Milyen változásokat hozhat a prevenció a rákbetegségek prevalenciájában?

A Scientific Reports folyóiratban április 13-án jelent meg dán kutatók közleménye, amelyben a NORDCAN skandináv rákstatisztikai adatbázis adataira építve készítettek egy több forgatókönyvvel dolgozó modellt a daganatos megbetegedések prevalenciájának extrapolációjára. Ezt a kutatást azért végezték el, hogy tisztázzák, a megelőző intézkedések népegészségügyi szinten képesek-e minimalizálni vagy akár eliminálni a rákkockázat növekedését. A vizsgált preventív intézkedések közé tartozott a Nagy Hármas, nevezetesen a dohányzásról való leszokás, a túlzott testsúlytól való megszabadulás és az alkoholfogyasztás elfogadható szintre csökkentése. Korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy az egyszerre csak egy kockázati tényezőre való odafigyelés a következő három évtizedben az új rákos megbetegedések akár 15%-ának megelőzésében segíthet. Egy későbbi tanulmány pedig az Egyesült Államokban előforduló összes rákos megbetegedés egyharmadát ezzel a három tényezővel hozta összefüggésbe.

A rákos megbetegedések legnagyobb kockázati faktora azonban továbbra is az életkor, különösen az epithelium eredetű rákok esetében. Az öregedő népesség gyorsuló ütemű növekedésével - különösen a skandináv országokban, ahol a termékenységi átlag a nettó népességpótlódási ráta alatt van - az a legvalószínűbb, hogy 2050-re 34%-kal nő a 65 éves vagy annál idősebb emberek száma. Dániában ehhez a korcsoporthoz köthető minden három rákos megbetegedésből kettő. A dán statisztikai hivatal szerint a legalább 80 éves korú népesség száma 2050-re várhatóan megduplázódik a 2020-as szinthez képest.

A kutatók a mostani vizsgálatban három forgatókönyv segítségével modellezték a fenti három kockázati tényező célzott kezelésének hatásait. Az első forgatókönyv minden esetben változatlanságot feltételezett. A második és a harmadik a kitettség felére csökkentését és teljes megszüntetését jelentette 2022-től kezdődően. Ezt követően megbecsülték a Dániában leggyakrabban előforduló négy rákos megbetegedés (emlőrák, prosztatarák, tüdőrák, vastagbélrák) mindegyikének új esetszámait, majd a Prevent nevű makroszimulációs modell különböző becsléseket dolgozott ki az egyes megelőzési forgatókönyvek esetére.

A kutatók az alkoholfogyasztás tekintetében kategorizálták az expozíciókat, például az enyhe, a mérsékelt és a súlyos fokú alkoholfogyasztást (napi egy vagy kevesebb ital, napi 1-4 ital, illetve napi négy italnál több).

A modell 2050-re a prosztatarákos esetek 25%-os növekedését vetítette előre 2020-hoz képest, a mellrákos esetek 20%-os növekedése mellett. A legnagyobb mértékű növekedés a nőknél a vastagbélrák (CRC) esetében volt, 33%-kal, férfiaknál pedig csaknem 40%-kal. A férfiaknál és a nőknél a CRC prevalenciája 2050-re 28%-kal, illetve 16%-kal csökkenhetne, ha mindhárom kockázati tényezőt ettől a pillanattól kezdve sikerülne eliminálni. Hasonló forgatókönyv szerint a menopauza utáni emlőrákos esetek száma 15%-kal csökkenne, míg a prosztatarák nem mutatna változást, mivel a Nagy Hármas kockázati tényezői nem játszanak szerepet a prosztatarák etiológiájában - a prosztatarákos esetek számának növekedése 2050-re 25% körül várható.

A tüdőrák előfordulása a modell szerint 2050-re mindkét nem esetében 17%-kal fog csökkenni. A dohányzás azonnali abbahagyása/beszüntetése/betiltása esetén viszont a tüdőrákos esetek száma 2050-re mindkét nem esetében elérhetné a 70%-ot (Dániában az új tüdőrákos esetek legalább 75%- át a dohányzás okozza.)

Összefoglalva: még ha a 2022-ben Dániában is azonosított Nagy Hármasba tartozó összes fő kockázati tényezőt varázsütésre azonnal megszüntetnénk, 2050-re az emlőrákos és CRC-s esetek száma akkor sem csökkenne, az új prosztatarákos megbetegedések száma pedig 25%-kal emelkedne a 2021-es adatokhoz képest.

Ez a növekedés elkerülhetetlen, és visszavezethető az idősek számának emelkedésére, ami felülírja a rákprevenció hatását. Ezek az eredmények a népegészségügyi stratégiák újragondolását sugallják annak érdekében, hogy a rákos betegekről minden jövőbeli egészségügyi tervben gondoskodni lehessen, még akkor is, ha a preventív stratégiákat jó hatásfokkal sikerül alkalmazni. Ezért leginkább a korai felismerésbe és a célzott szűrővizsgálatokba történő befektetésekre van szükség, hogy az idősödő népességben a rákos megbetegedések nagyobb gyakoriságát, az egyre növekvő esetszámot kezelni lehessen.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

New cancer projections show increased prostate cases by 25% in 2050, despite prevention efforts

Non-preventable cases of breast, prostate, lung, and colorectal cancer in 2050 in an elimination
scenario of modifiable risk factors

Irodalmi hivatkozás: Palshof, F.K., Mørch, L.S., Køster, B. et al. Non-preventable cases of breast, prostate, lung, and colorectal cancer in 2050 in an elimination scenario of modifiable risk factors. Sci Rep 14, 8577 (2024). https://doi.org/10.1038/s41598-024-59314-x