Riasztó a hőhullámokkal összefüggő halálesetek számának emelkedése Európában

A Nature Medicine folyóiratban szeptember 22-én jelent meg a Barcelona Institute for Global Health (ISGlobal) kutatóinak cikke, amely szerint 2024. június 1. és szeptember 30. között Európában több mint 62 ezer hőhullámmal összefüggő haláleset történt. Ezek a halálozási adatok 23,6%-kal magasabbak, mint a 2023 nyarára becsült hozzávetőlegesen 50 ezer, és 8,1%-kal alacsonyabbak, mint a 2022 nyarára becsült közel 68 ezer haláleset. A 2024-es évben több hőmérsékleti rekord is megdőlt: ez volt a valaha mért legmelegebb év, minden idők legmelegebb nyarával.

A tanulmány 32 európai ország 654 régiójának adatait elemezte. A legtöbb hőhullámmal összefüggő haláleset Olaszországban történt, ahol 2024 nyarán több mint 19 ezer halálesetet becsültek. A korábbi, 2023-as és 2022-es nyarakon szintén Olaszországban követelték a legtöbb áldozatot a hőhullámok: 13800, illetve 18800 haláleset történt. A 2024-es év nyarán a hőhullámokkal kapcsolatosan a második legtöbb halálesetet Spanyolországban regisztrálták (6700), amelyet Németország (körülbelül 6300), Görögország (körülbelül 6000) és Románia (több mint 4900) követett. A legmagasabb hőhullámmal összefüggő halálozási rátával rendelkező országok ugyanebben az időszakban Görögország (574 becsült haláleset millió főre vetítve), Bulgária (530 haláleset/millió fő) és Szerbia (379 haláleset/millió fő) voltak. Ezek a ráták lényegesen magasabbak voltak, mint a tanulmány két korábbi nyarára becsült értékek, 2023-ban például a legmagasabb 373 haláleset/millió fő volt (Görögország). Összességében a 32 értékelt ország közül 15-ben a 2024-es nyáron volt a legmagasabb a hőhullámmal összefüggő halálozási ráta.

A hőhullámmal összefüggő halálesetek száma magasabb volt a nők és az idősebb emberek körében a három vizsgált nyár (2022, 2023 és 2024) során: a becslések szerint 2024 nyarán a hőhullámmal összefüggő halálesetek száma a nők körében 46,7%-kal magasabb volt, mint a férfiak körében. A 75 év felettiek körében a becsült halálozási ráta 323%-kal magasabb volt, mint az összes többi korcsoportban.

Bár a Copernicus (az Európai Unió Földet figyelő meteorológiai programja) adatai szerint a 2024-es nyár a valaha mért legmelegebb volt, a tanulmányunkban szereplő konkrét régiókban a 2022-es és 2023-as nyarak valójában melegebbek voltak. Azonban ezek a regionális különbségek az átlaghőmérsékletben nem mindig tükröződnek a halálozási adatokban, mivel a 2024-re becsült halálesetek száma magasabb volt, mint a 2023 nyarára becsült, és csak kis mértékben volt alacsonyabb, mint a 2022-es évben. Ennek az az oka, hogy 2022-ben és 2024-ben a legmagasabb hőmérsékletek Délnyugat- és Délkelet-Európában fordultak elő, és mindkét terület rendkívül érzékeny a hőségre – fejtette ki Tomáš Janoš, az ISGlobal és a Recetox kutatója, a tanulmány első szerzője.

Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, itt a melegedés mértéke kétszerese a globális átlagnak. Európán belül is különösen a Földközi-tenger medencéje és a délkeleti régiók emelkednek ki a klímaváltozás fő gócpontjaiként, itt érik a lakosságot a legsúlyosabb egészségügyi hatások, ami a 21. században jelentős növekedést vetít előre a hőhullámmal összefüggő halálozás terén – tette hozzá Janoš.

A tanulmány szerint Európában több mint 181 ezer hőhullámmal összefüggő haláleset történt a három vizsgált nyár során, és ezek kétharmada Dél-Európában következett be.

Joan Ballester Claramunt, az Európai Kutatási Tanács (ERC) EARLY-ADAPT projektjének vezető kutatója, egyben a tanulmány társszerzője szerint ezek a számok rávilágítanak arra, hogy “meg kell erősíteni az alkalmazkodási stratégiákat, beleértve egy új generációs, kontinens-szintű hőség-egészségügyi korai figyelmeztető rendszer fejlesztését és gyakorlati megvalósítását.”

Emiatt a kutatók a tanulmány egy részét a Forecaster.health értékelésének szentelték, amely egy az ERC Proof-of-Concept Grants HHS-EWS és FORECAST-AIR keretében létrehozott eszköz, amely epidemiológiai modelleket használ a meteorológiai előrejelzések napi operatív hőség-egészségügyi riasztásokká alakítására régiónkénti és meghatározott népességcsoportok szerinti bontásban. Az elemzés azt mutatja, hogy az eszköz rendkívül megbízható a hőség-egészségügyi riasztások kiadásában: képes legalább egy héttel előre jelezni, hogy az időjárási körülmények mikor vezethetnek kivételes magas halálozási kockázatok fellépéséhez.

Dél-Európában azonban a korai figyelmeztető rendszer ennél még hatékonyabb: magas megbízhatóságot mutatott hét napnál hosszabb időtávon is. Tekintettel arra, hogy pontosan ez a kontinens legmagasabb hőség-halálozással sújtott területe, feltáratlan lehetőséget jelent a leginkább veszélyeztetett lakosság körében az életmentésre – összegzett Joan Ballester Claramunt.

A kutatás során a szerzők a 2015-2019 közötti időszakból származó napi regionális hőmérsékleti adatokat és a halálozási adatokat használták az epidemiológiai modellek illesztéséhez. Az illesztés után ezeket kombinálták a napi hőmérsékleti megfigyelésekkel és előrejelzésekkel, valamint a 2022 és 2024 közötti évek heti halálozási soraival, majd a legutolsó három nyár tekintetében kiszámították a hőhullámmal összefüggő halálozást. Miután megállapították, hogy a heti halálozási adatok felhasználása az epidemiológiai modellekben a hőhullámmal összefüggő halálozás 5% és 20% közötti alábecsléséhez vezetett a 2022-es és 2023-as években, a kutatók most már a napi halálozási adatokat használták az EARLY-ADAPT projekt adatbázisából az epidemiológiai modellek illesztéséhez. Ezzel a továbbfejlesztett módszertannal a 2022-es és 2023-as nyarak adatait újra feldolgozták, ami magasabb becsült halálozási adatokat eredményezett a korábbi években készült tanulmányokhoz képest.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Over 62,700 deaths associated with record-breaking heat during the summer of 2024 in Europe

Heat-related mortality in Europe during 2024 and health emergency forecasting to reduce preventable deaths

Irodalmi hivatkozás:

Tomáš Janoš, Heat-related mortality in Europe during 2024 and health emergency forecasting to reduce preventable deaths, Nature Medicine (2025). DOI: 10.1038/s41591-025-03954-7. www.nature.com/articles/s41591-025-03954-7