az egészséges férfi vizsgálati résztvevőkhöz képest. A Parkinson-kórban szenvedő nőknél viszont a PINK1-specifikus T-sejtek száma csak 70%-os növekedést mutatott az egészséges női vizsgálati résztvevőkhöz képest.
A T-sejtválaszok nemi alapú különbségei nagyon-nagyon szembetűnőek voltak. Ez az immunválasz lehet az egyik összetevője annak, hogy miért látunk ilyen nagyfokú nemi különbséget a Parkinson-kór gyakoriságában – fejtette ki Sette.
Ezek a PINK1-et célzó T-sejtek a Parkinson-kór biomarkereiként is értékesnek bizonyulhatnak, lehetővé téve a neurodegeneratív betegség fokozott kockázatának kitett betegek korábbi diagnosztizálását – összegzett Cecilia Lindestam Arlehamn, a tanulmány társszerzője. – Sőt, a PINK1-re adott T-sejtválaszok tanulmányozása a Parkinson-kór új terápiáinak kifejlesztését is elősegítheti. Most, hogy már tudjuk, miért célozzák meg a sejtek az agyat, potenciálisan olyan terápiákat fejleszthetünk ki, amelyek blokkolják ezeket a T-sejteket.
A PINK1 nem az egyetlen fontos T-sejt célpont, vagy „antigén” a Parkinson-kóros betegeknél. A Sette és Lindestam Arlehamn által vezetett korábbi kutatások kimutatták, hogy sok Parkinson-kóros betegnél a T-sejtek az alfa-szinukleint veszik célba. Ezt a T-sejtválaszt összefüggésbe hozták az agyban zajló gyulladással és a Parkinson-kór kialakulásával – ám nem minden Parkinson-kóros betegnél jelentkezik ez a T-sejtválasz az alfa-szinukleinre, ezért az LJI kutatói további olyan antigének után kutattak, amelyek káros autoreaktív T-sejtválaszt válthatnak ki a Parkinson-kóros emberekben. A mostani eredmények szerint a PINK1 az egyik ilyen antigén, de a kutatók nem állnak meg itt. Sette szerint még csak most kezdünk teljes képet kapni arról, hogy valójában hogyan kezdődik, hogyan alakul ki a Parkinson-kór.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
LJI scientistsdiscover a potential new target for treating Parkinson's disease
PINK1 is a target of T cell responses in Parkinson’s disease
Irodalmi hivatkozás:
Williams, G. P., et al. (2024). PINK1 is a target of T cell responses in Parkinson’s disease. Journal of Clinical Investigation. doi.org/10.1172/jci180478.
