Időszakos böjt vagy szívbarát kalóriakorlátozás?
A Nature Communications folyóiratban május 28-án jelent meg az Arizona State University kutatóinak cikke, amelyben a fehérjeütemezéssel járó időszakos böjt (IF-P; intermittent fasting with protein pacing) és a szívbarát kalóriakorlátozás (CR; heart-healthy calorie restriction) hatását hasonlították össze a bélmikrobiom átalakulására és a metabolikus profiljára.
A bélmikrobiom kritikus jelentőségű a testsúlyszabályozás és a gyomor-bélrendszeri egészség szempontjából.
A közelmúltban egereken végzett preklinikai kutatások kimutatták, hogy a fehérjefogyasztás csökkentheti a krónikus zsírmájbetegséget követő elhízást. Az IF-P például sikeres testsúlycsökkentő és testösszetétel-javító stratégia; azonban ennek a megközelítésnek a bélmikrobiomra gyakorolt hatása továbbra is tisztázatlan.
A mostani vizsgálatot a New York állambeli Saratoga Springsben végezték, és olyan személyeket vontak be, akik inaktívak vagy minimálisan aktívak, túlsúlyosak vagy elhízottak (de testsúlyuk stabil), életkoruk pedig 30 és 65 év közötti volt. A résztvevőket egy nyolc hetes IF-P vagy CR étkezési programba randomizálták. A vizsgálatban az IF-P vagy CR étrendet követő túlsúlyos vagy elhízott egyének széklet-, mikrobiális és plazma-metabolizációs jellemzőit vizsgálták. Az élelmiszer-fogyasztás, a testsúly, a kardiometabolikus eredmények, az éhségérzet és a bélflóra változásait is dokumentálták. A vizsgálatban résztvevők a kiindulási időpontban, valamint a negyedik és nyolcadik héten gasztrointesztinális tünetértékelő skálát (GSRS) töltöttek ki. A székletmintákat DNS-extrakcióhoz és kvantitatív PCR (qPCR) elemzéshez használták a teljes bakteriális biomassza és a széklet mikrobiom összetételének meghatározásához. A vizsgálat résztvevői vérmintákat is adtak a biokémiai paraméterek értékeléséhez és szérum metabolizmus elemzéséhez, amelyet folyadékkromatográfia-tömegspektrometria (LC-MS) és gázkromatográfia-MS segítségével végeztek a rövid szénláncú zsírsavak (SCFA) elemzéséhez. A kutatók meghatározták az IF-P hatását a bélbaktériumok kolonizációjára, a székletparaméterekre és a kalóriacsökkentésre. E célból 16S riboszomális ribonukleinsav (rRNS) szekvenálást és lineáris-kevert hatásmodellezést használták a mikrobióta és a keringő metabolitok közötti kovariációs és együttes előfordulási minták azonosítására. A multi-omikai faktorelemzés szintén lehetővé tette a kutatók számára a mikrobiom és a keringő metabolitok közötti kovariancia mintázatainak felderítését.
A fehérjeütemezés (protein pacing) napi négy étkezésből állt, amelyek 25-50 g fehérjét tartalmaztak, míg az IF-P 35% szénhidrát-, 30% zsír- és 35% fehérjebevitelt jelentett heti öt-hat napon keresztül. A CR-kezelés 41% szénhidrát-, 38% zsír- és 21% fehérjebevitelt jelentett.
Az eredmények szerint az IF-P étrend nagyobb mértékben befolyásolta a gasztrointesztinális tüneteket, a bél mikrobiális diverzitását és a keringő metabolitokat, mint a CR. Az IF-P továbbá magasabb Marvinbryantia, Christensenellaceae és Rikenellaceae számot, valamint a zsírsav-oxidációt elősegítő citokinek és aminosav-metabolitok megnövekedett szintjét eredményezte.
Az IF-IP jelentősen fokozta a lipolízisben, a gyulladásban, a fogyásban és az immunológiai válaszban szerepet játszó citokinek, például az interleukin-4 (IL-4), IL-6, IL-8 és IL-13 szintjét. Ezzel szemben a kalóriakorlátozás növelte az élettartamhoz kapcsolódó anyagcsere-útvonalban részt vevő metabolitok mennyiségét.
Az IF-P emellett 40%-kal csökkentette a teljes zsír-, szénhidrát-, só-, cukor- és kalóriabevitelt, miközben a fehérjefogyasztást nagyobb mértékben növelte, mint a CR. Az IF-IP-t követő vizsgálati résztvevők nagyobb testtömeget, teljes, hasi és zsigeri zsírtömeget veszítettek, és magasabb volt a zsírmentes tömegük százalékos aránya is. Az IF-P csoportban részt vevő vizsgálati személyeknél a zsigeri zsírszövet jelentős, 33%-os csökkenése is megfigyelhető volt. Az IF-P a gasztrointesztinális tünetek jelentős javulásával járt együtt, miközben növelte a Christensenella baktériumok mennyiségét, amely jellemzően egy sovány fenotípushoz társuló bélbaktérium, valamint a keringő citokinek szintjét, amelyek szabályozzák a teljes testtömeget és a zsírcsökkentést.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Intermittent fasting with protein pacing trumps calorie restriction in gut health and weight loss
Irodalmi hivatkozás:
Mohr, A.E., Sweazea, K.L., Bowes, D.A., et al. (2024). Gut microbiome remodeling and metabolomic profile improve in response to protein pacing with intermittent fasting versus continuous caloric restriction. Nature Communications 15; 4155. doi:10.1038/s41467-024-48355-5
