Időszakos böjt vagy szívbarát kalóriakorlátozás?

A bélmikrobiom kritikus jelentőségű a testsúlyszabályozás és a gyomor-bélrendszeri egészség szempontjából.

A közelmúltban egereken végzett preklinikai kutatások kimutatták, hogy a fehérjefogyasztás csökkentheti a krónikus zsírmájbetegséget követő elhízást. Az IF-P például sikeres testsúlycsökkentő és testösszetétel-javító stratégia; azonban ennek a megközelítésnek a bélmikrobiomra gyakorolt hatása továbbra is tisztázatlan.

A mostani vizsgálatot a New York állambeli Saratoga Springsben végezték, és olyan személyeket vontak be, akik inaktívak vagy minimálisan aktívak, túlsúlyosak vagy elhízottak (de testsúlyuk stabil), életkoruk pedig 30 és 65 év közötti volt. A résztvevőket egy nyolc hetes IF-P vagy CR étkezési programba randomizálták. A vizsgálatban az IF-P vagy CR étrendet követő túlsúlyos vagy elhízott egyének széklet-, mikrobiális és plazma-metabolizációs jellemzőit vizsgálták. Az élelmiszer-fogyasztás, a testsúly, a kardiometabolikus eredmények, az éhségérzet és a bélflóra változásait is dokumentálták. A vizsgálatban résztvevők a kiindulási időpontban, valamint a negyedik és nyolcadik héten gasztrointesztinális tünetértékelő skálát (GSRS) töltöttek ki. A székletmintákat DNS-extrakcióhoz és kvantitatív PCR (qPCR) elemzéshez használták a teljes bakteriális biomassza és a széklet mikrobiom összetételének meghatározásához. A vizsgálat résztvevői vérmintákat is adtak a biokémiai paraméterek értékeléséhez és szérum metabolizmus elemzéséhez, amelyet folyadékkromatográfia-tömegspektrometria (LC-MS) és gázkromatográfia-MS segítségével végeztek a rövid szénláncú zsírsavak (SCFA) elemzéséhez. A kutatók meghatározták az IF-P hatását a bélbaktériumok kolonizációjára, a székletparaméterekre és a kalóriacsökkentésre. E célból 16S riboszomális ribonukleinsav (rRNS) szekvenálást és lineáris-kevert hatásmodellezést használták a mikrobióta és a keringő metabolitok közötti kovariációs és együttes előfordulási minták azonosítására. A multi-omikai faktorelemzés szintén lehetővé tette a kutatók számára a mikrobiom és a keringő metabolitok közötti kovariancia mintázatainak felderítését.

A fehérjeütemezés (protein pacing) napi négy étkezésből állt, amelyek 25-50 g fehérjét tartalmaztak, míg az IF-P 35% szénhidrát-, 30% zsír- és 35% fehérjebevitelt jelentett heti öt-hat napon keresztül. A CR-kezelés 41% szénhidrát-, 38% zsír- és 21% fehérjebevitelt jelentett.

Az eredmények szerint az IF-P étrend nagyobb mértékben befolyásolta a gasztrointesztinális tüneteket, a bél mikrobiális diverzitását és a keringő metabolitokat, mint a CR. Az IF-P továbbá magasabb Marvinbryantia, Christensenellaceae és Rikenellaceae számot, valamint a zsírsav-oxidációt elősegítő citokinek és aminosav-metabolitok megnövekedett szintjét eredményezte.

Az IF-IP jelentősen fokozta a lipolízisben, a gyulladásban, a fogyásban és az immunológiai válaszban szerepet játszó citokinek, például az interleukin-4 (IL-4), IL-6, IL-8 és IL-13 szintjét. Ezzel szemben a kalóriakorlátozás növelte az élettartamhoz kapcsolódó anyagcsere-útvonalban részt vevő metabolitok mennyiségét.

Az IF-P emellett 40%-kal csökkentette a teljes zsír-, szénhidrát-, só-, cukor- és kalóriabevitelt, miközben a fehérjefogyasztást nagyobb mértékben növelte, mint a CR. Az IF-IP-t követő vizsgálati résztvevők nagyobb testtömeget, teljes, hasi és zsigeri zsírtömeget veszítettek, és magasabb volt a zsírmentes tömegük százalékos aránya is. Az IF-P csoportban részt vevő vizsgálati személyeknél a zsigeri zsírszövet jelentős, 33%-os csökkenése is megfigyelhető volt. Az IF-P a gasztrointesztinális tünetek jelentős javulásával járt együtt, miközben növelte a Christensenella baktériumok mennyiségét, amely jellemzően egy sovány fenotípushoz társuló bélbaktérium, valamint a keringő citokinek szintjét, amelyek szabályozzák a teljes testtömeget és a zsírcsökkentést.

Fotó: AdobeStock

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Intermittent fasting with protein pacing trumps calorie restriction in gut health and weight loss

Gut microbiome remodeling and metabolomic profile improves in response to protein pacing with intermittent fasting versus continuous caloric restriction

Irodalmi hivatkozás:

Mohr, A.E., Sweazea, K.L., Bowes, D.A., et al. (2024). Gut microbiome remodeling and metabolomic profile improve in response to protein pacing with intermittent fasting versus continuous caloric restriction. Nature Communications 15; 4155. doi:10.1038/s41467-024-48355-5